Lakatosmesterek Lapja, 1932 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-10 / 1. szám
4. oldal LAKATOSMESTEREK LAPJA 1932 január 10 acél túlhevíthető, ha azonban addig hevítjük, amíg szikrát szór, akkor az anyag már elégett. Elégett anyagon segíteni nem lehet, az anyag olyan kemény, hogy nem lehet megmunkálni. Túlhevített anyagot újból izzítva átkovácsolással, gyors lehűtéssel lehet megjavítani. Fölösleges melegítést elkerülendő, célszerű a lágyítókályhát a szükséges hőfokon állandóan tartani, ami egy hőmérővel ellenőrizhető. Az izzításnál vigyázni kell arra, hogy levegőáram ne érje, mert az a felületet szénteleníti. Ilyenkor erősen széntartalmú anyag, mint pl. a faszénpor vagy fehér vérlugsó felhasználásával lehet a felületre az elvett szenet visszaadni. A szénacél javítása az edzéssel és megeresztéssel történik, amelyre lapunk következő számában fogok visszatérni. Bachrach Pál: Miniszteri leirat a végrehajtások és árverések tárgyában. M. kir. Kereskedelmi Miniszter 162,699/IX.1931. Budapesti Egyesült Lakatos stb. Ipartestületnek Budapest. 1462/1931. számú felterjesztésére értesítem a t. Ipartestületet, hogy a tartozásukat kiegyenlíteni nem tudó iparosok ellen kitűzött végrehajtások és árverések tárgyában az igazságügyminiszter úr hivatkozott a „Budapesti Közlöny “-ben megjelent 5610/1931. M. E. számú rendeletre. Ebben benfoglaltatnak mindazok a rendelkezések, amiket a m. kir. minisztérium a végrehajtási eljárásban az adós helyzetének könnyítésére a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel megtehetőnek tartott. Felhívom a 1. Ipartestület figyelmét a rendelet 19. és 20. §-ára, melyek az adóst terhelő költségeket kevesbítik, továbbá a 24. §-ra, amely az adós ingóságainak alacsony áron való elárverezését gátolja. Ezeken túl menni a közhitel alapjainak megrendítése nélkül nem lehetett. Budapest, 1931 december 16-án. A miniszter rendeletéből : Nagy Győző s. k. miniszteri tanácsos. A miniszteri leiratban említett rendelet hivatkozott szakaszai a következők : 19. §. Az ingóságok végrehajtási foglalásával járó költség nem terheli a végrehajtást szenvedőt abban az esetben, ha az eljárás lefoglalható ingóságok hiányában sikertelen maradt. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a foglalást azért mellőzték, mert a foglalás alá vehető ingóságok oly csekély értéket képviselnek, hogy abból előreláthatóan az árverési költségeknél több nem kerülne ki. 20. §: Ha biztosítási végrehajtás útján már lefoglalt ingóságokra vezetnek kielégítési végrehajtást, azt rendszerint a helyszínére kiszállás nélkül kell foganatosítani. 24. §. Az 1932. évi október hó 31. napjáig bezáróan ingóságokat, amenynyiben végrehajtás tárgyai lehetnek — a kikiálltási ár kétharmad részénél alacsonyabb áron árverésen nem lehet eladni. A kikiálltási ár rendszerint a végrehajtási jegyzőkönyvben feltüntetett becsérték, ha azonban a végrehajtást szenvedő vagy bármely érdekelt az árverés alá bocsátásig a helyhatóság (községi elöljáróság, polgármester, kerületi elöljáróság) bizonyítványával tanúsítja, hogy az ingóság a végrehajtási jegyzőkönyvben feltüntetett becsértéknél nagyobb értékű, az ingóságot ezen az áron kell kikiáltani. A helyi hatóság azon az alapon köteles az értéket megállapítani, hogy az ingóságért szabad kézből való eladás esetében tényleges állapotában mekkora vételárat lehetne elérni. A becsérték megállapítása tárgyában a végrehajtató a végrehajtási bírósághoz előterjesztést tehet, ha az árverés sikertelen maradt; az ebben a tárgyban hozott végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye; ipartestületi