Búvár, 1935 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1935-09-01 / 9. szám
előfordulnak ugyan ; nevezetes itt az, hogy külön könyvben a szőllő fejlődésével kapcsolatban örökítették meg ezeket. Hellyel-közzel a bor árára és értékesítésére vonatkozólag is találunk adatokat. Végül 1868-tól 1872-ig a kőszegi erdőmester, aki akkoriban kezdte rendszeresen észlelni a hőmérsékleti viszonyokat, bejegyezte az ápr. 24-ig terjedő és az egész évre vonatkozó ú. n. hőmérsékletösszegeket is. Ez azért nevezetes, mert azt mutatja, hogy ő már 66 évvel ezelőtt tisztában volt azzal, hogy szőllőkönyvünk páratlan terjedelmű növénytelenségtani (phytophenologiai) észlelés-sorozatot foglal magában. A növénytelenségtani észlelések ugyanis egyes növények fejlődési mozzanatait, pl. rügyfakadását, virágzását, termésük beérését stb. kísérik figyelemmel és gyűjtik össze évről évre, hogy kapcsolatba hozzák az időjárástani elemekre vonatkozó észlelésekkel. Ezeknek a vizsgálatoknak az elméleti és gyakorlati fontosságáról Sulyok Zoltán kitűnő összefoglalást írt Az időjárás 1929. évfolyamában (159—165. lap). Az elméleti fejtegetésekből a következő szakaszt csaknem szószerint idézem : «Az éghajlat számos időjárási elemből és azoknak is számos változatából tevődik öszsze. Az emberre, állatra és a növényre nem az egyes elemek, hanem azok összessége hat. Ezt a hatást azonban műszereinkkel nem tudjuk megmérni, szám szerint kifejezni. Csak a növény az, amely ezen összhatás eredményét jelzi, s így valamely vidék éghajlatának jellemzésénél a növényzet ismerete elkerülhetetlen. A legpontosabb műszerek adatai alapján még a szakember is csak hosszas tanulmányozás után tudja magának valamely vidék éghajlatát elképzelni, az avatatlan egyáltalában nem. De ha valamely vidékre azt mondják, hogy ott datolya terem, egy másikra, hogy ott a zab sem terem meg, akkor az is, aki csak némi természetrajzi ismerettel rendelkezik, első esetben meleg, az utóbbinál pedig zord klímát fog magának elképzelni.» A cikkben felhozott gyakorlati eredményeket pedig nem tudom eléggé gazdálkodóink figyelmébe ajánlani, mert annak ellenére, hogy földmívelő ország volnánk, a Staub Móric által 1871-ben megszervezett országos fenológiai (jelenségtani) megfigyelőháló- V«, 2 0 «1 :» , 7 s э tje - JLjíILIii' í:|j.fliffc [ t