Bányamunkás, 1984 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 71. ÉVF. 1984. JANUÁR A BÁNYAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZPONTI LAPJA • 1,50 FORINT Ülésezett a központi vezetőség Nem többet, hanem másként A bányaipar 1983. évi eredményeinek alakulásáról, az 1984. év főbb feladatairól szóló jelentést vitatott meg 1983. december 15-én a BDSZ Központi Vezetősége. A tanácskozáson részt vett dr. Kapolyi László ipari miniszter és Biszku Béla, a SZOT Számvizsgáló Bizottság elnöke. A központi vezetőség tagjai az ülés előtt kézhez kapták az Ipari Minisztérium írásos jelentését, amelyhez a tanácskozáson dr. Kapolyi László ipari miniszter szóbeli kiegészítést fűzött. A bányászat teljesíti feladatait . A bányászat 1983-ban teljesíti feladatait. A szénbányászat évi termelése 25,1—25,3 millió tonna. Az eredeti terv 26 millió tonnát irányzott elő. A különbség azonban nem okoz zavart az ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében. Sőt az év végi készlet a nagyfogyasztóknál meghaladja a korábbi színtét. A csökkenésben közrejátszott az is, hogy az 1982—83-as tél enyhe volt, valamint a tonnamennyiség rovására jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű szenet bányásztak. A Paksi Atomerőmű üzembe helyezése pedig lehetővé tette a Gagarin Hőerőmű felújítását és így több százezer tonna szén kitermelésétől mentesítette a bányászatot. Az ipari miniszter hangsúlyozta, hogy a szénmennyiség-csökkenés nem vezetett a szabadnapi termelés csökkenéséhez. Sajnos — mondotta — az idén is meg kell állapítani, hogy a termelési feladatok megoldására ismételten erőltetett módon igénybe kellett venni a szabadnapokat. Az egy dolgozóra jutó pótműszakok száma már tavaly elérte a tizennyolcat, az előző évi tizennéggyel szemben. Idén az első háromnegyed évben ez már tizenegy. A szénhidrogén-bányászat a tervet meghaladó mértékben teljesíti feladatait. A pb-gázszolgáltatás az igények gyors növekedése miatt ugyancsak meghaladja az előirányzatot. Az uránbányászat, az érc- és ásványbányászat várhatóan eléri a tervezett termelési szintet. Gondot jelent, hogy már évek óta nem oldódtak meg megnyugtatóan az ércbányászattal kapcsolatos kérdések. A miniszter szólt a többi ágazatról, a Bányászati Aknamélyítő Vállalatról, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalatról, az Országos Bányagépgyártó Vállalatról és végül a bányászati intézetek és hivatalok munkáját elemezte. A szénbánya vállalatok az előzetes 1984. évi tervek szerint 25 millió tonna szén és 1,6 millió tonna brikett termelését irányozták elő. Fontos feladat továbbra is, hogy a szén- és brikett-termelés biztosítsa a fogyasztók ellátását, a minőség javításával és a brikettszállítás növelésével. A vállalatok jövőre is számolnak a szabadnapi termeléssel. Ennek csökkentése érdekében törekedni kell a nagy kapacitású, nagy értékű gépkomplexumok kihasználására, a jelenlegi munkarendek korszerűsítésére. A szűkös forrásokkal való legésszerűbb gazdálkodás keretében abszolút elsőséget kell adni a bányabiztonság növelését szolgáló ráfordítások biztosításának. Határozottan meg kell követelni a technológiai és a munkafegyelem erősítését. A kőolaj- és földgáztermelés jövő évi feladatai megkívánják az endrődi és az üllési földgázüzem üzembe állítását, a szeghalmi mező próbatermeltetésének megindítását, a hajdúszoboszlói földalatti gáztároló bővítését. Nagylengyelben pedig meg kell kezdeni az új művelési eljárás beruházásait — mondotta többek között a miniszter. Bért a végzett munka szerint . Feladat volt, hogy a bányászok jövedelme a népgazdasági átlag felett növekedjen. Az eddigi adatok sajnos nem ezt mutatják. A tíz hónap alatt az ipari bérszínvonal növekedése 4,6 százalék, a bányászaté összesen 3,4 százalék, a szénbányászaté 2,7 százalék, ez az év végére sem fogja meghaladni a 3 százalékot. Ez nagyon aggasztó, a munkaerő megtartása és még inkább a pótlása miatt. A szénüzemi fizikai létszám több mint 500 fővel csökkent a tíz hónap során — mondta szóbeli kiegészítőjében Lajer László, a központi vezetőség titkára. Ezután arról szólt, hogy a szénbányászatban a kiesést pótló szabadnapi termelésnek csökkennie kell, nagysága ne legyen több a termelés 2,4 százalékánál. Sajnálatos, hogy e téren nincs javulás. Kevesebb azoknak a vállalatoknak a száma, ahol csökkent a termeléskiesést okozó állásidő. Több váratlan földtani esemény is közrejátszott ebben (iszapbetörés, omlás, bányatűz, robbanás), ezen túl a szervezési hibák, valamint a létszámhiány. A szénbányászat a tizenegy hónap alatt 17 nap üzemszüneti termelést tartott, amivel 1080 tonna szenet hozott a felszínre, ezzel meghaladta a 4 százalékos felső határt. Még kedvezőtlenebb, hogy egyre több csapatvezető vásár a 60—70 pótműszaknál