Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-30 / 31. szám
316 ÉPÍTŐIPAR (31. sz.) 1911. július 30 Asztalos munka: Michl Alajos, továbbá Radócz János. A bútorok: Krámer Henrik, Polgár Alajos, Oelle M. és fia, Schmidt Miksa és Thék Endre r.-tevalók. Kárpitos munka: Burányi. Lakatos munka: Jungfer Gyula és Hajós Bálint-Js. Mázoló munka: Takács László, továbbá Ludvig. Aranyozó munka: Gébért János. Üvegezés: Klopfer Jakab. Díszüvegezés: Roth Miksa. Luxfer üvegezés: Luxfer prisma gyár r.-t. Tapétázás: Weisz Béla. Festő: Kurbel József. Csempe-burkolat: Zsolnay gyár r.-t. Parketák: Egyesült parketgyár. Burkolati munka (terazzo, med.): Schön Adolf. Xilolit:Vippler és társa. Linóleum-munka: Eisinger J. és fiai. Trésorokat: Arnheim. Lámpások: Fém- és lámpaárúgyár r.-t. és Kulcsár Sándortól. Redőnyök: ifj. Grossman Ármin Vászonredőnyök: Justus Sándor és fia. Vasredőnyök: Paschka és társa. Létraállványok: Létraállvány-kölcsönző r.-t. Szárítás: Magyar fűtő és szárító vállalat. Felirati táblák: Bruchsteiner és fia. Quittner Zsigmond: A szombathelyi gyárak és ipartelepek. (Vége.) 18—20. Ácstelepek. Legrégibb a Trümmer János ácsmester és malomépítő mester telepe, melyet 1825-ben alapítottak. A telep évenként 500 m3 faanyagot dolgoz fel, de teljesítő képessége 6000 m3. Szombathelyen a komplikáltabb fedélszékeket, valamint az épülettornyokat többnyire Trümmer János készítette. Müller Ede építő vállalkozó asztalos műhelye és ácstelepe még nagyobb kiterjedésű. Kopfensteiner Gyula ács- és építőmester fűrésztelepe szintén jól be van rendezve. Mind a három ipartelep tevékenysége a szomszéd vármegyékre is kiterjed. Müller Ede szállította a Kulturháznak, valamint a soproni posta- és távirda-igazgatósági épületeknek asztalos munkáit. A Keszthely melletti Hévíz-fürdő épületeinek ácsmunkáit Trümmer János készítette. 21—25. Asztalos ipartelepek. Fichtacher József, Schmall Antal és Szeidel Istvánéi a nagyobbak. Szombathely középületeinek egy részébe ők készítették az asztalos munkát, így Schmall Antal a m. k. államvasutak üzletvezetőségének helyiségéül szolgáló városi bérpalotába, a Frigyes főherceg kaszárnyába, a m. kir. bábaképző intézetbe, Legáth Gábor házába, az új katonai élelmező raktárba, Szeidel István a Múzeum számára. Steiner Ignác L. bútorgyára egyebek közt bükkfa-ágyakat készít és ezekből évenkint 5000 darabot szállít külföldre. Az összeállításban felsorolt asztalos ipartelepeken kívül van még kilenc motorral és munkagépekkel dolgozó asztalos műhely. 26—28. Lakatos és rézműves ipartelepek. Bartos Pál 8 HP nyersolaj motorral és 19 munkagéppel dolgozik. Lemezárukat, takaréktűzhelyeket, rácsokat, vasablakokat, vagyis lemez- és lakatos tömegárúkat készít. Anderla József rézöntő és esztergályos műhelyében mindenféle bronz- és phosphorbronz-öntvényeket, vízvezetéki felszereléseket, szivattyúkat stb. gyárt. Seemann Antal lokomobilok és cséplőgépek bérbeadásával és javításával foglalkozik, műhelye immár 41 év óta szükségletpótló intézmény. 29. Hudetz József kőfaragó telepe. Hudetz János alapította 1856-ban, Szombathely egyik legrégibb kőfaragó és szobrász ipartelepe, mely 1866-ban a Horváth-Boldizsár-téren álló Szentháromság-szobrot is készítette. Hudetz József szállította 1903-ban gr. Batthyány Lajos ikervári kastélyának kerti kődíszítményeit és kőmellvédeit, továbbá a Szombathelyi átalános takarékpénztár lépcsőházának márványmunkáit. 