Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-30 / 31. szám

316 ÉPÍTŐ­IPAR (31. sz.) 1911. július 30 Asztalos munka: Michl Alajos, továbbá Radócz János. A bútorok: Krám­er Henrik, Polgár Alajos, Oelle M. és fia, Schmidt Miksa és Thék Endre r.-t­e­­valók. Kárpitos munka: Burányi. Lakatos munka: Jungfer Gyula és Hajós Bálint-Js­. Mázoló munka: Takács László, továbbá Ludvig. Aranyozó munka: Gébért János. Üvegezés: Klopfer Jakab. Díszüvegezés: Roth Miksa. Luxfer üvegezés: Luxfer prisma gyár r.-t. Tapétázás: Weisz Béla. Festő: Kurbel József. Csempe-burkolat: Zsolnay gyár r.-t. Parketák: Egyesült parketgyár. Burkolati munka (terazzo, med­.): Schön Adolf. Xilolit:­­Vippler és társa. Linóleum-munka: Eisinger J. és fiai. Trésorokat: Arnheim. Lámpások: Fém- és lámpaárúgyár r.-t. és Kulcsár Sándor­­tól. Redőnyök: ifj. Grossman Ármin Vászonredőnyök: Justus Sándor és fia. Vasredőnyök: Paschka és társa. Létraállványok: Létraállvány-kölcsönző r.-t. Szárítás: Magyar fűtő és szárító vállalat. Felirati táblák: Bruchsteiner és fia. Quittner Zsigmond: A szombathelyi gyárak és ipartelepek. (Vége.) 18—20. Ácstelepek. Legrégibb a Trümmer János ácsmester és malomépítő mester telepe, melyet 1825-ben alapítottak. A telep évenként 500 m3 faanyagot dolgoz fel, de teljesítő képessége 6000 m3. Szombathelyen a komplikáltabb fedélszékeket, valamint az épület­tornyokat többnyire Trümmer János készítette. Müller Ede építő vállalkozó asztalos műhelye és ácstelepe még nagyobb kiterjedésű. Kopfensteiner Gyula ács- és építőmester fűrésztelepe szintén jól be van rendezve. Mind a három ipartelep tevékenysége a szomszéd vár­megyékre is kiterjed. Müller Ede szállította a Kulturháznak, valamint a soproni posta- és távirda-igazgatósági épületek­nek asztalos munkáit. A Keszthely melletti Hévíz-fürdő épületeinek ácsmunkáit Trümmer János készítette. 21—25. Asztalos ipartelepek. Fichtacher József, Schmall Antal és Szeidel Istvánéi a nagyobbak. Szombathely középületeinek egy részébe ők készítették az asztalos munkát, így Schmall Antal a m. k. államvasutak üzletvezetőségének helyiségéül szolgáló városi bérpalotába, a Frigyes­ főherceg kaszárnyába, a m. kir. bába­képző intézetbe, Legáth Gábor házába, az új katonai élel­mező raktárba, Szeidel István a Múzeum számára. Steiner Ignác L. bútorgyára egyebek közt bükkfa-ágya­kat készít és ezekből évenkint 5000 darabot szállít kül­földre. Az összeállításban felsorolt asztalos ipartelepeken kívül van még kilenc motorral és munkagépekkel dolgozó asztalos műhely. 26—28. Lakatos és rézműves ipartelepek. Bartos Pál 8 HP nyersolaj motorral és 19 munkagép­pel dolgozik. Lemezárukat, takaréktűzhelyeket, rácsokat, vasablakokat, vagyis lemez- és lakatos tömegárúkat készít. Anderla József rézöntő és esztergályos műhelyében mindenféle bronz- és phosphorbronz-öntvényeket, vízveze­téki felszereléseket, szivattyúkat stb. gyárt. Seemann Antal lokomobilok és cséplőgépek bérbeadá­sával és javításával foglalkozik, műhelye immár 41 év óta szükséglet­pótló intézmény. 29. Hudetz József kőfaragó telepe. Hudetz János alapította 1856-ban, Szombathely egyik legrégibb kőfaragó és szobrász ipartelepe, mely 1866-ban a Horváth-Boldizsár-téren álló Szentháromság-szobrot is készítette. Hudetz József szállította 1903-ban gr. Batthyány Lajos ikervári kastélyának kerti kődíszítményeit és kő­­mellvédeit, továbbá a Szombathelyi átalános takarékpénztár lépcsőházának márványmunkáit. 