Iparvédelem, 1910 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1910-01-01 / 1. szám
VI. évfolyam, 1910. január 1, 1. szám, IPARVÉDELEM A „OAGÁNSZÖVETSÉG MAGTÁR VÉDŐEGYESÜLET“ HIVATALOS LAPJA Kossuth Lajos síremlékénél. Elmúlt 65 éve annak, hogy a pozsonyi országgyűlésnek követei és főrendjei elhatározták az általános elszegényedést meggátlandó olyan egyesületnek alakítását, amely a honi műipar fölemelését és iparnak teremtését tűzi ki czéljául. Batthyány Kázmér grófot kérték meg, vállaljon elnökséget egy ideiglenes, e czélra alakuló választmányban. Nem sokáig kellett tanácskoznok, mert 1844. október 6-án Pozsonyban tömérdek sokaság mellett megalakult az Országos Védőegyesület gróf Batthyány Kázmér elnöksége alatt. Alelnök gróf Teleki László, igazgató Kossuth Lajos lett. A központi választmányba beválasztottak iparosok, kereskedők, lnteinerek és az ország vezető férfiai. Andrássy Károly gróf, Batthyány Lajos gróf, Bezerédj István, Deák Ferencz, Fáy András, Hajnik Pál, Klauzál Gábor, Kubinyi Ferencz, Nyári Pál, Orczy Lajos báró, Perczel Móricz, Pulszky Ferencz, Szemere Bertalan, Vay Dániel gróf, Vörösmarty Mihály, Wenckheim Béla báró, Wesselényi Miklós báró, Zay Károly gróf és sok más jeles fia a hazának tagja volt a választmánynak. Nem sokan voltak a kezdeményezők, de Kossuth Lajos gyújtó szavára megmozdult az ország és a legutolsó kunyhóig is eljutott az a komoly elhatározás: csak honit vásároljunk. Megelégedtek a legfőbb úri körökben is a legegyszerűbb kelengyével, mert a becsületszó kötelezett mindenkit honi áruk vásárlására. Hej, de nagy értéke volt még akkor a becsületszónak ! Ma már meggondolatlanul fogadkoznak, meg is esküsznek, arra is, hogy rabok tovább nem leszünk és mégis rabok vagyunk, az idegen lim-lomoknak megbabonázott rabjai. Kossuth Lajos volt az Országos Védőegyesületnek igazgatója, akit ha munkálkodásában meg nem zavar a puskák ropogása, úgy ma erdő, mező visszhangoznék a pörölyök kattogásától. Dúsgazdag, boldog nép laknék ma már a magyar hazában, ha Kossuth Lajosnak lett volna ideje befejezni a megkezdett munkát; egy második Belgium képe a Tisza-Duna területén, amelynek gyártelepei ellátják a Balkánt és a messze Keletet — ma ettől messze állunk. Kossuth Lajos alkotó ereje tudott csodákat mívelni, az ő lángelméje látta nemzetének jövendő nyomorúságát jó előre. Alkotni ipart, munkát adni a tétlen magyar kéznek, ezek voltak ideáljai. Az országos iparegyesület benne örökké alapítóját tiszteli, megteremtette a tengerhajózási társaságot, a gyáralapítók társaságát és talált időt, hogy ezer más alkotásával minden téren reformálja elmaradott nemzetét. Egy emberöltő elmúlt a Védőegyesület megalkotása óta, elfelejtette ennyi idő alatt a nemzet Kossuth Lajosnak örökét, pedig veszni indult hajdan erős magyar. Felejteni hamar tudunk, beheged a legborzasztóbb seb is, amit rajtunk ütött az ellenség. Temetni, óh azt szépen tudunk. Eltemettük újra nagy pompával, az ország minden zugából összesereglett fényes küldöttségek részvétele mellett november 25-én Kossuth Lajost díszes sírboltba, amit a nemzet emeltetett dicsőséges fia szent porhüvelyének örök nyugovó helyéül. Ereklye, a magyar nemzetnek szent ereklyéje Lapunk 13.000 példányban jelenik meg.