30. Holczheim Gábor cément- és betonárú-gyára. Nagy forgalmú ipartelep, amely mindenféle cément- és betonárút, csatornákat, lépcsőket, kútaknákat stb. készít. Gyártmányainak jó, hire következtében a vidékről is sok megrendelése van. Évi termelése 19.000—20.000 db. cement- és betonárú. 31. Biel Lipót gőzmosó vállalata. Évenkint 700.000 db. fehérneműt tisztít, amiből látható, hogy az átalakult cseléd- és munkásviszonyok között az ily vállalatoknak mindinkább nagyobb tere nyílik. 32. A Mezőgazdasági Takarék- és Hitelbank-Részvény- Társaság közraktári telepe. 1898-ban alapították. Hivatását kitűnően tölti be és a város kereskedelmét hathatósan előmozdítja. Évi forgalma 6000 t gabona. A raktárak egy részét most berendezte dohányárú raktárnak, melyet a m. kir. kincstár tart bérben 500 t, vagyis 102 millióm korona értékű dohányárúnak eladás céljából való raktározásra. A raktárakban villamos emelő készülékek vannak, összesen 3 HP elektromotorokkal. A pályaudvarral vasúti vágány köti össze.* Szombathely iparáról áttekintést nyújt az iparosok száma. Önálló iparos van: 7 ács, 41 asztalos, 16 bádogos, 33 borbély és fodrász, 7 női fodrász, 11 cementárukészítő, 149 cipész, 43 csizmadia, 13 cserépfedő, 6 cukrász és bábos, 9 divatárusnő (van még 24 divatáruüzlet és 28 nőszabó) 6 esztergályos, 8 fényképész, 48 hentes és mészáros, 12 kalapos és szűcs, 9 kárpitos, 6 kályhás, 11 kefekötő, 2 késkészítő, 9 kocsi- és kerékgyártó, 13 kovács, 22 kőműves mester, építőmester és építő vállalkozó, 18 kisebb önálló kőműves iparos, 4 könyvkötő, 7 könyvnyomda, 18 lakatos, 5 műkertész, 12 nyerges és szíjgyártó, 3 oltárkészítő, 15 órás, 2 orgonaépítő, 3 rézműves, 29 sütő, 81 férfiszabó, 4 szappangyáros, 5 szobrász iparos, 23 szobafestő és mázoló. Összesen 728 önálló iparos. A város lakosságának száma 1911 januárius 1-én 31.049 lélek. A gyárakon és ipartelepeken kívül motort és munkagépeket használnak: 9 asztalos, 7 gépjavító és lakatos, 1 cukrász, 1 esztergályos, 3 hentes, 1 kalapos, 1 kefekötő, 2 késkészítő, 1 könyvkötő, 7 könyvnyomda, 1 kerékgyártó, 1 oltárkészítő; továbbá elektromotorok vannak üzemben 2 darálóban, 3 szikvízgyárban, 5 fehérnemű, mosó és ruhatisztító vállalatban, 4 házi vízvezetéknél, 5 emelő és 3 szellőztető készüléknél, 2 mozgófényképszínházban. Mindezekben 3 benzinmotor, 14 HP-t és 56 elektromotor 147 HP-t fejt ki. Az elektromotorokat a Vasvármegyei Elektromos Művek látják el árammal. Ez idő szerint a szombathelyi gyárakban, ipartelepeken és kisiparosoknál összesen 86 elektromotor van alkalmazásban, melyek 407 lóerőt képviselnek. Van tehát Szombathelyen 18 nagyobb gyár és 15 ipartelep, azután 35 kisiparos, akik motorral és munkagépekkel dolgoznak és 678 más önálló iparos. Ha figyelembe veszszük a nagyobb gyárak által évenként a munkásoknak kifizetett bérek összegét, mindjárt szembetűnik, mily nagy hordereje van egy városra nézve a gyárak szaporításának, és érthető, hogy a németországi városok miért versenyeznek ez irányban oly erősen egy-