Ásványolaj, 1935 (5. évfolyam, 3-24. szám)

1935-02-16 / 3. szám

A Standard Oil Co. of New-Yersey programja az 1935. évre 70 millió dollár értékű befektetést irá­nyoz elő. Gázolajadóemelés Olaszországban A Dieselmotor tehervontatásra való állan­dóan fokozódó felhasználása folytán, az e célra szolgáló két minőség adóját emelték. A 0.850— 0.880 fajsúlyú gázolaj adóját 30 óráról 55-re, míg a 0.880 felettiét 10-ről 20 lírára emelték 100 kg-onként. Amennyiben a 0.900 fajsúlyt meghaladó gáz­olajat fűtési célokra használják, úgy az adó a régi alapon fizetendő. Petróleumeladási monopólium terve Romániában Bizonyos időközökben, amidőn az államház­tartás egyensúlya veszélyben van, felmerül a pet­róleumtermékek belföldi elosztásának monopó­liumterve. Az államosítás ellen felhozott érvek hatása alatt elvetették az állami monopólium esz­méjét, ennek helyébe azonban az a terv lépett, amely szerint az egyedárusítás jogát, több társa­ságból álló csoportra ruházzák. Ez az utolsó tör­vénytervezet, amelyet a román pénzügyminiszter a következő indokolással dolgozott ki: a) a petróleumtermékek elosztási rendszeré­nek tökéletesítése útján, észszerűbb és egysége­sebb eladási árak életbeléptetése; b) a termékek adózása terén előforduló visz­­szaélések meggátlása; c) a kincstár bevételeinek fokozása. Miután a bányatörvény az ország szabad ke­reskedelmét biztosítja, a pénzügyminiszter a „ki­rályi jog” alapján kíván a korlátozással élni. Ezen klauzula jogossága azonban vitatható. Ami a belpiaci petróleumárakat illeti, úgy alanti összeállításból megállapítható, hogy az ál­lami leadások az árak 56—86%-át teszik ki, é.­p. Utóbbi nevetségesen kicsiny összegből kell­­ fedezni: a nyersolajkutatás, a fúrások (3000 mé­terig!) költségeit, az improduktív­ szondák koc­kázatát, a nyersolaj szállítás fuvardíját a finomí­tókig, a modern gyárakban történő feldolgozás költségeit, az eladási berendezések és a fogyasz­tási piacra való szállítás kiadásait, az amortizá­ciókat, stb. Említésre méltó az a tény, hogy az állam e ténykedések mindegyikét is külön megadóztatja és így azokból újabb és újabb jövedelmi forrást kovácsolt. Mialatt a petróleumfogyasztók ily nagy ter­heket viselnek, addig a fa adóterhe csupán 0.18%, a széné pedig 0.17% (az eladási ár után számít­va), holott ezek a cikkek éppen annyira nélkü­lözhetetlenek a gazdasági élet számára, mint a petróleumtermékek. E tervhez a román szaksajtó még a követ­kezőket fűzi: „Mi értelme van a technika hala­dásának és az „olcsó termelési” elv alkalmazásá­nak, ha az állam túlzott adózási rendszerével a fogyasztókat 4—6-szorosan drágábban való vá­sárlásra kényszeríti? Ha egy termék jó és egy­idejűleg olcsó, annak fogyasztása természetsze­rűleg növekedik. Ezt igazolja a statisztika is, amennyiben pld. 1934-ben — 1930-cal szemben — a nehézbenzinfogyasztás — méltányosabb adóztatás folytán — 40%-kal emelkedett, míg a többi termékeknél ugyanakkor állandósulás, sőt visszaesés volt tapasztalható.” „A petróleumipar a külföldi piacokon erős árversennyel áll szemben, amit a kormány jól tud, ahelyett azonban, hogy helyzetén könnyítene, újabb terhekkel sújtja. Mialatt a kincstár bevé­tele az elmúlt évben 2,374 millió lej volt, a fino­mítók termékeikért csupán 816 millió lejt kap­tak, holott az előállítás milliárdokra rugó befek­tetést, energiát és leleményességet igényel. Ez az egyenlőtlenség a petróleummonopólium életbelé­pése esetén még fokozódnék, mert nem lehet vi­tás, hogy a fogyasztóknak még az eddiginél is nagyobb terheket kellene viselniök. Az eredmény tehát a vártnak éppen ellenkezője volna. A kis- és középfinomítók, amelyeknek saját termelé­sük jelentéktelen, vagy egyáltalán nincs, ugyan­csak a szabad kereskedelem hívei, mert nehéz helyzetükben, miután a belpiaci- és az export­árak beszerzési költségek alatt mozognak, az el­adások kontingentálására vonatkozólag, megál­lapodást létesítettek. Ily módon biztosították az igazságos elosztást egymás között; a kisebb fino­mítók védelmi kvótát kaptak és egyidőben a nagy gyárak is oly részesedéshez jutnak, amely az ön­költség feletti haszonrészesedést biztosítja.” A repülőterek bitumenes burkolása Számos külföldi államban, különösen Amerikában, hosszabb kísérletek után, a repülőterek futófelületeit bitumennel fedik, ami által elejét veszik a porképző­désnek. Egy ideig higroszkópikus tulajdonságokkal bíró vegy­szerekkel is kísérleteztek, azonban eredménytelenül, mert azok a gépek fémalkatrészeire maró hatást gyakoroltak. A bitumen azért is kiválóan alkalmas e célra, mert a légköri viszonyokkal szemben a legellenállóbbnak bi­zonyult. Eladási ár kg-ként (Lei): Autó benzin 9.20 Denaturált nehéz benzin 2.60 Petro­leum 2.60 Ipari gázolaj 2.45 Adók és illetékek: fogyasztási .............. 6,— 1,— 1.50 1.50 útadó .......................... 1.50 0.25— 0.25 Ploesti községi adó . 0.12 0.12 0.07 0.06 forgalmi .................... 0.24 0.06 0.06 0.06 Bukarest községi 0.02 0.02 0.01 0.01 Összesen: .......................... 7.88 1.45 1.64 1.88 vagyis az ár %-a.............. 86% 56% 63% 76% Szállítás: Ploesti C.F.R. díj 0.27 0.27 0.27 0.16 tartánybér .............. 0.10 0.10 0.10 0.10 Összesen: .......................... 0.37 0.37 0.37 0.26 vagyis az ár %-a.............. V/c 0% v% 11% Marad: árura és eladási költségekre 0.95 0.78 0.59 0.31 vagyis az ár %-a.............. 10% 30% 23% 13%

Next