Lakatosok Lapja, 1901 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1901-01-15 / 1. szám
Az iparos és a munkás adója. Budapest, jan. 15. Adót fizetni nem jó kedvből fizet az ember s adót fizetni nehéz, terhes különösen az iparosmesternek, mikor azután meg különféle szakaturáknak is kiteszik az adófizető iparost, akkor következik az a kedélyes állapot, amikor a csillagokat is leszedné a magas egekből. Ezt csak bevezetőnek írtuk ahhoz, hogy a pénzügyminisztériumban az első osztályú kereseti adó kivetésére és behajtására nézve. A fönálló törvény szerint ugyanis az ipari munkás első osztályú kereseti adóját a munkaadónak kell az adópénztárba befizetni, bár jogában van ezt a munkás béréből levonni. A pénzügyminiszter most ezt a törvényt úgy magyarázza, hogy a munkaadó a munkás adójáért csupán kezességet vállal, de viszont köteles összes alkalmazottjait a kerületi adófelügyelőnek bejelenteni, aki azután a munkások részére adóíveket küld, amelyekben kitüntetett adóösszegek befizetéséért a munkaadó a felelős. Azokat a munkásokat, akik a munkabevallásnak sem tesznek eleget, szigorúan megbüntetik. Hát kérdezzük: micsoda ez, ha nem az egész ország iparos osztályának, az alig élni tudó iparosságnak megdöbbentő újabb megterhelése, kivált ha tekintjük a továbbiakat is. Az 1883. évi XLIV. szerint az első osztályú kereseti adó minden év április és október havában esedékes. A felelősséggel terhelt munkaadó iparosnak azonban a munkás nevére kiállított adóivet csak az év második felében vagy az év végén küldik meg, amikor már munkásai nagy része kilépett szolgálatából. Hát hogy felelhessen így meg az iparos a bírság terhe mellett ráparancsolt bejelentésnek. A kellemetlenségek egész lánczolata kerekedik ebből. A munkaadó munkása adóívét későn kapván meg, nem is tudhatja mennyi adót vonhat le annak béréből. De viszont a munkás sem köteles adólevonást eltűrni addig, amíg nem tudja, mily összeg erejéig van megadóztatva. Igen sokszor megtörténik az is, hogy az adófelügyelőségek közvetlenül a munkaadótól követelik, mintha a tulajdonképpeni adós volna, az első osztályú kereseti adót és pedig abban a formában, hogy egyszerűen beíratják az adókönyvébe s azután be is szedik tőle, a nélkül, hogy alaposan tudná, melyik munkást illeti és mennyi a rajta egy összegben összes munkásaiért behajtott adó. V. évfolyam, I. szám, 1901. január 15. Előfizetési ár: A MAGYAR ÉPÜLET , MŰ- ÉS GÉPLAKATOSOK ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ IPARI ÉS TECHNIKAI ISMERETTERJESZTŐ SZAKLAP EGYSZERSMIND HIVATALOS KÖZLÖNYE A BUDAPESTI EGYESÜLT LAKATOS-, PUSKAMŰVES-, KÉSES, RESZELŐ VÁGÓ-, LÁNCZKOVÁCS-, SARKANTYÚS-, CSATTOS, SZERKOVÁCS-, MŰSZERÉSZ-, KARDMŰVES- ÉS KÖSZÖRŰSIPARTESTÜLETNEK. Szerkesztőség VIII., Baross-utcza 38 ez. Kiadóhivatal 7: IV. Váczi-utcza 81. szám. Laptulajdonos és szerkesztő: PAP TAMÁS. Főmunkatárs: PADER NÁNDOR. Egész évre Fél évre 10 korona 5 korona Megjelenik minden hónap 1501 utolsó napján