Czipész Szaklap, 1908 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1908-08-15 / 16. szám

XI. évfolyam. CZIPÉSZ-SZAKLAP. Az album felöleli Győr város ismertetését Írásban és képben, közölni fog érdekes czéhszabályokat, leve­leket, visszaemlékezéseket Győr czipészipara fejlődé­séről, hozzá a város vezető férfiainak arcképét és rövid életrajzát és tartalmazni fogja a kongresszus elé ter­jesztendő összes határozati javaslatokat, a kongresszusi napirendet és az általános tájékoztatót. Ezen albumot igen mérsékelt áron hozza forga­lomba az előkészítő bizottság. Előreláthatólag tehát a győri országos czipész­­kiállítás és kongresszus egyike lesz a legsikerültebbek­nek az eddig tartottak és rendezettek mellett. Győr város czipésziparosai és közönsége meleg szeretettel várja kedves vendégeit. * * * Itt közöljük az egyes bizottsági tagok névsorát. Felemlítjük név szerint őket, mert buzgalmukért, lan­kadatlan tevékenységükért teljes elismerésre és dicsé­retre méltók. Bizottságok: Fogadó bizottság: Elnök: Kováts Dániel, alelnök: Boskovitz Miksa, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Belső Pál, Kertész Pál, Szekeres Lajos, Kiss János, Németh Mihály, Steiner Jenő, Schutzbach Mihály, Németh Jenő, Felber Gyula, Czwick Péter, Döbrentei Pál, Paveszka György, Paveszka Mihály. Kongresszus előkészítő bizottság: Elnök: Kováts Dániel, jegyző : Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Sümegi József, I. Takáts Antal, Kelemen Lajos, Szemethy János. Kiállítás előkészítő bizottság: Elnök: Kováts Dániel, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Németh Mihály, Steiner Jenő, Zemanek Antal, Lóránt Samu. Elszállásoló bizottság: Elnök: Kertész Pál, alel­nök: Takáts Antal, elnök­helyettes : Schutzbach Mihály, jegyző: Németh Mihály, tagok: Weltner Mihály, Kiss János, Koller József, Fürst Ferencz, Molnár Lajos, Kürtös János. Propaganda bizottság: Elnök: Kováts Dániel, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály, tagok: Takáts Antal, Sümegi József, Kelemen Lajos. Kalauzoló bizottság: Elnök: Schutzbach Mihály, jegyző: Csokonai Vitéz Mihály,tagok: Boskovitz Miksa, Felber Gyula, Németh Mihály, Fürst Ferencz, Masek István, Schutzbach Mihály, Döbrentei Pál, Takáts Antal, Steiner Jenő, Merk Nándor, Szekeres Endre. Podgyász rendező bizottság: Elnök : Fürst Ferencz, jegyző: Takáts Antal, tagok: Kováts Kálmán, Biró Fiermann, Lengyel Mihály, Lengyel Sándor, Szak György. Kiállítási iroda: Könyvelő és vezető: Takáts Antal, pénztáros: Kelemen Lajos, felügyelők: ifj. Kováts Dániel, ifj. Yemanek Antal, Felber János, Sze­keres Endre, teremőrök: ifj. Takáts Antal, Gránicz Vilmos. Bankett rendező bizottság: Elnök: Czeiner István, jegyző: ifj. Kováts Dániel, tagok: Németh Mihály, Szemethy János, Kelemen Lajos. Tájékoztató: A kongresszus tagjait, az augusztus 1­éikén este és 15-én délelőtt érkező vonatoknál karszalagos ren­dezők fogadják, a­kik a szállásra kalauzolásról gon­doskodnak. „Tájékoztató“ és kongresszusi jelvény­­ Tikén este a győri pályaudvaron, 15-én pedig a kongresszusi helyiségben lesz kapható. Napirend: I. a) Az Országos Czipészkisiparos Szövetség jelentése a pécsi és budapesti kongresszusokról, b) Számadások előterjesztése és jóváhagyása, c) Az elnök­ség és igazgatóság leköszönése, d) A választások meg­­ejtése. Ma. Az önálló vámterület. II. Mesterek és segé­dek közötti viszony. III. Az üléses munka eltörlése. IV. Szakoktatás rendezése és szaksajtó-ügy. V. Az ipartörvény revíziója. VI. Kisiparosok állami támoga­tása. VII. Az adóreform. Vill. A munkásbiztosítás. IX. A vasárnapi munkaszünet. X. Tanonczképesités. XI. Indítványok. XII. A jövő kongresszus és kiállítás helyé­nek megállapítása. Szakoktatásunk. Az emberek gondolkozása nem nyugszik, foly­ton keres s kutat, de különösen azoké, a­kiknek ez a hivatásuk is. Hia figyeljük az eseményeket, azt látjuk, hogy az emberi ész találékonysága sok mindent fedezett már fel eddig is a társadalom minden rétegében, de külö­nösen az ipar terén s azt hinné az ember, hogy már jobbat, szebbet és hasznosabbat kitalálni nem is lehet. A lábbeli iparban is sok újítás és találmány fog­lalt már helyet, ezt bizonyítja a szakoktatásunk és az iparunk fejlődése, annak nap-nap után szélesebb kör­ben történő terjeszkedése. Ha visszatekintünk csak 10 esztendőre is, látjuk, hogy akkor még magánegyesületek s emberek fejlesz­tették s tartották fenn a mesteri ismeretek tanítására szakoktatásunkat, végre azonban elérkezett a kor intő szelleme. Kereskedelmi kormányunk is megértve a kor szavát, ma már komolyan foglalkozik iparunk szakok­tatásával. A jelenkori iparosságnak van is alkalma magát kiképezni a mesteri szakismeretekben. Ez helyes is. Kell, hogy az önálló iparosságnak alkalom adassék arra s ott, a­hol érdeklődést tanúsítanak szakmájuk fejlesztése és tökéletesítése iránt, hogy azok a szak­iparosok hozzáférhessenek. Ez a vándor mestertan­­folyamokban nyilvánul meg. Ha azonban mélyebben tekintünk az ipari szak­oktatásunkba, azt látjuk, hogy a tanítás — egyoldalú­sága mellett — egyedül a felsőbb szakdolgokra, a mesteri ismeretekre van berendezve. Különösen a szakrajz, szabás, minta tanítás van kifejlődve, még a tanonczoktatás terén is. Tekintsünk be a tanoncz-iskolai oktatásunk mé­lyébe. Mit látunk ott? Látjuk, hogy tanonczaink nem az őt megillető oktatásban részesülnek, hanem a mesteri szakismere­tekből nyertek oktatást, szabászati minta rajzolást s vágást végeznek, a­mi még nem a tanonczok szak­ismeretei közé tartozik. Ez nagyon is korai. Ennél sokkal előbbre való megismertetni a tanon­­czokkal az alja és a felső munkához tartozó darabokat és pedig az első félé­vben.­ ­ Az alja munka részletei. 1. Kéregminták czipő és csizmához alakítva. 2. Talpmintázások egyenes alaku, jobb és ballábas kaptafához és féltalpminták. 3. Lágyék erősítő minták szabályos alakja, féllábas és egyenes czipőhöz. 4. Sarok felsőlemezei és azokba a vasszegek sza­bályos és egyenletes bevetése kirajzolva. Szakiskolánkban, Wesselényi­ utcza 27 tanítványok felvétetnek. 210

Next