tagsági díjak kivetése igazságosan, mindenkire teherviselési képességének arányában, a progresszió érvényesítésével történjék és elérje azt a mértéket, amely mellett a tagsági díjakból eredő bevételek a rendelkezésre álló egyéb bevételekkel együtt lehetővé teszik az ipartestületeknek azt, hogy a törvényben előírt feladataiknak megfelelhessenek. A törvényjavaslatnak erre vonatkozó rendelkezései, az iparosság számottevő megterhelése nélkül előreláthatóan lényeges eredményekre fognak vezetni. Az ipartestületek feladatkörét illetően a törvényjavaslat a fősúlyt az iparosság gazdasági érdekeinek felkarolására helyezi. A törvényjavaslat széles munkateret biztosít az ipartestületeknek és megadja nekik a módot arra, hogy a fenforgó reális lehetőségek korlátain belül tagjaik mindennemű érdekeit szolgálhassák. Ezeken a főkérdéseken felül a törvényjavaslat az ipartestületek szervezetével, ügy- és vagyonkezelésükkel és egyáltalán belső életükkel kapcsolatosan az új szabályozást igénylő kérdéseknek egész sorát igyekszik megoldani. Az iparosság kívánságának megfelelően gondoskodik a törvényjavaslat az ipartestületi szék felállításáról. Ebben a kézműves iparosság olyan szervet nyer, amely mint a kari tisztességnek és az iparosság erkölcsi javainak őre, tekintélyének súlyával, az ellentéteket kiegyenlítő, megfontolt állásfoglalásával iparosságunk körében a kartársi megbecsülést, az egyetértést, a békét és a nyugodt munkát biztosíthatja. ipartestületi reform. Dr. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter a képviselőház december hó 9-iki ülésén terjesztette be az ipartestületekről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslattal a miniszter a magyar iparosságnak évek óta hangoztatott kívánalmait óhajtja teljesíteni. A törvényjavaslat fő célja az ipartestületi intézmény továbbfejlesztése és megerősítése. A törvényjavaslat lehetővé kívánja tenni, szükség esetén a kényszertársulás elvének érvényesítésével is, a meglévő ipartestületi hálózatnak kiépítését olyképen, hogy idővel az ország minden kézműves iparosa valamely ipartestület kötelékébe tartozzék. Az ipartestületi hálózatnak ez a teljes kiépítése nem történhetik máról-hónapra, ehhez hosszabb idő szükséges. A törvényjavaslat öt évben állapítja meg ezt az időt. Avégből, hogy az ipartestületek a mostaninál eredményesebb működést fejtsenek ki, múlhatatlanul gondoskodni kell arról, hogy az ipartestületek háztartása megfelelő alapokra legyen helyezhető és hogy megteremthetők legyenek azok az anyagi eszközök, amelyek az ipartestületek eredményes működésének nélkülözhetetlen feltételei. Ennek a célnak elérése érdekében a törvényjavaslat arra törekszik, hogy az ► ija féli. Felhívás a Kartársakhoz. Lapunk legutóbbi számában felkértük a kartársakat, hogy az ott közölt kérdőívet kitölteni és az Ipartestület címére beküldeni szíveskedjenek. A kérdőív célja kizárólag az, hogy az illetékes tényezők előtt statisztikai adatokkal tárhassuk fel az iparosok nyomasztó gazdasági helyzetét, miért is kérjük mindazokat a kartársakat, akik ezt a kérdőívet még nem küldték be, azt mielőbb kitölteni és beküldeni szíveskedjenek. Az Ipartestület Elöljárósága. Az Elnök újévi üdvözlése. Az Ipartestület tagjai újév napján Haberland Antal elnököt küldöttségileg keresték fel lakásán és jó kivonataikat fejezték ki. A küldöttségben résztvettek : Polgár Károly, Tarr Béla, Farkas Sándor, Fass Kálmán, Sóty Zoltán, Márkus Miksa, Jablonszky Gyula, Knausz Gyula, Ledniczky Rezső, Schwendtner Ferenc, Ződ József, Gellért Mór, Vitái