A Munkaadó, 1928 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1928-12-12 / 50. szám

6. oldal, egyetértek. Az adómentesség kérdésében én a külön törvényjavaslatot tartanám helyesnek, még­pedig az­ért, mert az adómentesség kérdéses részletes tárgya­lásokat fog igényelni, például magával a fővárossal, mert hiszen itt éppen az építkezési szellem növelése érdekében részletesen meg kell jelölni azokat a része­ket, amelyekre az adómentességnek vonatkoznia kell, amelyek részletesebb tárgyalást is igényelnek. Én e pillanatban reáhelyezkedem arra az alapra, amelyet Bod volt pénzügyminiszter úr jelzett, hogy esetleg a házadónak a községi háztartások részére való átengedésének kérdése nem válik-e aktuálissá. Visszatérek arra, amit Bródy J. képviselőtársam beszédének elején mondott, hogy a házadó kérdésénél nagy jelentősgű az építőipar szempontjából az adó­­mentesség kérdése is. Én már előre jeleztem, hogy nem osztozom abban, amit Bródy képviselő úr mon­dott, hogy tudniillik az a jelen törvényjavaslatban tárgyaltassék, hanem azt egy külön törvényjavaslat részére kívánnám fenntartani. Igenis felhozom én is az adómentesség kérdését. Az adómentesség kérdése kétségkívül kell, hogy a legkomolyabb megfontolás tárgyát képezze az építkezési válság megoldásának szempontjából is. Én a főváros közgyűlésén felvetettem az Erzsé­­bet-sugárút kérdését, amit itt is felhozok. Tudniilik egy teljesen rendezetlen belvárosi rész modern át­alakításáról és a székesfőváros közlekedésügyi szem­­poontjából is halaszthatatlan teendő megvalósításáról van szó. A vállalkozási kedvnek hóna alá kell nyútlni. A tőke keresi a nyugodtabb elhelyezkedést, például a külföldi devizákban. Ezt mint közgazdasági szimptó­­mát hozom fel és ez így is van, nem a levegőből be­szélek. A külföldi devizában való takarékbetét nem felel meg annak a kötelezettségnek, amely a vagyon­nal jár. A vagyonnak igenis aktíve részt kell vennie a közgazdasági válság megoldásában, itt keresse az elhelyezkedést azáltal, hogy az adómentesség konkrét megoldásával bizonyos útvonalakon felbuzdítsa a ma­gyarországi tőkét arra, hogy keressen elhelyezkedést az építés terén az új házakba való befektetésében. A sugárút kérdését nem tudjuk máskép megoldani, mint adómentesség megadásával. Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hogy az adómentesség megadásának kérdésénél ezt is tekin­tetbe venni szíveskedjék. De vannak Budán is bizo­nyos részek, ott van a Tabán, ott van a Víziváros, a pesti oldalon szintén van néhány ilyen rész. Meg kell akadályoznunk azt a külterjes építkezést, amely itt folyamatban van, mert végeredményben megint való­jában a közterheket is emeli ez az építkezés, amint nagyon helyesen mutatott reá a­z­ előttem szóló, minthogy a közműveket a külterjes építkezések miatt állandóan kilométeres távolságokra kell vinni, ahe­lyett, hogy a belső területeket kihasználnák. Bent a városban vannak csúf házak, nincs kihasz­nálva a telek, azután egész garmadája van az üres telkeknek. Az építtetők természetesen sietnek a peri­fériákra. Az építkezési vágy mindenkiben benne van, mindenki akar magának otthont teremteni. A telkek bent roppant drágák, ezért sietnek a perifériákra és ott akarnak építkezni, így tehát Budának bizonyos részein is