Jó Egészség, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1910-09-15 / 18. szám

18. szám. JÓ EGÉSZSÉG 219. oldal. A sebészeti szakcsoportban dr. Widder Bertalan műtőorvos egy igen ritka esetről értekezett, a­mikor a nyak első csigolyája eltörik, még ritkább azonban az ilyen eset gyógyulása, úgy hogy a fej, illetőleg a nyak mozgása minden irányban megmaradjon. Az a malommunkás, a­kit ily baleset ért, a fröngten-kép felvétele szerint is minden utókövetkezmény nélkül meggyógyult. (Az orvos a bíró előtt.) Schächter Miksa dr. egyetemi magántanár a záró­ülésen rendkívül érdekes előadást tartott. Az előadás bevezető részében megemlékezik Farkas Jenő dr. mis­­kolczi származású kiváló orvosról, a­kinek sirját a vándorgyűlés meg is koszorúzta. Mint az orvos speczi­­ális hivatásának ritka képviselőjét állítja oda. De az orvosok nagy tömege erre a magasra nem emelked­­hetik, mert a mindennapi élet az orvosi munkák kisebb, de azért nem kicsinylendő terére szorítja. Azon vesze­delmek között, a­melyek a rendes orvosi hivatást is környezik, nagy tért foglal el a birálat, a­mely tető­fokát akkor éri el, a­mikor a birálat váddá sűrűsödik és a biró elé viszi az orvost. Az irodalomból vett és felhozott példák azért fontosak, mert a nép érzelmét és meggyőződését tükrözik vissza és mert világszerte közszólam, hogy «az orvosok ölték meg», «az orvosok rontották meg». Az orvos felelősségét már régen meg­állapították a törvényhozók, de rendszerre az orvosi felelősség megállapítása csak a legújabb időkben fejlő­dött, a­mikor már az orvos beavatkozási jogát is kodi­fikálni akarják s megállapítani, hogy a műtétek alkal­mával ejtett sebek a sérülések mely kategóriájába tartoznak. Példákkal illusztrálja, hogy az orvosok ellen indított kártérítési perek már egész új iparágá kez­denek fejlődni. Az orvosok ezzel szemben lehetőleg védekeznek s általában azt kivánják, hogy az orvosi mű­hibaperekben ne egyes orvosszakértők, hanem min­dig orvosi testület mondjon véleményt. Külföldön ilyen irányban indítottak mozgalmat az orvosok. Nálunk húsz év óta ez már a törvényes gyakorlat, a­mennyi­ben minden ilyen per az igazságügyi orvosi tanács elé kerül véleményadásra. 1890—1900-ig csak 48 ilyen per került az igazságügyi orvosi tanács elé tehát, Magyaror­szág több mint 4000 orvosa közül tíz év alatt csak ennyi követett el vádolható cselekményt. A tanács 28 eset­ben nem talált az orvos eljárásában hibát, de 20 eset­ben kénytelen volt ilyet konstatálni. A bíróságok ezen húsz terhelt eset közül is csak egyben ítélte el az orvost. Ezt az ellentétet iparkodik lélektanilag meg­magyarázni, de kijelenti, hogy maga sem bízik fölöt­tébb a magyarázatban, mert a bírói ítéletek ugyan­ilyen enyhék a kuruzslókkal szemben is. A felelősségre szükség van, mert csak az orvosi lelkiismeretre bízni mindent, annál kevésbé lehet, mert ott, a­hol arra leginkább volna szükség, gyakran fogyatékos. Az orvosi hivatás eszménye nem a birói ítélettől megszabadulni tudó, de az attól nem félő orvos, a ki a megpróbáltatás nehéz perczeiben, midőn embertársának élete forog koczkán, nem retten vissza a felelősségtől. ( Vándorgyűlés kiállítás.) A vándorgyűléssel kapcsolatban a főreáliskola tornatermében orvos-gyógyszerészi kiállítást rendeztek, a­hol a legújabb orvosi műszereket