Férfiszabók Közlönye, 1940 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1940. január / 1. szám
Elöljárósági ülés folyó hó 23-án, kedden. (Meghívót lásd a 2.oldalon.) Offen .ft-1040. január hó. XI. évfolyam 1. számít Szerkesztőség és kiadóhivatal: Lapvezér. Szerkeszti: Megjelenik havonta egyszer. BUDAPEST, IV. REÁLTANODA-U. 16 NÉMETH GYULA KISS LÁSZLÓ Előfizetési díj egy évre ........................ 6— P. Telefon: 3—851—24. ipt. elnök, törvh. biz. tag ipt. főjegyző Az ipartestület tagjai, díjtalanul kapják. Békét és munkát...Belga cérnát kap az ország férfiszabó iparossága is magyar cérnagyárak álláspontja szerint nem lehet panaszra ok. Elég cérna azonban még sincs iparunk egyik legfontosabb alapanyagával, a cérnával ismét baj van, vagy hogy helyesebben szövegezzük meg gondolatainkat, a cérnahiány kezd akuttá válni. Ezen a bajon minden körülmények között segíteni kell, mert ha így megy tovább, a szorgos munka megakad. Hiába lesz munkaalkalom, hiába lesz szövet, munkásaink és jómagunk is tétlenül állunk. Az ipartestület vezetősége már korán felismerte e bajt és igyekezett is a maga részéről mindent elkövetni, hogy orvoslást találjunk. Tudott dolog, hogy Németh Gyula elnökünk az anyagelosztó bizottság ruházati szakcsoportjában helyet kapott. A legelső ülést azonnal felhasználta arra, hogy többek között a cérnahiányt szóvátegye. A bizottság alelnöke, Gévai volt miniszteri titkár közölte a reklamáló elnökünkkel, hogy a most folyó belga-magyar kereskedelmi tárgyalások során talán módot és alkalmat lehet majd találni arra, hogy bizonyos mennyiségű belga cérnát és varrófonalat importálhassunk. Megbízta a bizottság ugyanakkor Németh Gyula elnökünket, folytasson tárgyalásokat a szakmabeli kereskedelemmel s ezzel karöltve állapítsák meg, mennyi a férfiszabóiparosság varrófonál szükséglete. Tudakolja meg, hogy a szakmabeli kereskedelem vállalkozik-e az engedély elnyerése esetén ezen import lebonyolítására, s az ipartestület utalványozása alapján az importált mennyiségnek az érdekelt szabóiparosság között egységes áron leendő szétosztására. Ezen feladatnak megfelelendő Németh Gyula elnök a szakmabeli kis- és nagykereskedelem érdekelteit ülésre hívta össze. Az igen népes látogatottságú ülésen Elnökünk a fentebb vázolt körülményt és lehetőségeket az érdekeltekkel közölte, rámutatván a behozatali lehetőség fontosságára. Ugyanakkor előadta azt is, hogy az ipartestület nem óhajt és nem is célja a cérnakereskedelemmel foglalkozni. E kérdés megoldásánál a testület részére két feladatot lát. Az egyik megkeresni a módját a behozatal lehetőségének és egyúttal megszerezni a behozatali engedélyt is, a másik pedig, hogy a behozott menynyiség kizárólag az ipartestület tagjainak jusson, az ipartestület szétosztása alapján. Már most le kell szögezni azt, hogy a behozott cérnamennyiség nem képezheti a zúgforgalom tárgyát. Ez a mennyiség kizárólag a feldolgozó iparosságnak juttatandó, mert hiszen ezt a célt szolgálja. A behozott cérna az ipartestület utalványozása alapján kerüljön szétosztás alá. Tehát már eleve kizárni a lehetőségét az áru elrejtésének vagy halmozásának. Minden egyes férfiszabómester a tényleges termelésének megfelelő mennyiségéhez jusson. Végül pedig a behozott cérnának egységes áron szabad a forgalomba kerülnie s ez az ár csak a megfelelő régie és haszonköltséget szabad magában hogy foglalja. A szakmabeli kereskedelmi érdekeltségek képviselői örömmel üdvözölték az elgondolást s a maguk részéről odanyilatkoztak, hogy elvben a behozandó cérnamennyiség szétosztását az elnök úr által megadott feltételek mellett vállalják. Érdemben e kérdésre azonban csak akkor nyilatkozhatnak, ha ismeretes lesz előttük a behozandó cérna minősége