Épitő Ipar, 1902 (26. évfolyam, 1/1304-52/1355. szám)
1902-12-21 / 51. (1354.) szám
338 9. Jelige : Turul I. 11. A szerző két tervvel pályázik, amelyek közül Turul I. a nagy termet átlós irányban helyezi a teleknek a szomszédok felé eső két szélére negyed kör alakú födött kocsibejárót tervez, amelyből a főlépcsőhöz jutunk. Az elrendezésnek igen sok szépségei mellett igen nagy hátrányai vannak és pedig először is a túlságos nagy beépített terület s az azzal járó többköltség, másodszor a szállónak teljes ketté szakítása, mi kezelési szempontból meg nem engedhető. Az egész terv igen érdekes akadémikus munka benyomását adja. Homlokzatok és metszetek nagyon ügyesen vannak megrajzolva és megoldva. A Turul II. jeligéjű terv az ívalakú behajtás eszméjét megtartja, azonban a termet a Kossuth tér felé az utcára helyezi. Ezen tervezet is tele van akadémikus pikantériákkal, melyek azonban a célszerűség rovására vannak. Az alaprajz érdekes csoportosítása, mindazonáltal a tervnek több a hibája, amelyek közül itt is különösen a szálló kettészakítását kell fölemlíteni. Az udvari szárnyban nyílt folyosóra nyíló vendégszobák ellen komoly aggályaink vannak, az utcai szárnynál pedig a közbülső folyosó alkalmazása célszerűtlen. Ezen tervnek építészeti kiképzése a Turul I. mögött áll. 10. Jeliget (rajzolt kör). A bejáró a Kossuth tér közepén van, azzal szemben az udvarra kiépítve egy háromágú lépcső. Jobbra a bejárótól van az étterem, a mögött a folyosóról rosszul megvilágítva egy kis méretű konyha. A bejárótól balra a sarkon van a kávéház, melynek egy része megokolatlanul alkovszerűen be van falazva, a kávéskonyha ugyancsak sötét és a folyosóra nyílik, a sörcsarnok a Zrínyi utcában van s ezért a konyhától nagyon távol esik. A terem a Kossuthtér felé helyeztetett s ahhoz csak keskeny folyosóról lehet jutni. A szálló összes szobái egy közbülső sötét folyosó körül csoportosulnak. A belső helyiségek kiképzése nagyon kezdetleges. A külső architektúra határozottan jobb és a tervezetnek legdicséretesebb részét képezi. 11. Jelige: Sasi. A földszint elrendezésében nagyon sikerült, a Kossuthtér felé tervezett bejáró egyszersmind kocsibejáróul szolgál. A bejáróból kényelmes háromágú lépcső vezet föl a teremhez. Nagyon szép a sörcsarnok, kávéház és étterem elhelyezése ámbár az elnevezésekben itt hiba történt, véleményünk, szerint sokkal jobb volna a kávéházat a bejárótól jobbra a szomszéd felé elhelyezni és a söntést kávéskonyhának használni. A sörcsarnok és az étterem ez által összekapcsolhatók lesznek és a közös konyhával is célszerűbb összeköttetésbe jutnának. A terem, hasonlóan a Turul jeligés tervhez itt is a Kossuth-tér egész frontját foglalja el s szép alakú. Hiba azonban, hogy a terem előtt csak egy három méter széles folyosó van, mely gyülekező helyül nem kielégítő. A szálló elhelyezése nem szerencsés, szerző azért, hogy a kellő számú szobákat előállíthassa, a telket teljesen körülépíti, pedig ő is jobban cselekszik, ha a Zrínyi utcai szárnyat kétemeletesre építi, miáltal az építés költségeit csökkenti és csupa utcára nyiló vendégszobákat nyerne. Közbülső folyosók alkalmazása feltétlenül elkerülendő. A homlokzatok kiképzése sikerült. A Kossuth tér felé eső homlokzat nagy méreteinél fogva emlékszerű, a Zrínyiutcai homlokzat pedig egy második emelet ráépítése által határozottan nyernes tömegével a nagy terem épületével összekapcsolva, egyöntetűbb hatású volna. A Zrínyiutcai homlokzat vonalnak megtörése