Lábbelikészítők Lapja, 1937 (19. évfolyam, 1-13. szám)
1937-01-01 / 1. szám
4. oldal LÁBBELIKÉSZÍTŐK lapja 1937. JANUÁR H0. megoldatlan nagy problémák is, hogy a kisebbekről ezúttal hallgassunk. A kisiparosok betegbiztosítása társadalmunknak ma egyik legégetőbb kérdése. Ma már az OTI, a MABI, az OIBA és más nagy társadalombiztosító szervek a társadalom minden dolgozó rétegének a biztosításügyét megoldják, csak éppen az önálló kisemberek és családjaik maradnak kívül a szociális védettség falain. És az adókérdés ? Fulladozunk, roskadozunk alatta. A kisiparosság kereseti adója egyike a legigazságtalanabb adónemeknek. És a hitelkérdés ? Modern, korszerű, mozgékony kisipar kifejlesztése bőséges, olcsó hitelek nélkül elképzelhetetlen. Az egész kisipari hitelezés ügyét új alapokra kell fektetni, csak így lehet a magyar kisipar újra múltjához méltó részese a magyar gazdasági életnek. Van tehát még probléma az új esztendőben, van még elegendő munka is! A cipésziparosság kitartásán, összefogásán múlik, hogy a következő 1957-es évben további sikerekről s eredményekről számolhassunk be. Az alkalmazott munkabeosztása a munkaadó joga. Egy szíjgyártóüzem tulajdonosa egy régi munkásnő számára új munkaterületet jelölt ki: a bőrfestéshez osztotta be. A munkásnő ezt az új munkakört nem vállalta, az ellen tiltakozott, mondván, hogy a bőrfestés egészségére is ártalmas lenne. Állásából kilépett és felmondási illetményeit a munkaügyi bíróságnál peresítette. Követelését azonban a járásbíróság, majd a törvényszék is elutasította. Az indokolás szerint jogszabály az, hogy a munkaadót rendelkezési jog illeti meg atekintetben, hogy alkalmazottját odahelyezze, ahol arra szükség van. Az új beosztást az alkalmazott elfogadni tartozik, hacsak az ránézve nem lealacsonyító, vagy kisebb jövedelmű. A törvényszék jogi álláspontja szerint a felperesnek nem volt joga szolgálatát elhagyni és ha ezt mégis megtette, mint önként kilépő, a munkaadóval szemben semmiféle kártérítési igényt nem támaszthat. Kétségtelen, hogy egy gazdasági harc legfontosabb feladata a szervezés, tehát a kisipari szervezet is csak úgy érhet céljához, hogy minél nagyobb tömeget állít a maga szervezeteibe. M Nem szabad azonban azt hinnünk, vagyis túlzásba esnünk, hogy a kisiparosságnak, például a Maa szociális követelményeihez, ha először megszervezné az egész kisiparosságot, például a Magyarorsági Szociáldemokrata Pártnak 1923-ban majdnem háromszázezer tagja volt és hová jutott a Szociáldemokrata Párt? A szervezet tehát még nem minden, pusztán ezzel még nem tudja egy Országos Szövetség azegész ország ipartestületeit a maga képére formálni az egész kisiparosságot nem is lehet megszervezni. Az amit egy határozott programmal rendelkező tábor akarhat, egyrészt minél több embert a mozgalom aktiv része■isévé tenni, másrészt ezek segít■ ségével minél több embert megnyerni a mozgalom céljának. Szervezni már majdnem minden ügyes ember tud. Csak szét kell nézni a magyar frakciók zűrzavaros világában, ahol sokszor azt se tudja az ember, hogy mi célra tartogatnak itt is, ott is néhány száz munkást a terjeszkedés, a politikai életre való befolyásnak a leghalványabb reménye nélkül. De a szervezet azért együtt van, csak nem tudja a tömegeket megnyerni. Az igazi történelmi jelentőségű szervezet áthatja a tömegeket. Ha ezek a tömegek nem is lépnek be a szervezetbe, azok eszméit azonban a magukénak tekintik, vagyis a célok érdekében bármikor mozgathatók. Persze ennek föltételeivannak. A testület kell, hogy a tömegek vágyait fejezze ki, azok érdekében cselekedjék, s a történelmi mozgás irányában haladjon. Hiába a legszebb program is olyan célok érdekében nem mozgathatók a tömegek, amit nem akarnak, azért egy történelmi hivatását érző testület katonái mindig a tömegekből merítik céljaikat s ezek a célok mindig reálisak lesznek. Sokszor egy-egy világos fejű kisiparos vagy segédmunkás vagy parasztember, akia tömegek között él, jobban ki tudja fejezni, egy ország szükségleteit, mint száz bölcs, aki egyetemi katedrán kardoskodik a maga igaza mellett, de a tömegekhez semmi köze nincs. Ha ezek a világosfejű iparosok Magyarország egész területén egyesítik erejüketmár van a kisipari mozgalomnak átütő ereje, ha nem is szervez meg minden kisiparost, de megnyeri őket, sőt még a széles néprétegeket is, a mozgalom gondolatának. A tömegeknek ez a megnyerése hiányzott a szociáldemokrata pártból a háromszázezres tagság idején és ugyanez hiányzik más gazdasági szervezetekből is. E gazdasági szervezeteket bürokraták vezetik, akik csak nagy taglétszámra törekedtek, de nem a tömegek megnyerésére. Az országos szövetségnek és az ipartestületeknek arra kell törekedni, hogy taghálózatot hozzon létre, behatoljon a legeldugottabb falvakba is, ahol kisiparosok vannak, tagjait alaposan kiiskolázza, hogy kellő jártassággal legyenek felruházva minden gazdasági kérdésben. Ez a hálózat azután meg tudja nyerni a tömegeket, amelyek már nagygyűlések, sőt sajtó útján és a megnyilvánulás minden egyéb módján adják tudtára az egész országnak, hogy a kisiparosoknak jogos követelései vannak. A kisiparosok saját erejükkel teremtenek rendet az egész országban. Az ipartestület nemcsak azt jelenti, hogy van egy szervezet, amely rendszeres tagdíjakból tartja fenn magát, hanem azt is, hogy benne az egész kisiparosság szól az országhoz. Farkas János Szervezni és megnyerni Svaktocnak! KIZÁRÓLAG a „tHittoto" Ufrásta&ztát HASZNÁLJÁTOK, ezt ajánljátok, ezt terjesszétek, mert ezzel saját gazdasági érdekeiteket véditek.— A „MILTON“ csak cipészeknél vásárolható, kereskedőknél nem kapható.