Fémiparosok Lapja, 1935 (12. évfolyam, 1-18. szám)
1935-07-01 / 13-14. szám
XII. ÉVFOLYAM. •____________1935 JULIUS H6._____________________ 13—14. SZÁM, FÉMIPAROSOK LAPJA A BUDAPESTI BÁDOGOS ÉS SZERELŐ IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI Szerkesztőség: Felelős szerkesztő és kiadó: BECSEY ANTAL megjelenik havonta kétszer Budapest, VI., Jókai u. 4. Szerkesztő: HEGEDŰS MÁRTON Ipartestületi tagok tagsági Telefon: Aut. 28—6—20. Munkatárs: EGYEDI JENŐ díjak fejében kapják. Jegyzőkönyv Felvétetett Budapesten, 1935. évi július hó 8-án, a Budapesti Bádogosok, Gáz-, Vízvezeték- és Központifűtés Szerelők Ipartestületének hivatalos helyiségében megtartott ipartestületi elöljárósági ülésről. Jelen vannak: az ipartestület elnöksége részéről Knuth Károly elnök, Hianda Ottó, Riemer Miksa és Klein Mihály alelnökök, tovább dr. Dorogsághy Győző iparhatósági biztos s mint vendég Moór Jenő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára és a következő elöljárósági tagok: Aubel Ernő, Balassa András, Beszeda János, Róth Ádám, Bieber Károly, Csihák Károly, Fricsler György, Glatz Miksa, Harsányi Rezső, Hoffmann Dénes, Kardos Jenő, Keszler Jenő, Kovács Á. Ödön, Kresz Ferenc, Lakos Jenő, Szepessy Gyula, Székely Lajos, Thury Antal, Varga Ferenc, Vágó M. Márton, valamint Gyöngyössy István ipartestületi tag, az ipartestületi szék elnöke, Margittai Gyula ipartestületi tag, az ipartestületi szék alelnöke s mint meghívott ipartestületi tag Laurer László mérnök. Jelen vannak továbbá Weisz Simon ipartestületi pénztáros, Tholt István, Gerő László, és Kovács Oszkár számvizsgálók. Knuth Károly elnök üdvözli a megjelenteket és megállapítván a határozatképességet, az ülést megnyitja. A jegyzőkönyv vezetésére Semtei Sándor ipartestületi jegyzőt s annak hitelesítésére Bóth Ádám és Keszler Jenő urakat kéri fel. Elnök bejelenti, hogy a Polgármester úrtól egy leirat érkezett, melynek száma 53.377/1935—V, ezen leiratban a Polgármester úr értesíti az ipartestületet, hogy az önkormányzati szervek megválasztása ellen benyújtott felszólamlásokat elutasítva a felszólamlók részére, a további fellebbezés jogát csak birtokon kívül adja meg, minek folytán az ipartestület élére kirendelt felügyelő hatósági küldöttet utasítja, hogy az ipartestület vezetését folyó évi július hó 1-i hatállyal az önkormányzati szerveknek adja át. Elnök felkérésére a jegyző az itt hivatkozott polgármesteri határozatot felolvassa, a határozatban foglaltakat az elöljárósági ülés köszönettel tudomásul veszi. Elnök felhívja, a jegyzőt, hogy a hatósági küldöttek és önkormányzati szervek részéről az ipari testület átvétele alkalmából aláírt jegyzőkönyvet olvassa fel. Ez megtörténvén, a jegyzőkönyvben foglaltakat az elöljárósági ülés tudomásul veszi. Elnök rövid megnyitó beszédben fordul az elöljárósághoz és az iparhatósági biztos, valamint a vendégként megjelenő Moós Jenő kamarai titkár üdvözlése után körvonalazza azokat a legfontosabb feladatokat, melyek az elöljáróságra várnak és megjelöli az utakat, melyeken az ipartestület jelen vezetőségének haladnia kell, ha komolyan akarja megjavítni a bádogos- és szerelőipar helyzetét. A különös bajok közül elsősorban a kontárkérdést említi meg s megállapítja, hogy az ipar rendelkezésére álló munkák igen tetemes hányadát vonják el a kontárok a szerelő iparosoktól". A kontárkérdés megoldása tárgyában feltétlenül jelentős munkát kell kifejteni az ipartestületnek. A kontárkérdés egyik része aránylag könnyen orvosolható, mert az engedély nélküli munkavállalók a kihágási hatóságoknak adhatók át. De sokkal nehezebb probléma a kontárkérdés az ipartestületen belül, amikoris szerelőiparos vállal bádogos munkát, vagy megfordítva, avagy a szerelő olyan területen működik, amihez tulajdonképen nem ért. Ezeken a visszásságokon segíteni csak megfelelő üzletvezető alkalmazása, vagy az ipari oktatás tökéletesítése útján lehet. A legfontosabb feladatok egyike, hogy a szerelőipar által felhasználásra kerülő anyagok a jövőben csakis szerelő iparosokon keresztül jussanak el rendeltetési helyükre. A mai gyakorlat, mikor az építtető a szerelő megkerülésével közvetlenül vásárolja, meg az anyagokat, súlyosan hátrányos az iparra. A harmadig megoldatlan probléma a vállalt munkák árkérdése. A versenytárgyalásoknál jelentkező rendkívüli árdifferencia a szakma szervezetlenségére, az iparosság kalkulációs ismeretének hiányára, valamint az egészségtelen versenyre vezethető vissza. Mindent el kell követni arra, hogy a szakmai iparosságot egy táborba egyesítsük s körükben a megfelelő szakmai öntudatot kineveljük és gyors ütemben továbbképezzük iparostársainkat. Az árrombolás a tisztességtelen verseny egy neme, mely ellen minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni kell. : •*-