mellőzendő lett volna. Mindezek alapján a bíráló bizottság kijelenti, hogy amennyiben az összes pályatervek között egy sincs olyan, amely az építési programmnak mindenekben megfelel és lényeges változtatások nélkül a végrehajtás alapjául elfogadható, a törvényhatósági közgyűlésnek és a belügyminisztériumnak javasolható lenne, amennyiben tehát ezek szerint azok az előfeltételek, amelyek fennforgása esetén az első díjat ki kell szolgáltatni, tényleg nem forognak fönn , egyhangú határozattal az első díj kiadásától eltekint. Ezen határozatból kifolyólag a második díj kiadását sem találja helyénvalónak. Méltányolva azonban a »Turul«, »Fekete sas« és »Sas I.« jeligéjű tervekben letett, egyaránt értékes eszméket és azt, hogy ezen tervek mindegyikéből az ezen jegyzőkönyvben foglalt megjegyzések figyelembe vételével a követelményeknek megfelelő terv készíthető leszen, a bíráló bizottság ugyancsak egyhangú határozattal javasolja, hogy a kitűzött első és második pályadíj egybe vettessék és a három terv szerzői közt kiosztassék azzal, hogy nevezett »Turul«, »Fekete sas« és »Sas I.« jeligéjű tervek szerzői újból szűkebb pályázatra fölszólíttassanak, mely szűkebb pályázat alkalmával beérkezett tervek újból bírálat alá vétessenek, amikor is a beérkezett legjobb terv szerzőjével a város tanácsa a művezetést illetőleg egyességre lépni magát kötelezi. A szűkebb pályázat alkalmával pályázók csupán 1 : 200 arányban készítendő tervvázlatok készítésére lesznek felszólítandók. A döntés után pedig az elfogadott tervvázlat szerzője a terv és részletes költségvetés elkészítésével lesz megbízandó. Ezek után a díjazott tervek jeligés levelei felbontottak, kiderült, hogy: a »Turul« jeligéjű terv szerzője Somló Emil építész, Budapest, VI., Teréz körút 30. sz. a., a »Fekete sas« jeligéjű terv szerzője Himler Dezső és Málnai Béla építészek, Budapest, VI., Felsőerdősor 38. sz. a., a »Sas I.« jeligéjű terv szerzője Pártos Gyula építész, Budapest, VIII., Rökk Szilárdutca 39. sz. a. Ezen eredmény kihirdetése után a bíráló bizottság ugyancsak egyhangú határozattal a »Takarékos« és a »H. M. V.« jeligéjű terveket dicséretre ajánlja s elhatározza, hogy ezen dicséretet közzéteszi, nevezett jeligéjű tervek szerzőire bízván ama jogot, hogy kijelentsék, váljon jeligés levelüknek fölbontását és nevüknek közzétételét megengedik-e? — a miért is a »Takarékos« és a »H. M. V.« jeligéjű tervek szerzői eziránti kinyilatkoztatásra fölszólíttatnak. Végül elhatározza a bizottság, hogy ezen jegyzőkönyv egész terjedelmében sokszorosíttassék és a pályázóknak kiadassák. VEGYESEK. A Magyar Építőművészek Szövetségének egyetemes ülése folyó hó 11-én a következő határozatot hozta a pécsi városház terveire hirdetett pályázat tárgyában. Írjon át a M. É. Sz. Pécs város polgármesterének, hogy: 1. hosszabbítsa meg a pályázat lejártának határidejét vagy 2 hónappal; 2. az építő programmot küldje meg díjtalanul az azt kérő minden építésznek; 3. a bíráló bizottságba delegáljon legalább annyi hozzáértő építőművész szakembert, ahány laikust belevenni szándékozik. Ha pedig Pécs városa ezt megtenni vonakodnék, akkor írjon föl a M. E. Sz. a belügyminiszter úrhoz, hogy korábbi helyes eljárásához képest a városi hatóság hirdette helytelen és sérelmes pályázati feltételeket semmisítse meg. Wellisch Alfréd építész a M. E. Sz. rendes tagja, levélben értesítette a Szövetség igazgatóságát, hogy szükségesnek tartja »ideális művészi« feladatok kitűzését.