és ára. Azután a bizottság hosszas vita után megállapította azt a minimális mennyiséget, mely az ország férfiszabó iparossága részére a három hónapi szükséglet. Ezen megállapítás szerint az anyagelosztó bizottságtól Németh Gyula elnökünk kéri, hogy 500 kg kíván a férfiszabó kézművesiparosság az UHD-es munkaesztendőben. De hol vagyunk ettől? Az igaz ugyan, hogy az egymással szemben vasban és vérben álló hatalmak között Magyarország egyike azon keveseknek, amely békében élhet és termelhet. Ezért mindenesetre hálát kell adni a Mindenhatónak, de hálásnak kell lennünk bölcs és okos vezetőinknek, akik előrelátással úgy intézték sorsunkat, hogy Magyarországot a háború szele még csak nem is érintette. Arról sem panaszkodhatunk, hogy teljesen munka nélkül állnánk, mert hiszen hála Isten, némi munkaalkalom ha nem csurran, de cseppen. És mégis kell kívánnunk, szívünk minden vágyával óhajtanunk a békét és a békés munkát. Azzal, hogy a világ kétharmada egymással szembeszáll és a megtöltött fegyverek ágyúk csövei milliókat fenyegetnek, azzal, hogy a semleges államok termelését a hadviselő felek különböző intézkedései igen nagy mértékben és nagyon sokszor termelést megbénítóan akadályozzák, bizony sajnos mi is megszenvedjük a háborús állapotot. Az iparunk űzéséhez szükséges különböző nyersanyagaink hiánya, vagy ha nem is hiánya, de legalább szűk mértékre korlátozott mennyisége, bizony a termelést nehezítik meg. A hónaljkereskedelem virulása szintén csak a termelés nyugodt, biztos menetét zavarja azzal, hogy árdrágító hatást jelent. A különböző és a gazdasági életet szabályozó rendeletek sokasága, szintén nem békebeli állapotot von maga után. Mindezek azonban oly tényezők, melyek rajtunk kívül állók, melyeken mi segítséget, orvoslást találni képtelenek vagyunk. De ugyanúgy az ország bölcs vezetői sem tudnak ezeken a bajokon segíteni, bármennyire szeretnének, óhajtanának is. Nem marad hátra más, hogy mi magunk az adott lehetőségek közepette és számolva mindezekkel a nehézségekkel intézzük sorsunkat és igyekezzünk a termelés fokozásával munkaalkalmak megszerzésével egymás iránt érzett tisztelettel, egymásnak nem ellenséges társává, hanem tisztes, becsületes versenytársává lenni. Tudom nagyon jól, hogy amilyen könnyű mindezeket megírni, mindezeket a gondolatokat útnakbocsátani az új munkaesztendő elején, sokkal, de sokkal nehezebb nem megszívlelni azokat, de azok szerint cselekedni. Én azonban hiszem, hogy szavam nem a sötét éjszakába kiálltott hang, hanem termő talajba hintett mag. A magyar férfiszabó kézművesiparosság eddig is megmutatta hazafias gondolását, élniakarását, művészi tudását. Átvészeltünk mi a mainál sokkal nehezebb, súlyosabb időket is. De a vihar után újra kisütött a nap. Újra dolgoztunk, termeltünk. Építettük hangya szorgalommal az ország jövőjét, iparunk boldogulását, s családunk virulását. Most, amikor a munkaesztendő elején először szólok hozzátok kedves iparostestvéreim, szeretettel kérlek arra benneteket, tartsatok öszsze, ne nézzetek se jobbra, se balra, hanem egyenesen előre, ha nehézségre találtok fogcsikorgatva bár, de igyekezzetek azt áthidalni. Hiszem és tudom, hogy megsegít bennünket a magyarok Istene és elkövetkezik újra majd 1938 novembere és 1939 márciusa, amikor ezen időpontokhoz hasonlóan a trianoni rabbilincs egy-egy újabb láncszeme szakad meg és újra ősrégi magyar városok iparosai vallhatják majd magukat büszkén és boldogan újra szabad magyarnak. Adja Isten, hogy úgy legyen. Németh Gyula: 9 PFflFF 38-as univerzális több tűvel is dolgozó szabóipari varrógép a legkülönbözőbb munkákra. Kérjen részletes ismertetőt és árajánlatot. Herbster Károly Budapest VII., Károly-király út 9. szám. Telefon: 140-506, 141-512.