30. Holczheim Gábor cément- és betonárú-gyára. Nagy forgalmú ipartelep, amely mindenféle cément- és betonárút, csatornákat, lépcsőket, kútaknákat stb. készít. Gyártmányainak jó, hire következtében a vidékről is sok megrendelése van. Évi termelése 19.000—20.000 db. cement- és betonárú. 31. Biel Lipót gőz­mosó vállalata. Évenkint 700.000 db. fehérneműt tisztít, amiből látható, hogy az átalakult cseléd- és munkásviszonyok között az ily vállalatoknak mindinkább nagyobb tere nyílik. 32. A Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank-Részvény- Társaság közraktári telepe. 1898-ban alapították. Hivatását kitűnően tölti be és a város kereskedelmét hathatósan előmozdítja. Évi forgalma 6000 t gabona. A raktárak egy részét most berendezte dohányárú raktárnak, melyet a m. kir. kincstár tart bérben 500 t, vagyis 102 millióm korona értékű dohányárúnak eladás céljából való raktározásra. A raktárakban villamos emelő készülékek vannak, összesen 3 HP elektromotorokkal. A pályaudvarral vasúti vágány köti össze.* Szombathely iparáról áttekintést nyújt az iparosok száma. Önálló iparos van: 7 ács, 41 asztalos, 16 bádogos, 33 bor­bély és fodrász, 7 női fodrász, 11 cementárukészítő, 149 cipész, 43 csizmadia, 13 cserépfedő, 6 cukrász és bábos, 9 divatárusnő (van még 24 divatáruüzlet és 28 nő­szabó) 6 esztergályos, 8 fényképész, 48 hentes és mészáros, 12 kalapos és szűcs, 9 kárpitos, 6 kályhás, 11 kefekötő, 2 késkészítő, 9 kocsi- és kerékgyártó, 13 kovács, 22 kő­műves mester, építőmester és építő vállalkozó, 18 kisebb önálló kőműves iparos, 4 könyvkötő, 7 könyvnyomda, 18 lakatos, 5 műkertész, 12 nyerges és szíjgyártó, 3 oltár­készítő, 15 órás, 2 orgonaépítő, 3 rézműves, 29 sütő, 81 férfiszabó, 4 szappangyáros, 5 szobrász iparos, 23 szoba­festő és mázoló. Összesen 728 önálló iparos. A város lakosságának száma 1911 januárius 1-én 31.049 lélek. A gyárakon és ipartelepeken kívül motort és munkagépe­ket használnak: 9 asztalos, 7 gépjavító és lakatos, 1 cukrász, 1 esztergályos, 3 hentes, 1 kalapos, 1 kefekötő, 2 kés­készítő, 1 könyvkötő, 7 könyvnyomda, 1 kerékgyártó, 1 oltárkészítő; továbbá elektromotorok vannak üzemben 2 darálóban, 3 szikvízgyárban, 5 fehérnemű, mosó és ruhatisztító vállalatban, 4 házi vízvezetéknél, 5 emelő és 3 szellőztető készüléknél, 2 mozgófényképszínházban. Mind­ezekben 3 benzinmotor, 14 HP-t és 56 elektromotor 147 HP-t fejt ki. Az elektromotorokat a Vasvármegyei Elektromos Művek látják el árammal. Ez idő szerint a szombathelyi gyárakban, ipartelepeken és kisiparosoknál összesen 86 elektromotor van alkalmazásban, melyek 407 lóerőt képviselnek. Van tehát Szombathelyen 18 nagyobb gyár és 15 ipar­telep, azután 35 kisiparos, akik motorral és munkagépek­kel dolgoznak és 678 más önálló iparos. Ha figyelembe veszszük a nagyobb gyárak által évenként a munkásoknak kifizetett bérek összegét, mindjárt szembe­tűnik, mily nagy hordereje van egy városra nézve a gyárak szaporításának, és érthető, hogy a németországi városok miért versenyeznek ez irányban oly erősen egy-

Next