Révész Mihály: A magyarországi munkásmozgalom története 1867-1913 (Budapest, 1913)
A régiek és az újak
(A negyvenes évek forradalmai. A pesti kommunisták. Táncsics. A Munkások Újsága. A nyomdászok árszabálya. Az abszolutizmus. Táncsics „szocialista“ könyvei. A forradalmár Táncsics.) Az ország gazdasági viszonyainak a változása tette szükséggé, elkerülhetetlenné, hogy meginduljon Magyarországon is a munkásmozgalom. Nehéz volna esztendőt találni a mozgalom tulajdonképpeni való megindulása számára. A Nyugaton a negyvenes esztendők forradalmai adtak keretet a föltörekvő polgárság uralmának. Nálunk faji harc lett a forradalomból és két évtizedes abszolutizmus tiltotta a lélekzést is, nem hogy a polgárság az uralkodást reklamálhatta volna, nem hogy a polgárság uralma kapitalizmust, gyáralapítások munkásmozgalmat teremthettek volna. A negyvenes esztendők forradalmai a külföldön is, a forradalmi idők hónapjaiban Magyarországon is adnak szocialista gondolatokat. A Kommunista Kiáltvány 1848 eleje körül jelent meg, Pesten a forradalom napjaiban van már Kommunista Kör, megjelent már az ekkor kommunista Birányi Ákos Köztársasági Kátéja. Mindannyian tudjuk, hogy a forradalmi pestbudai nép március 15-én hogyan szabadította ki a szabadgondolat üldözöttjét, Táncsics Mihályt, aki (jegyzi meg róla egy történetíró) könyvei miatt „mint szocialista került börtönbe“. Táncsics kiszabadulta után két héttel, április elején Munkások Újsága címen munkáslapot indított, nem annyira az ipari munkásságnak, hiszen ilyen alig is volt, mint inkább a parasztságnak. Nem volt ez szocialista újság, Táncsics sem volt szocialista, nem is lehetett, de a lapja meg a könyve százát és százát fejtegeti a szocialista gondolatoknak. Rebellisnek és kommunistának hirdetik a munkásság apostolát, kis hija, hogy a szabadság nemzeti kormánya is börtönbe nem dugja. A lapját így is megölték, de nem ölhették meg a népszerűségét, az eszméit, a gondolatait; ezek föltámadtak újra. A munkásság e félszázadon át volt apostolának az újjáalakulni készülő Magyarország lázas napjaiban végzett munkája a legnehezebb áttörés volt. Az idegen járom lerázása után a szabadnak és alkotmányosnak látszó élet legelső napjaiban követeli a mindenki