Czipész Szaklap, 1908 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1908-08-15 / 16. szám
XI. évfolyam. CZIPÉSZ-SZAKLAP. Az album felöleli Győr város ismertetését Írásban és képben, közölni fog érdekes czéhszabályokat, leveleket, visszaemlékezéseket Győr czipészipara fejlődéséről, hozzá a város vezető férfiainak arcképét és rövid életrajzát és tartalmazni fogja a kongresszus elé terjesztendő összes határozati javaslatokat, a kongresszusi napirendet és az általános tájékoztatót. Ezen albumot igen mérsékelt áron hozza forgalomba az előkészítő bizottság. Előreláthatólag tehát a győri országos czipészkiállítás és kongresszus egyike lesz a legsikerültebbeknek az eddig tartottak és rendezettek mellett. Győr város czipésziparosai és közönsége meleg szeretettel várja kedves vendégeit. * * * Itt közöljük az egyes bizottsági tagok névsorát. Felemlítjük név szerint őket, mert buzgalmukért, lankadatlan tevékenységükért teljes elismerésre és dicséretre méltók. Bizottságok: Fogadó bizottság: Elnök: Kováts Dániel, alelnök: Boskovitz Miksa, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Belső Pál, Kertész Pál, Szekeres Lajos, Kiss János, Németh Mihály, Steiner Jenő, Schutzbach Mihály, Németh Jenő, Felber Gyula, Czwick Péter, Döbrentei Pál, Paveszka György, Paveszka Mihály. Kongresszus előkészítő bizottság: Elnök: Kováts Dániel, jegyző : Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Sümegi József, I. Takáts Antal, Kelemen Lajos, Szemethy János. Kiállítás előkészítő bizottság: Elnök: Kováts Dániel, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Németh Mihály, Steiner Jenő, Zemanek Antal, Lóránt Samu. Elszállásoló bizottság: Elnök: Kertész Pál, alelnök: Takáts Antal, elnökhelyettes : Schutzbach Mihály, jegyző: Németh Mihály, tagok: Weltner Mihály, Kiss János, Koller József, Fürst Ferencz, Molnár Lajos, Kürtös János. Propaganda bizottság: Elnök: Kováts Dániel, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Takáts Antal, Sümegi József, Kelemen Lajos. Kalauzoló bizottság: Elnök: Schutzbach Mihály, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály,tagok: Boskovitz Miksa, Felber Gyula, Németh Mihály, Fürst Ferencz, Masek István, Schutzbach Mihály, Döbrentei Pál, Takáts Antal, Steiner Jenő, Merk Nándor, Szekeres Endre. Podgyász rendező bizottság: Elnök : Fürst Ferencz, jegyző: Takáts Antal, tagok: Kováts Kálmán, Biró Fiermann, Lengyel Mihály, Lengyel Sándor, Szak György. Kiállítási iroda: Könyvelő és vezető: Takáts Antal, pénztáros: Kelemen Lajos, felügyelők: ifj. Kováts Dániel, ifj. Yemanek Antal, Felber János, Szekeres Endre, teremőrök: ifj. Takáts Antal, Gránicz Vilmos. Bankett rendező bizottság: Elnök: Czeiner István, jegyző: ifj. Kováts Dániel, tagok: Németh Mihály, Szemethy János, Kelemen Lajos. Tájékoztató: A kongresszus tagjait, az augusztus 1éikén este és 15-én délelőtt érkező vonatoknál karszalagos rendezők fogadják, akik a szállásra kalauzolásról gondoskodnak. „Tájékoztató“ és kongresszusi jelvény Tikén este a győri pályaudvaron, 15-én pedig a kongresszusi helyiségben lesz kapható. Napirend: I. a) Az Országos Czipészkisiparos Szövetség jelentése a pécsi és budapesti kongresszusokról, b) Számadások előterjesztése és jóváhagyása, c) Az elnökség és igazgatóság leköszönése, d) A választások megejtése. Ma. Az önálló vámterület. II. Mesterek és segédek közötti viszony. III. Az üléses munka eltörlése. IV. Szakoktatás rendezése és szaksajtó-ügy. V. Az ipartörvény revíziója. VI. Kisiparosok állami támogatása. VII. Az adóreform. Vill. A munkásbiztosítás. IX. A vasárnapi munkaszünet. X. Tanonczképesités. XI. Indítványok. XII. A jövő kongresszus és kiállítás helyének megállapítása. Szakoktatásunk. Az emberek gondolkozása nem nyugszik, folyton keres s kutat, de különösen azoké, akiknek ez a hivatásuk is. Hia figyeljük az eseményeket, azt látjuk, hogy az emberi ész találékonysága sok mindent fedezett már fel eddig is a társadalom minden rétegében, de különösen az ipar terén s azt hinné az ember, hogy már jobbat, szebbet és hasznosabbat kitalálni nem is lehet. A lábbeli iparban is sok újítás és találmány foglalt már helyet, ezt bizonyítja a szakoktatásunk és az iparunk fejlődése, annak nap-nap után szélesebb körben történő terjeszkedése. Ha visszatekintünk csak 10 esztendőre is, látjuk, hogy akkor még magánegyesületek s emberek fejlesztették s tartották fenn a mesteri ismeretek tanítására szakoktatásunkat, végre azonban elérkezett a kor intő szelleme. Kereskedelmi kormányunk is megértve a kor szavát, ma már komolyan foglalkozik iparunk szakoktatásával. A jelenkori iparosságnak van is alkalma magát kiképezni a mesteri szakismeretekben. Ez helyes is. Kell, hogy az önálló iparosságnak alkalom adassék arra s ott, ahol érdeklődést tanúsítanak szakmájuk fejlesztése és tökéletesítése iránt, hogy azok a szakiparosok hozzáférhessenek. Ez a vándor mestertanfolyamokban nyilvánul meg. Ha azonban mélyebben tekintünk az ipari szakoktatásunkba, azt látjuk, hogy a tanítás — egyoldalúsága mellett — egyedül a felsőbb szakdolgokra, a mesteri ismeretekre van berendezve. Különösen a szakrajz, szabás, minta tanítás van kifejlődve, még a tanonczoktatás terén is. Tekintsünk be a tanoncz-iskolai oktatásunk mélyébe. Mit látunk ott? Látjuk, hogy tanonczaink nem az őt megillető oktatásban részesülnek, hanem a mesteri szakismeretekből nyertek oktatást, szabászati minta rajzolást s vágást végeznek, ami még nem a tanonczok szakismeretei közé tartozik. Ez nagyon is korai. Ennél sokkal előbbre való megismertetni a tanonczokkal az alja és a felső munkához tartozó darabokat és pedig az első félévben. Az alja munka részletei. 1. Kéregminták czipő és csizmához alakítva. 2. Talpmintázások egyenes alaku, jobb és ballábas kaptafához és féltalpminták. 3. Lágyék erősítő minták szabályos alakja, féllábas és egyenes czipőhöz. 4. Sarok felsőlemezei és azokba a vasszegek szabályos és egyenletes bevetése kirajzolva. Szakiskolánkban, Wesselényi utcza 27 tanítványok felvétetnek. 210