Ásványolaj, 1931 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1931-07-01 / 1. szám
Folyékony motorikus tüzelőszerek is. Utalok itt pld. a vámtarifában és egyéb helyeken, valamint a kereskedelmi forgalomban tapasztalható különböző elnevezésekre és megjelölésekre. Ha a most meginduló lap a problémák nyilvános felvetésével, azoknak részletes megvitatásával hozzá fog járulni az eszmék tisztázásához, akkor — ha szabad mondanom — ezzel ez a fontos közgazdasági és technikai probléma olyan gondozót nyert, hogy annak fejlődése biztosítva lesz. Ebben a meggyőződésben sikereket kívánok a lap szép célkitűzéséhez. A folyékony motorikus tüzelőszerek közgazdasági jelentősége. Irta: Ordódy János, miniszteri tanácsos, a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója. Európa gazdasági elmaradása a világversenyben. A Római Birodalom hanyatlását, majd bukását költők szerint az erkölcsök meglazulása, közgazdászok szerint pedig inkább gazdasági okok eredményezték. Itáliának magas színvonalú mezőgazdálkodása tönkrement, mert a provinciák, megtanulván a korszerű mezőgazdálkodást, a birodalomnak hatalmas szárazföldi és vízi úthálózatán szertelen tömegekben, olyan olcsón szállítottak Rómába gabonát és egyéb mezőgazdasági terményeket, hogy az itáliai mezőgazdák a versenyt nem állhatták, gazdálkodásukat kénytelenek voltak abbahagyni s mint munkanélküli proletár tömegek Rómába özönölve, hanem et circenses után kiabáltak. Gyönyörű birtokaikon pedig csak egy-két félvad pásztor legeltette a szegénység marháit, a kecskéket. Az azelőtt jómódú gazdatársadalomra támaszkodott ipar, kereskedelem, művészet, tudomány a mezőgazdasággal együtt omlott össze. A közgazdaság törvényei erősebbek voltak, mint a légiók, Róma megszűnt a Birodalom, a civilizált világ súlypontja lenni. Az őstermelés, az ipar, a kereskedelem, ezekkel együtt a jólét, a kultúra, de a hadierő is Rómából a provinciákba, Hispániába, Galliába, Britanniába, Germániába, Pannóniába stb. szivárgott át. Ezek a provinciák évszázados küzdelmek után lassan önálló kultúrállamokká alakultak. • Mintha napjainkban is valami hasonló folyamat menne végbe Európa közgazdaságában. A tengerentúli országok, gyarmatok az európai mezőgazdasági iskolákban, különösen a műegyetemeken megtanulván a korszerű mezőgazdasági és ipari termelést, ma már nemcsak nyersanyagokat, gyapotot, gyapjút, műtrágyát, érceket stb. szállítanak Európának, hanem gabonát, húst, vajat, almát, cukrot, nemkülönben a legprecízebb szerszámgépeket, kiváló mezőgazdasági gépeket, automobilokat, kész szövetet, stb., mégpedig olyan olcsón, hogy egész Európa közgazdasága ettől a vad konkurenciától inog és van tele munkanélküliekkel. A gazdasági élet súlypontja Európából áttolódik a tengerentúli államokba, gyarmatokba és vele megy minden, ami erre van alapítva, a jólét, a kultúra, a tudomány, a művészet, végül a hadierő is. Ezek a fiatal, életerős államok a vén Európát gazdasági rabláncaikra fűzték. Ezen láncok egyik legerősebbje az ásvány óla feli átás, mert az európai kultúrállamoknak - Románia és Lengyelország kivételével — számottevő nyers petróleumforrásaik nincsenek, a nyers petróleum, illetve annak desztillátumai pedig a civilizált életnek ma már per absolute nélkülözhetetlen anyagai. A motorosított közgazdaság. A gyorsjáratú benzinmotor hihetetlenül gyors technikai kifejlődése, a legszétágazóbb alkalmazásokban való szertelen méretű elterjedése az ipari és mezőgazdasági termelésben, de különösen a közlekedésben és az árufuvarozásban forradalmi változásokat idézett elő s a közgazdasági élet vérkeringését eszeveszetten meggyorsította. A gyorsjárású benzinmotor számtalan típusa, az automobil, a traktor, a motoroscsónak, a repülőgép stb. és mindezekkel összefüggő egyéb cikkek gyártása egy-két évtized alatt az iparnak, különösen a vas- és gépgyártásnak a gerincévé lett. A traktoros talajművelés és fuvarozás a mezőgazdálkodásunk, különösen a gabonatermesztésnek a tengerentúli világrészekben olyan végtelen területeket tárt fel, amelyek művelésére 20 évvel ezelőtt józanul még csak gondolni sem lehetett. A közlekedést és az árufuvarozást eddigi irányából és üteméből a gyorsjárású benzinmotor teljesen kitérítette és sokkal nagyobb sebességre kényszerítette. A közúti személy- és teherautomobil a gyorsaságával, nagy teljesítőképességével, a helyi szükségletekhez való alkalmazkodásával, végül olcsóságával nemcsak a fogatos szállítást szorítja ki a korszerű közgazdaság területéről, hanem a vasúti fuvarozást is egyes viszonylataiban a legnagyobb könnyűséggel konkurrálja le, de hovatovább az egész vasúti üzem rentabilitását is mind szűkebb körre szorítja össze. A repülés alig két évtizedes fejlődése után ma már ország-, sőt világrészközi menetrendszerű forgalmat bonyolít le. További fejlődésének lehetőségei egyelőre beláthatatlanok. Mindez a forradalmi átalakulás, a közgazdaságnak ez a korszerű új berendezkedése a nyers petróleumra, illetve túlnyomó részben annak könnyű desztillátumaira, a benzinre van alapítva.