Honi Ipar, 1940 (33. évfolyam, 1-13. szám, 1. évfolyam, 1-9. szám)
1940-01-01 / 1. szám
1940 január 1. magyar közgazdagi ítélapdtában Érdekes cikksorozatot kezdünk meg ebben a számunkban, írója Winkle Nándor Ferenc dr., a Budapesti Nemzetközi Vásár titkára, aki a nyáron többhónapos tanulmányútra ment ki a Délafrikai Unióba, hogy ott a gazdasági viszonyokról, legfőképen pedig a Magyarországgal való gazdasági kapcsolat kimélyítésének lehetőségeiről adatokat szerezzen. A háború kitörése Fokvárosban érte, ahol kényszerűségből meg kellett hosszabbítania ottartózkodását. Onnan küldte be hozzánk cikkeit, amelyekben ismerteti a Délafrikai Unió gazdasági szerkezetét, külkereskedelmének irányát, fejlődését, lehetőségeit és különösképen e külkereskedelem magyar vonatkozásait. Winkle dr. alaposan képzett gazdasági szakember, akinek felvilágosításai igen jó szolgálatokat tehetnek a magyar külkereskedelem ügyének és aki felkészültsége, rátermettsége és kiépített összeköttetései révén ott a helyszínen nagy mértékben előmozdíthatja a magyar iparvállalatok délafrikai törekvéseit, valamint nyersanyag utánpótlásunkat. Amidőn a cikksorozatot olvasóink különös figyelmébe ajánljuk, az említett szempontokat nyomatékosan hangsúlyozzuk. Talán a világ egyetlen országának gazdasági szerkezete sem változott meg olyan gyorsan és mélyrehatóan, mint a Délafrikai Unióé. Fokváros és Durban évszázados hagyományokkal dicsekednek ugyan, de az ő gazdasági fellendülésük is a transzváli aranymezők feltárásával kezdődik. Ennek még alig 50 éve, sőt, ha a kezdet romantikus éveit és a búr háború idejét leszámítjuk, akkor tulajdonképen alig 30 év alatt zajlott le az ország szédületes fejlődése. Általánosan ismert tény, hogy az arany megjelenése egy csapásra megváltoztatta az ország helyzetét és a bányaipar azóta is döntő tényezője az ország gazdasági életének. Kevésbé ismert körülmény, hogy az utolsó két-három évtizedben számottevő ipar keletkezett az országban. Az egyes termelési ágak viszonylagos fontosságát az évi termelés értékének egybevetése illusztrálja. Nyilvánvaló ebből, hogy az Unió ma közel tízezer ipari üzemével és bányászatával túlnyomórészt ipari állam, hiszen ez a két termelési ág mintegy 80°/vát adja az ország termelésének. Az 1935—36. évben a gyáripari termelés teljes értéke megközelítette a 200 millió fontot, ami csak az öt évvel előbbi eredményhez viszonyítva is kb. 45°/6-os gyarapodást jelent. Vezető helyen az élelmiszeripar áll 37 milliós termelésével, azután következnek a fémek és gépek (23,5), építőanyagok (12.5), textil, ruházat (9), vegyészet (9), járművek (7.7), villany, gáz stb. (7), könyvnyomtatás (6.6), kő- és agyagipar (5.7), bőr és bőráruk (5), azután fa, bútor nyersanyagok stb. kisebb számokkal. Megjegyzendő, hogy az idézett statisztika csak a magánvállalatok termelését öleli fel és teljesen figyelmen kívül hagyja az állami és egyéb közüzemek tevékenységét. Ilxamgíat iparcikk A Délafrikai Unió élénk külkereskedelmi tevékenységet folytat. 1938-ban bevitele meghaladta a 103 millió fontot, kivitele pedig a 105 milliót. Az aktív egyenleg szempontjából ez viszonylag gyenge évnek bizonyult és meg kell jegyeznünk, hogy az aranytermelés, illetve aranykivitel megindítása óta eddig még csak egyetlen esztendőben volt deficites a külkereskedelmi mérleg. Az Unió kivitelének 40.7°/o-át 1938-ban Anglia, 9.6°/o-át pedig az angol világbirodalom vette fel, míg az egyéb külföldi államok 49.7/o-kal részesedtek benne. Az utóbbiak sorában Németország vezetett 18.8 millió fonttal, utána Franciaország (8), Belgium (5.9), Olaszország (3.8), USA (2.8), Hollandia (1.7) és Japán (1.5) következtek. Magyarország ebben az esztendőben mindössz 11.601 fonttal szerepelt, amit az Unió illetékei követően ismzetetlen szóvá tettek előttem. A kiviteli cikkek között a bányászat dominál. A kivitt értéknek több mint kétharmada bányászati termék. Az erősen támogatott mezőgazdasági export alig éri el a 20°/o-ot, az exportált iparcikkek szerény sorából viszont alig lehet az ország ipari mivoltára következtetni. A fejlődés azonban ez utóbbi vonatkozásban igen erőteljes és azzal számolni kell. Az arany mellett jelentős kiviteli cikke az Uniónak a nyírott gyapjú, a cukor, a szén, a gyémánt, a narancs és a tengeri. A bevitel terén 1938-ban első helyen a Brit Birodalom állt, amely több mint felét adta a délafrikai bevitelnek. A »tényleges külföld« államai között az USA vezet, közel 20 milliós értékkel, a harmadik helyen Németország állott 5 milliót meghaladó összeggel, ezután következett Hollandia, Japán, Belgium, Svédország, Irán, Csehország stb. Magyaroszág a huszadik helyet foglalta el 213.000 font értékkel, megjegyzendő azonban, hogy 1931-ben még csak a I. (I világ legcsada Catalana iparállama termelvények értéke millió font/a mezőgazdaság 56 21 bányászat 84 31 ipar 130 48 270 100 HONI IPAR Gyártja: a Magyar Ruggyantaárugyár