kérném ennek az adómentességnek megadását. Ma csak elvi szempontból kérem azt. Kérem a pénzügyminiszter urat, hogy méltóztas­­sék mielőbb külön törvényjavaslatot beterjeszteni, amely ennek az adómentességnek kérdésében rendet teremt Bizonyos előrelátással, sőt nagy közgazdasági előrelátással méltóztassék kikeresni azokat a helyeket, ahol ez megéri az államkincstár szempontjából az áldozatot, mert hiszen végeredményében új objektu­mokat teremt és kétségkívül a jövőt alapozza meg a jobban kihasznált telkeken épített új lakóházakkal. Mi az államkincstár életében a 30 év, semmi, addig az egyednek szempontjából óriási fontosságú. Az állam­­kincstár voltaképen befektetést csinál a jövő szem­pontjából az adómentességgel, amikor eltartalékolja az adóalanyait 30 év utáni időre. Az adómentesség végeredményében elméletileg ezt jelenti, az majd­nem semmibe sem kerülő befektetés az államkincstár szempontjából. Ezt a befektetést éppen az üres tel­kekre vonatkoztatom, vagy a ki nem használt telkekre. Nagyon kérem tehát a mélyen t. pénzügyminiszter urat, legyen olyan jó, terjessze be sürgősen ezt a törvényjavaslatot és legyen kegyes a székesfővárossal előzetes tárgyalásokba bocsátkozni, hogy kijelölhessük azokat a részeket, amelyek rendkívül fontosak és elsősorban jönnek tekintetbe ezen kérdés megol­dásánál. Tessék ezt a kedvezményt egyéb városokra is kiter­jeszteni. Én itt egyaránt lelkesedem Debrecen, Szeged, Szombathely, Miskolc és a többi városok érdekeiért, de mint a székesfőváros egyik szerény képviselője, kötelességemnek tartottam, hogy ezen súlyos és nehéz időkben, amikor látjuk a kereskedelem és az ipar vergődését, amikor látjuk a válságot, felemelem sza­vamat és megmutassam a helyes utat, amely vélemé­nyem szerint a javuláshoz vezet. Egyébként a javaslatot már elvi állásfoglalásom alapján is általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadom. (Élénk helyeslés. — Szónokot számo­san üdvözlik.) A kereskedelemügyi miniszter az útépítési program végrehajtásáról tárgyal. Ismeretes, hogy a kereskedelmi minisztérium az 1928/29. évi költség­­vetés keretében nagyobbszabású útépítési programot hajt végre és a munkálatok nagy része már folya­matban van. Ebben az ügyben Hermann Miksa ke­reskedelemügyi miniszter a napokban értekezletre hívta össze az útépítésnél érdekelt összes hivatalo­kat. Az ankéten megjelentek a vidéki államépítészeti hivatalok vezetői is, akiknek bevonásával részletesen tárgyalták le az 1929. évben végrehajtandó útépítési­­ munkálatokat. A nagy program főbb részei: a nagy­forgalmú autóutak átépítése. Itt a legfontosabb rész az, hogy a községek, amelyek úttal általában ellátva nincsenek, legalább egy kiépített közúttal láttassa­nak el. Öt év alatt ezer kilométer nagyforgalmú ál­lami út épül. A községi utak kiépítése körülbelül negyvenmillió pengő költséget emészt fel. Ez 2000 kilométer hosszú útvonalnak felel meg. A nagyfor­galmú utakat a modern útépítési eljárások szerint ugyanúgy építik, mint a most kiírt 203 kilométeres útszakaszt. A községi utakat pedig vízzel kötött makadámmal hozzák rendbe, amely teljesen megfelel a községek követelményeinek. Az ipari érdekeltség körében nem hisznek a százmilliós külföldi útépítési kölcsöntárgyalásokban. Ezt a hírt egyébként