Kelmefestő Ujság, 1937 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-04 / 1. szám
KELMEFESTŐ ÚJSÁG tavaszba vetett hit a csodavárás ideje. Most még elég idő áll rendelkezésünkre, hogy tavaszig gondolkozzunk azon, hogy melyik jobb. Tisztes árért tisztes munkát és serkenteni megbízóinkat tisztességes munkánkkal arra, hogy kedve legyen máskor is és többet festessen és tisztíttasson, annál többet, mint amit megbízóink szándékoztak munkába adni, olyan munkába, melyben örömét leli. Minőségi és megbízható munkával fokozzuk megrendelőink szakmánkba vetett hitét és korbácsoljuk fel érdeklődését szakmánk értékei iránt. Pénzéért értéket adjunk, nem pedig olcsóért csalódást, ha ezt tesszük, joggal remélhetjük, hogy értékes tavaszokra virradunk. III A szövetgyártás Az egyszerű láncfonalas fonakos árukban a fonalak csak félig kulcsolják át egymást, haladásuk iránya pedig a kelme hosszúságához képest ferde. Ha a fonalak e kulcsosodását továbbra is fenntartjuk, de azokat úgy irányítjuk, hogy egymással derékszögben találkozzanak, úgy a fonalak két csoportra oszlanak. Az egyik a szövethossz irányában halad, ezt láncfonnalnak, a másik pedig ezt keresztezi, vagyis derékszöget alkot az előbbivel, ezt a fonalat vetüléknek nevezik. Itt a fonalak kulcsolódását azaz kereszteződését kötéspontnak, az ily kötésekkel készült lapot pedig szövetnek nevezik. A szövés legősibb fajtája, mikor a láncfonalakat egy vízszintes rúdra egymástól egyenlő távolságra egyenként kötötték fel és minden láncfonalat külön súllyal terhelték. Vászonszövéskor a munkás kiválogatja a páratlanszámú láncfonalakat és ezeket a párosszámúaktól széthúzza, azaz „szádat“ alkot, melybe a vetüléket tartalmazó csévét beveti. Ez a vetülékfonal a szövet egész szélességén áthaladva, a tartott láncfonalakat elereszti, a vetüléket egy fésűvel feltolja, hogy sűrűbb elrendezést nyerjen, ezután újabb szádat képez a párosszámú láncfonalak széthúzásával és ebbe a vetüléket ellenkező irányból dobja be. Ily módon nyert szövet csak rövid darab lehetett, ezért ezt az idők folyamán szövőszékké fejlesztették, mellyel tetszőleges hosszúságú szövetet szőhettek. A kelmekészítés különböző módjai közül a szövés a legelterjedtebb és nagyipari üzemre a legalkalmasabb. A szöveteket a lánc és a vetülékrendszerek száma szerint így csoportosítjuk: Az egy lánc s egy vetülékrendszerrel bíró szövetek az egyszerűekhez, a két lánc és egy vetülékrendszerrel bírók a láncfonállal béleltekhez, az egy lánc és két vetülékrendszerrel bírók a vetülékfonallal bélelt szövetekhez, végre a több lánc- és vetülékrendszerrel bírók a többszörös szövetek csoportjához tartoznak, ez utóbbiak a rendszerek száma szerint kettős, hármas, stb. szöveteknek nevezendők. A fonalrendszerek számán kívül mértékadó a gyártás menetére a fonalak helyzete is. Ha ugyanis úgy a lánc, mint a vetülék-rendszert alkot, fonalak haladás-iránya párhuzamos, a szövetet simának, ellenben ha a fonalak egy része a szövet síkjából kiemelkedve hurkokat vagy bolyhokat alkot, bársonyszerűnek mondjuk, abban az esetben pedig, ha a fonalak át is kulcsolják egymást, ekkor a kelmét gaze-szövetnek mondjuk. A gyártás szempontjából figyelembe veendő továbbá még a kötéspontok által előállott mintázat is. Az egyenletes felületű szövetek ugyanis mindig nyüstökkel készülnek, éppen úgy az ábrás szövetek, ha mintázatuk apró, ezért nevezik nyüstös szövetnek, ha azonban mintázatuk nagyméretű,készítésükhöz Jacquard-gép kell és ezt Jacquardárunak mondják. Színes ábrákat úgy állítanak elő, hogy a szövet némely részeibe különböző színű vetülékfonalakat szőnek bele, az ilyen szövetet brossozottnak nevezik, ha pedig színes láncfonalakkal alkották amintát, úgy láncozott, végre a kész szövetet lehet színes fonalakkal díszíteni, ilyenkor ezt hímzett szövetnek mondjuk. Bármily szövetfajtát készítsünk is, elsősorban meg kell állapítani a különböző fonalrendszerek lekötésének módját, azaz kötésük ábráját. A szövés megindítása céljából pedig a láncfonalakat a gépre fel kell vetnünk, a bevető fonalat csévélni kell, vagyis előkészítő műveletnek vetendő alá. A láncfonalak azután a nyüstökbe és a bordába behúzandók, a nyüstöket pedig a szádképzés céljából kellőleg felszerelik. Az ily módon felszerelt szövőeszközökön a vetés átlökése kézzel, vagy gépi erővel végezhető, az első esetben a szövőeszközt szövőszéknek, az utóbbi esetben pedig szövőgépnek nevezik. 3 GEBRÜDER LEITZ FRANKFURT am Main kiváló minőségükről elismert anilinfestékeinek képviselete és lerakata Schalk Ernő Budapest, VI., Csengery u. 55. Telefon: 1-159-90. állandóan raktárról szállíthatók eredeti csomagolásban: VEGAMIN EXCELSIOR pamutra és műselyemre gyapjúra és selyemre UNION félszőrre AZ ETOL UNIZET tiszta acetátselyemre más anyagokkal kevert acetátselyemre Ha súlyt helyez arra, hogy munkája tökéletes és minden igényt kielégítő legyen, úgy saját érdekében tegyen egy próbarendelést!