Erdőgazdaság, 1956 (10. évfolyam, 1-19. szám)
1956-01-10 / 1. szám
Gavra Alajos Hatvannégyéves korában váratlanul elhúnyt Gavra Alajos, a balatonkörnyéki fásító kísérleti erdészet körzeti előadója. Országszerte ismerték, becsülték Gavra Alajost, újításait és ésszerűsítéseit — csemetecsomagoló-háló, csemetekiemelő-eke stb.— az erdőgazdaságok többségében használják. Szívvel-lélekkel erdész volt, az erdőgazdaság minden problémája érdekelte, fáradhatatlanul dolgozott egész életében a magyar erdőgazdálkodás felvirágzásáért. Hosszú időt töltött a sárvári erdőgazdaságban és csak a közelmúltban kérte áthelyezését a Balatonkörnyéket fásító erdészethez, mert egy életen át gyűjtött, gyarapított szaktudását, értékes tapasztalatait a Balatonkörnyék fásításának nagyjelentőségű munkájában akarta erdészetünk és népgazdaságunk érdekében gyümölcsöztetni. Az „Erdőgazdaságnak állandó cikkírója, levelezője volt, sok értékes ötletét, javaslatát közöltük lapunk hasábjain. Példaképe volt a törekvő, a magát állandóan képező, életének úgyszólván utolsó órájáig az erdőkért dolgozó erdésznek. Nem csak foglalkozása, hanem hivatása volt az erdészpálya. Munkatársai, dolgozótársai és az egész magyar erdésztársadalom kegyelettel őrzi meg emlékét. SARJERDEINK FATERMELŐ KÉPESSÉGE Sali Emil főosztályvezető tartott igen nagy érdeklődéssel fogadott előadást az Országos Erdészeti Egyesületben a hazai sarjerdők problémáiról. Megállapította a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy az eddig elkészített üzemtervek adatai szerint, amelyek az ország erdőterületének 75 százalékát teszik ki, erdőségeink területének több mint 40 százaléka sarjerdő. Különböző korosztályokba tartozó erdőkbe más és más a sarjerdők aránya és ez világosan rámutat arra is, mennyire folyt intenzív erdőgazdálkodás, amikor ezek az erdők keletkeztek. Ismeretes — mondotta többek között —, hogy sarjerdeink fatömegtermelése kezdetben rendszerint gyorsabb, mint a szálerdőké. A fafajstatisztika alapján megállapítható minden egyes fafajra nézve az az időpont, amikor a sarjerdők kezdeti gyorsabb növekedése és a szálerdők lassabban meginduló, de később emelkedő fatömegnövekvése egyensúlyba kerül, illetve amikor a továbbiakban már a szálerdők fejlődése válik erőteljesebbé. Sarjerdeinket — állapította meg — vissza kell szorítanunk, csak esetenként, a legalaposabb mérlegelés után és különösen indokolt esetben dönthetünk úgy, hogy a sarjról való természetes felújítást választjuk. Az Erdőgazdaság újabb négyezer forintos levelezői pályázata Az elmúlt éviben szép sikerrel bonyolítottuk le az Erdőgazdaság első levelezői pályázatát. Számos új levelező kapcsolódott be lapunk munkájába, több érdekes szakmai javaslat, ötlet, elgondolás vetődött fel a beküldött levelekben. Pályázatunkat az idén megismételjük és már az 1956. évi első számunkban kiírjuk, hogy minél szélesebb körben mozgassa meg olvasóinkat levelezői pályázatunk. A Minisztertanácsnak az anyagtakarékosságról szóló határozatának gondolataiból kiindulva ezúttal egyetlen kérdésre kérünk választ a levelezői pályázat részvevőitől: Mi történik — vagy nem történik — az anyagtakarékosság érdekében munkaterületemen? Elsősorban a faanyagtakarékosság problémáit vessék fel a pályázók. A faanyaggal való takarékosság már a maggyűjtésnél, a csemetetermelésnél, az erdősítésnél megkezdődik és folytatódik az erdőnevelés, a fakitermelés, a szállítás minden szakaszában. Mindezekről a munkaterületekről várunk leveleket, hogy ki mit tett a faanyagtakarékosság érdekében már az erdőben vagy a rakodón, vagy milyen lehetőséget lát a fokozottabb faanyagtakarékosság megvalósítására, esetleg milyen hibákat lát a faanyagtakarékosság terén. Hasonló leveleket várunk a fafeldolgozás akármilyen területéről, a fűrész-, lemez- és vegyes faipari vállalatok dolgozóitól, az Erdőkémia telepeiről, de nyitva áll a pályázatunk a fa más irányú feldolgozási területén dolgozók számára is, részt vehetnek tehát faanyagtakarékossági ötleteikkel gyufagyári, papírgyári, bútoripari, építőipari és akármilyen más fafelhasználó iparági dolgozók. Természetesen akármilyen más anyagtakarékossági gondolattal is lehet pályázni, legyen az szerszám, segédanyag vagy üzemanyag, amit az erdőgazdasági vagy fafeldolgozóipari munka során használnak. Pályázni lehet riporttal, anyagot megtakarító munkamódszer leírásával, ötlettel, javaslattal, hibák és mulasztások feltárásával. A leveleket vagy a levelek legfontosabb részeit, amennyiben azok közlésre alkalmasak, az Erdőgazdaságban folyamatosan megjelentetjük és a cikkekért a szokásos tiszteletdíjat, kisebb levelekért a közlés után is könyvjutalmat adunk. A közölt levél ettől függetlenül részt vesz a pályázat végső elbírálásában. A pályázat végső határideje: 1956. július 31. I. díj: 1000 forint II. díj: 500 forint Három III. díj: 300—300 forint Négy IV. díj: 200—200 forint Ezenkívül 800 forint értékű könyvjutalmat osztunk szét a díjazásra érdemesek között. Az eredményt augusztus 25-i lapunkban hirdetjük ki. Több pályaművel is lehet pályázni. Az anyagtakarékossági gondolat rendkívüli népgazdasági jelentőségére való tekintettel szükségesnek tartjuk, hogy a pályázók ne csak a végső határidőre, hanem vitaszerűen, esetleg a már megjelent cikkekhez, levelekhez kapcsolódva folyamatosan küldjék be írásaikat. A pályázatokat az Erdőgazdaság szerkesztősége címére (Budapest, V., Beloiannisz u. 8.) kell küldeni. A borítékon jelöljük meg feltűnően: „Pályázat“. Újból megnyílik a kőkapui üdülő 1956. január 3-tól újból megindul — negyven férőhellyel — a zemplénhegységi erdőgazdaság területén levő kőkapui üdülő. Igénybe vehetik a főigazgatóság és a felügyelete alá tartozó vállalatok, intézmények dolgozói. Az üdülést a SZOT üdülők rendjéhez hasonlóan szervezik meg (13 napos váltásokkal, napi négyszeri étkezéssel, megfelelő térítési díj befizetésével). A térítési díjak a következők: dolgozó részére napi 16 forint, dolgozó feleség részére napi 16 forint, nem dolgozó feleség nyáron 24 forint (önköltség), nem dolgozó feleség fűtési idényben 30 forint (önköltség). Dolgozó gyermeke 2—8 éves korig 7 forint, 8—12 éves korig 10 forint, 12—16 éves korig 13 forint, 16 éven felül önköltség. Továbbá idegen vállalati dolgozó és egyéb családtag részére is önköltség térítendő. AZ ERDŐ MEGJELENIK HAVONTA ELŐFIZETÉSI ÁRA: egy évre 60 Ft, félévre 30 Ft