most hivatalosan is megcáfolták. A cáfolat szerint illeté­k­es helyről hangoztatják, hogy a kormány nem tár­gyal Genfben kölcsönfelvételről és hogy ebben az ügyben egy magasállású tisztviselőnek nyilatkozata tévedésen alapulhat. Újpest útegyengetést végeztet ínségmunkával. Újpest város jogügyi és pénzügyi bizottsága szerdán este Semsey Aladár polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen a munkanélküliek karácsonyi segé­lyezésének módjáról is tárgyaltak. A pénteki tanács­ülés arra a megállapodásra jutott, hogy a legköze­lebbi közgyűlésen előterjesztést tesz 30.000 pengő ér­tékű inségmunka elrendelésére, ami alatt az OFB- telkek utcáinak­ egyengetését értik. A legközelebbi nemzetközi útügyi kongresszus Amerikában lesz. A Párisban székelő Commission Internationale Permanente de Congrés de la Route, az útügyi kongresszusok állandó nemzetközi bizott­sága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy elfogadja az Amerikai Egyesült­ Államok meghívását. A legköze­lebbi kongresszust ennek folytán 1930-ban Washing­tonban fogják megtartani. Terv szerint a kongresszus maga nyolc napot fog igénybe venni, utána pedig tanulmányutakat rendeznek, amelyek a jelentkezők számához képest esetleg néhány hétig is el fognak tartani. A kongresszussal kapcsolatosan nagy útügyi kiállítást és vásárt akarnak rendezni. A kongresz­szus hivatalos nyelve, mint eddig is volt, az angol, francia és német nyelv marad, de az amerikaiakra való tekintettel ezúttal a spanyol nyelvet is hozzá­veszik. Rákosszentmihály 5 és fél km. utat épít. Rákos­szentmihály község fejlődésének nagy lendületet adott, hogy a Máv­ körvasútja olcsóbbá teszi a közle­kedést. Most a község az autóbuszjáratot is kérvé­nyezi s ha ezt megkapja, úgy az autóutat mintegy 5 1/2 kilométernyi hosszúságban kiskockával bur­­koltatja be. ÚTÉPÍTÉSI VERSENYTÁRGYALÁSOK. (121.000—1928. K. M. szám.) A Budapest—bécsi állami­­közút 8.000—126.300 km. közötti szakaszán 102.420 km. hosszban, összesen 614.520 m­r útterületek­, továbbá a Budapest—Székes­­fehérvár—siófoki állami közúton 67.469 km. hossz­ban, összesen 404.814 m2 útterületen készítendő külön­böző rendszerű útburkolási munkák vállalati úton leendő végrehajtásának biztosítása céljából nyilvános versenytárgyalást hirdetek. A szóbanforgó munkálatok közül: a) A Budapest—bécsi állami közúton: 28.409 km. hosszban kiskőburkolat, 19.541 km. hosszban betonburkolat, 19.000 km. hosszban aszfaltbeton, 33.120 km. hosszban aszfaltmakadám, 2.350 km. hosszban bitumenes felületi kezelés. b) A Budapest—Székesfehérvár—siófoki áll. közúton: 9.532 km. hosszban kiskőburkolat, 16.362 km. hosszban betonburkolat, 23.058 km. hosszban egy- és kétrétegű topekabur­­kolat, 18.517 km. hosszban asztfaltmakadám irányoztatott elő. Az előirányzott és a kiírási műveletekben, úgy­szintén az idevonatkozó „különleges feltételekben” részletesen körülírt burkolat-nemek mellett alternatív ajánlatok tehetők a kiskőburkolatok helyett fejkő, ke­­ramit, illetve homok-, asztfaltburkolatra, kivéve a Budapest—bécsi állami közút 45.000—76.900 km. sza­kaszát, amelyen a kiskő helyett alternative csak be­tonútpálya készítésére adható be ajánlat, továbbá az előirányzott betonburkolat helyett topeka- vagy asz­faltbetonra, a