tart. Ez óriási fizikai, erkölcsi megterhelés számukra és családi kapcsolataikra. A szakszervezet titkára beszédében kitért a munkavédelmi helyzetre is. — Ez évben a munkavédelmi helyzettel — sajnos — több ízben kellett foglalkoznunk az ismeretes bányakatasztrófák miatt. A széles körű ellenőrző felmérések azt mutatták, hogy a biztonságos munkavégzéshez a tárgyi feltételek rendelkezésre álltak, csak sajnos ezeket több esetben nem rendeltetésszerűen, nem az előírásoknak megfelelően használták. Az ez irányú felügyeleti, vezetői, ellenőrzési tevékenység több helyütt elégtelen volt. A hiányosságok megszüntetésére kiadott intézkedések döntő többségét a vállalatok végrehajtották. A szigorúbb vállalati komplex szemlék és KBF ellenőrzések az utóbbi hónapokban a biztonsági, illetve fegyelmi helyzet javulásáról adtak számot, de még mindig sok a jegyzőkönyvekben is rögzített kifogások száma. Feszített tempó és következményei A két vitaindítót hozzászólások követték. Keszler Ferenc, a Mecseki Szénbányák VSZB titkára felszólalásában egyebek között a Kiász-program vonzóerejének a csökkenéséről szólt. Az alacsony bányászalapbérekben a béremelés jelentősen csökken. Ha a bérkérdésekben nem tudunk előbbre lépni, akkor nem számíthatunk a fiatal munkaerőutánpótlásra. A vállalatnál 1983- ban 243 harminc éven aluli dolgozóval van kevesebb mint 1982-ben. Ehhez hozzájárul a lakásjuttatás feltételeinek rosszabbodása. A katonai mentesítési idő is kedvezőtlenebbül alakult. A munkaidőkedvezmény kiterjesztése a más iparágakban dolgozókhoz viszonyítva kedvezőtlenebb a föld alatt dolgozókra nézve. Az egyéb szociális juttatásoknál is jelentkezik némi visszalépés. Az 1982-es évhez viszonyítva 1983-ban 334 fővel csökkent a termelő produktív létszám. Ezeket a gondokat növeli a megváltozott munkaképességűek száma, amely jelenleg 1789 fő. Ezek alapján elmondható, hogy a létszámgondok az egészséges föld alatti dolgozókra rónak nagyobb terhet. Amíg 1980-ban egy fizikai dolgozóra eső pótműszak 10, ez 1982-ben 15-re emelkedett és 1983- ban várhatóan 18 műszak lesz. Ez már egy kritikus határ. Ennek következménye, hogy fizikailag hamarabb fáradnak el és gyorsabban következik be az egészségkárosodásuk és a nyugdíjaztatásuk is. 1982- ben és 1983-ban nyugdíjba került 405 föld alatti dolgozó, akinek az átlagos életkora 50,6 év. Ez is öszszefügg a túlzott igénybevételükkel. Sürgős intézkedések szükségesek létszámgondjaink megoldására, amelyre már saját erőink és erőfeszítéseink nem elegendőek. Ez természetesen nem ment fel minket az alól, hogy mindent megtegyünk a meglevő létszám megtartására, új munkaerők pótlására, szervezési és gépesítési tevékenységünk hatásfokának növelésére. Dr. Tamási István, a Bányászati Egyesülés vezetője foglalkozott a bányászat gondjaival, a meglevő feszültségekkel. Kiemelte, hogy a szénbányászatban minőségi változást kell elérni. A változó fogyasztói igényeket kell kielégíteni és ehhez alkalmazkodni. Csak új módon, nem többet, hanem másként kell dolgozni, hogy alapvető javulást érjünk el. A jövőt, a korszerű bányászkodást kell most megteremteni. Létszámfejlesztést nem várhatunk, ezért a gépesítést kell fokozni. A gépesítés pedig csak a szervezéssel együtt valósítható meg. Amennyivel drágábbak a gépek, annyival többet kell velük kihozni Ehhez pedig az üzemi, munkahelyi koncentráció fokozása elengedhetetlen. A frontok és a vágatok darabszámát kell csökkenteni, hogy a kevesebb gépet jobban ki lehessen használni. Külön szólt a műszakiakról — aknászok, felügyelet —, mert a fegyelem nélkülük nem biztosítható. Nem kevés, hanem sok a felügyelet! — hangsúlyozta. A szerencsétlenségek arról győztek meg, hogy nyugodtan lehet a felügyelet létszámát csökkenteni. Aki marad, azt viszont jól meg kell fizetni. A vitában részt vett Kerekes Jenő, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat vezérigazgatója, Monos János, a Borsodi Szénbányák nyugalmazott vezérigazgatója, Fodor Gyula, az Országos Érc- és Ásványbányák főmérnöke, Egyed Dezső, a Padragkúti Bányaüzem frontmestere, dr. Bán Ákos, a Magyar Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézet igazgatóhelyettese, valamint Biszku Béla, a SZOT Számvizsgáló Bizottság elnöke. A központi vezetőség állásfoglalásban rögzítette a jövő évi feladatok végrehajtását segítő szakszervezeti tennivalókat. A második napiendi pontban tárgyalták Magyarország vasérc-, mangán-, valamint réz-, ólom- és cinkércvagyon heyzetét. Előterjesztette dr. Fülöpózsef akadémikus, a Központi Élatani Hivatal elnöke. Ezt követően a 3DSZ 1984. évi munkaprogramja a központi vezetőség, elnöklé és a titkárság 1984. I. félévinnkatervét hagyta jóvá a testület. Ladányi András T. BALOGH LÁSZLÓ FELVÉTELEI Minden kedves olvasónknak boldog új évet kívánunk!