mutatott be Keleti J. műszergyáros, a­­ki egy teljesen felszerelt műtőszo­bát rendezett be. Érdekesen szemlélték az első magyar gyógyszervegyészeti gyárnak Richter Gedeon gyógysze­résznek készítményeit, a­melyeket az orvosvilág az ország határain túl is ismer, így a lecithin, joderom, leeltin, a lysochlor, a peroxyd és a tonogen arattak nagy elismerést. Dr. Halász-féle törv. védett A fertőző betegségeit ““ ellen ideális védelmet •• nyújtó, a száj és tárok­ nyálkahártya, valamint a , ,----------------------— fogalt építleti ellentálló SZÁJ-ÉS FOGÁPOLÓ SZEREK Képességét kitűnően konserváló, a forgalom­ban levő biablonos összetételű hasonló szerektől teljesen elütő, épülettani alapon készült, a fogak romlását meg­­gátló, a száj-, torok- és nyelv betegségeinél mint öblö­gető sokszorosan bevált, új szakorvosi készítmények. KAPHATÓK HASZNÁLATI UTASÍTÁSSAL JOBB GYÓGYTÁRAK ÉS DROGÉRIÁKBAN,­­ A­HOL NINCS MEGRENDELHETŐ: SANITOS főraktár, Miskolcz czimen Nagy üveg szájvíz 2 Korona, kis üveg 1 Korona 20 fill., fogpor 1 Korona, fogkefe 1 Kor. fill. „SANITOS Munka és pihenés. Irta : Dr. Halász Henrik, a m. kir. államvasutak és a diós­győri vasgyár szakorvosa Miskolczon. A kutató orvos naponta észlelheti, mennyire kevés fogalommal bírnak az emberek arról, miként és meny­nyit kell munkálkodni értékesen a nélkül, hogy egészsé­günknek ártanánk, miként és mennyit kell pihenni, hogy a pihenés úgy az agyat, mint a testet a kifáradás után teljesen felfrissítse. Sok ember túlbecsüli munkaerejét, mások feleslegesnek tartják és sokalják a pihenést s az arra szánt időt. Az egyes ember munkaképességének a megmérése, pontos kiszámítása felette nehéz feladat és az ez irányú elméletek abszolúte semmi gyakorlati érték­kel nem bírnak. Nagy mértékben függ az ember munka­­képessége attól, hogy ügyeimet mennyire képes valamely külső inger, zaj vagy belső befolyás eltéríteni s függ attól is, milyen gyorsan tudja a kifáradás után magát teljesen kipihenni. Bizonyos az, hogy minden munka legyen az szellemi vagy fizikai, kifáradásra vezet és pihenésre késztet. A kifáradásnál az idegsejtekben végbe­menő bizonyos vegyi folyamatok szétesési termékei halmozódnak fel, a­melyek méregként hatnak az emberi testre. A vér­áram feladata, hogy ezen mérges kiválási anyagokat magával sodorja és új erő- és tápanyagot rakjon le azok helyébe, hogy az elhasznált anyagok folyton újakkal pótoltassanak. Erős szellemi munkánál — intenzívebb a kiválási termékek képződése, mint azok pótlása és így a mérges kiválási anyagok felhalmozód­nak­­— a­melyek eredménye a rajtunk észlelhető kifára­dási tünetek — bágyadtság, álmosság, pihenés utáni vágy. A szervezet pihentetésére van ilyenkor szükség, hogy az elhasznált vegyi anyagok lassanként újakkal pótoltassanak az idegsejtekben. A kifáradást, mely vala­mely végzett szellemi vagy fizikai munkát követ , még egyéb tényezők fokozhatják, siettethetik is. Ilyenek az alkohol, a kávé és tea. Az­ alkohol élettani hatása abban nyilvánul meg, hogy előbb izgat, az agyat és fizikumot élénkíti , hogy aztán röviddel utána még jobban elbágyadjon az egész test. Innen az alkohol csalékony hatása. Azt észrevettük, hogy alkohol fogyasztás után vigabban, élénkebben gondolkozunk, munkára képesebb­nek, tettrevágyóbbnak hisszük magunkat, de az nagyon

Next