topeka- és aszfaltbetonburkolat helyett pedig betonra is tehető ajánlat. Minthogy a fent megjelölt útvonalak kőpályái jelenleg 4 m szélesek, a kiírt burkolatok pedig 6 m szélességben készítendők, a kőpálya szükséges szélesí­tése, valamint a kőpályának a burkolat elkészítését megelőzőleg szükséges kiegyenlítése a vállalkozók fel­adatát fogja képezni, miért is e pótmunkák a vállalati úton végrehajtandó munkák közt szintén előirányoz­­tattak, azok költsége tehát az ajánlati egységárakba felveendő. Az ajánlatok az e célra kiadott ajánlati mintán, vagy annak felhasználásával, minden egyes munka­­csoportra, vagy annak egy részére nézve külön-külön s emellett az egyes államépítészeti hivatalok működési területe szerint elkülönítve teendők. Az ajánlatok kiállítására és felszerelésére vonat­kozó előírások egyébként az idevonatkozó „Ajánlati feltételekben” vannak részletezve. Ezen előírások az ajánlattevők által a legpontosabban betartandók, mert a feltételeknek meg nem felelően kiállított vagy hiányosan felszerelt ajánlatok érdemleges tárgyalás alá nem fognak vétetni. Fenntartom a teljesen szabad rendelkezési jogot abban a tekintetben, hogy a szóbanforgó, nagy körül­tekintést igénylő és kellő gyakorlati tapasztalatot fel­tételező munkák kiadásánál a beérkező ajánlatok kö­zül, az ajánlott árakra való tekintet nélkül s a meg­bízhatósági szempontok mérlegelésével választhassak, úgyszintén az irányban is, hogy az ajánlott munka­­mennyiségtől függetlenül, kisebb terjedelmű munkára is adhassak megbízást. . A munkák 1929 március­­ában megkezdődnek s legkésőbben az 1930. évi október hó végéig befejezen­­dők, mégis azzal a megszorítással, hogy a Budapest— Székesfehérvár—siófoki útszakasz átépítésének s a forgalom részére való átadásának határidejéül 1929. évi június hó 30-át állapítom meg. A teljesített munkák után, a munka előhaladásá­­hoz képest esedékes részletfizetések módozatai és ha­tárnapjai a kötendő szerződésben fognak megállapít­tatni. Felhívom ezek után a versenyezni óhajtókat, hogy „Ajánlat a Budapest—bécsi és Budapest—siófokig ál­lami közutak átépítésére” felírással ellátott, pecséttel lezárt borítékba helyezett ajánlataikat legkésőbb 1929. évi január hó­t-ik napjának délelőtt 11 órájáig a vezetésem alatt álló minisztérium segédhivatali fő-­ ­ ÚTÉPÍTÉSI HATÁRNAPOK. December 17. Követő és élőmunka Korall­ utcában. Makadámútrendezés a III., Pusztaszeri­ úton. Szé­kesfőváros tanácsa. — Útburkolás. Székesfőváros Tanácsa. December 29. Útépítés. Államép. Riv., Kaposvár. 1929 január 5. Útiburkolás. Kecskemét. Polgármester. — Budapest—Bécs és Budapest—Székesfehérvár— siófoki utak építése. M. kir. kereskedelemügyi mi­niszter, Budapest, st Mintcaadó 1928 december 12. Közönséges tömör faltéglákat árusító részvénytársaság Budapest, VI. ker., Andrássy­ út 27. sz. — Telefonszámok: Teréz 276-53 Teréz 276-54 Rohicsi, bajor és cseh ASZTALOSKÖVEK, ruccserek és korongok. HABKÓ, Belga, levantei, Missisipi, India és Carborundum FENŐKÖVEK minden alakban és célra. KOVAR, üveg- és gránátszemcsés­ papir, vászon lap-, iv- és folyóméterekben. Szemcsék: NERAS­Z-FILZ minden célra. Legjutányosabban FENYVESI ALAD­Á­R szaküzletében. BUDAPEST, Vili., JÓZSEF-KÖRÚT 66. _________________ TELEFON: JÓZSEF 325—65.

Next