Az Illatszerész, 1928 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-01 / 1. szám

1. szám­ ­ ! Legyen nyugodt, megtörténik ez nagyobb emberekkel is, de ezek viselik a konzekvenciákat. Baeder úr erre nem hajlandó. Mosakszik valódi finom Baeder szappannal és beszédének egy új bővített, javított kiadását jelenteti meg. Nos, ezt a beszédet, úgy ahogy most leközli, nem mondta el, ennek különben is ellent­mond a dec. 10-én megjelent »Igenis, statáriumot« című cikke. A helyeslés, amelyről beszél, csakugyan elhangzott beszéde után, de kik részéről? Mögötte álltak alkalmazottai és rokonai, akik természetesen helyeseltek, így fest Baeder úr ténykedése a valóságban, azé a Baederé, aki teljes nagyságát éppen az illatszerkereskedők támogatásának köszönheti. Baeder Hermannt én nem fogom követni az ő minden tárgyilagosságot nélkülöző prepotens hangmodorában. Az én ízlésem ezt nem engedi meg, azonban kénytelen vagyok vála­szolni az általa felvetett négy kérdésre. Az egyik az, hogy »idegen« volnék a szakmában, ezt Baeder úr jobb tudása ellenére mondja, mert egy szakma érdekképviseleténél eltöltött nyolc esztendő kizárja ezt. Nagyon szeretném, ha rámutatna bárhol, bármely cik­kemre vagy kijelentésemre, amelyben a gyárosok­ és keres­kedőknek az árvédelmi szervezet megalakítására vonatkozó határozata ellen pálcát törtem volna, fel kell­ tételeznem tehát, hogy Baeder úr nem tudja, hogy mit jelent ez a kifejezés. Engem attól, hogy ott és oly körülmények között, ahol azt helyesnek tartom, felszólaljak, sem Baeder úr, sem más el nem tilthat, mert, hogy mikor és hol fogok felszólalni, azt én vagyok egyedül hivatva meghatározni, úgyszintén én határozom meg, hogy mely lapban, mit és mikor írjak vagy ne írjak. Jól jegyezze meg magának Baeder úr, hogy én neki nem vagyok sem alkalmazottja, sem alárendeltje és így tehát nincsen joga ve­lem rendelkezni és nekem bármit is megtiltani, legkevésbbé durva, parancsoló tónusban.­­ Baeder nem ítél engem ekvivalensnek a legkevesebb árut használó kereskedővel sem. Azt hiszem, hogy mint vásárló nem is jöhetek a kereskedővel egy megítélés alá már csak azért sem, mert — be kell vallanom — nem használok Baeder-féle cikkeket, azonban mint ember és mint dolgozó­­ ember, nem vagyok kevesebb, mint bármely más oly ember­társam, aki a Baeder-gyárnál esetleg milliós vásárló. Azt az állítást, hogy én a gyáros és kereskedő közé éket vertem és a széthúzás magvát hintettem el a két rokon­­szakmabeli egyesület tagjai között, mint tudva valótlant, a leghatározottabban visszautasítom. Ez rosszhiszemű kitalálás, aminek Baederen kívül senki sem ad hitelt. Hála Istennek, a többi gyárosban, a drogistákban és illatszerkereskedőkben több és jobban kifejlődött ítélőképesség van, mint Baederbe, mert el tudják bírálni, hogy mily értékűek a Baeder úr bosszú­­diktálta nagyhangú kijelentései. A fejlemények különben is engem igazoltak, amidőn a VÁVE az árvédelemnek a megértés alapján való megvalósítását fo­gadta el, nem pedig Baeder úr erőszakos politikáját. * Nem tartom helyesnek, hogy személyi ügyeimet a lap hasábjain intézzem el, azonban kényszerítettek erre a Magyar Drogista sorozatos támadásai, amelyek személyemet érintik. Gara Géza úrnak nem tartottam érdemesnek válaszolni, de megteszem, mert állításai valótlanok. Le kell szögeznem, hogy nem vagyok az illatszerész egyesület főtitkár-ügyésze, ha­nem csupán titkára, az árvédelmi akcióban felkérésre vettem részt és amidőn egyesek modortalan viselkedését ta­pasztaltam, helyemet elhagytam. Ha Gara úr megtanult volna olvasni és tényeket konstatálni, úgy megállapíthatta volna, hogy már a bizottsági tárgyalások alatt, de főleg a közgyűlés folyamata alatt több izben lejelentettem, hogy az általam ké­szített alapszabályok hozzá nem értő módosítása az azok teljes értelmét megváltoztatják és ezekért én a felelősséget nem vállalom. Ezt egyébként e lap hasábjain is leszögeztem. Va­lótlan az az állítása, hogy a vitákat én provokáltam és ha BABY KRÉMSZAPPAN !­­n magába száll, akkor önmagának be kell vallania, hogy táv­­szónoklataival ő húzta el az időt, ő provokálta a vitákat és az érdemi munkára ennek következtében nem sok időt enge­dett­. Az alapszabályok eredeti szövege teljesen megfelel a fennálló rendeleteknek és úgy tudom, hogy az új alapszabály nem egyéb, mint az én alapszabály-tervezetemnek csekély módosítása, átdolgozása. A többi valótlan állítására a választ a fenti, Baeder Hermannak adott válaszban megtalálja. Még arra a megjegyzésre is reflektálni óhajtok, hogy Az Illatszerész­ben a drogisták elnökét támadtam volna. Ez a valótlan állítása nem óhajt egyebet, minthogy a helyzetet a saját lapja javára kiélezze. Ha olvasni tudna, akkor az első percben rájönne, hogy ez az állítása fantáziájának szüle­ménye, mert sem a drogisták­ testületeit, sem azok elnökeit nem támadtam meg, de nem is szándékozom meg­támadni, még Gara úr kedvéért sem. * Kádár Gyula úr félreértette az AVE alakuló közgyűlésé­ről írt tudósításnak reá vonatkozó részét. Én őt évek óta ismerem és ezen idő alatt becsülésem vele szemben állandóan növekedett. Tény, hogy a közgyűlésen kijelentette, hogy Bartha István elnököt helyettesíteni fogja, de ezen helyettesí­tésről az elnök a közgyűlés határozatát nem hirdette ki, tehát ez olybá tekintendő, mint hogyha a határozatot a közgyűlés nem hozta volna meg." A közgyűlésen éppen az izgalmak hevében számos hiba történt, de ez sem vethető Kádár Gyula szemére, mert őt magát is néha elragadta az indulat heve és ennek tulajdonítható, hogy egyes cselekedeteire, amelyekre vonatkozólag azonban pontos feljegyzéseim vannak, már nem emlékszik, mert különben emlékeznie kellett volna arra, hogy a vita berekesztése után, amikor Pollák Benőtől a szót meg­vonta, ugyanakkor Gara Gézának és másoknak szólást en­gedett­. Az Illatszerész a való tényállást írta meg és én fájlalom a legjobban, hogy az erről írt tudósítás nem lehetett a legépületesebb események krónikája* Dr. Vidacs Gyula, et­­­e 5

Next