Magyar Czipész-Ujság, 1892 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1892-10-01 / 1. szám
MAGYAR CZIPÉSZ-ÚJSÁG A hitelnyújtás a kisiparban. Ezt a kérdést tűzi ki lapunk, mint pályakérdést , olvasóink elé. Feleljenek meg rá önök, szaktársak, akik az ipar gyakorlása közben tudják, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha a kisiparos, az úgynevezett »hitelezés «-re ennek minden módját, tehát a »részletfizetést« is értvén alatta, — dolgozik. Tapasztalataink vannak nekünk is e téren s tudjuk, hogy hány derék, szorgalmas törekvő iparosnak került kenyerébe és egész exisztencziájába a könnyelmű hitelnyújtás. Viszont vannak adataink arra is, hogy egyik másik szaktársunk prosperál mellette. Ez indított bennünket arra, hogy három 10 frankos aranyat tűzzünk ki pályadíj gyanánt a következő kérdés megoldására. Fejtessenek ki azok az alapelvek, amelyek alapján a kisiparos a hitelnyújtás révén nem károsodik ? Mik az óvszerei annak, hogy az üzleti hitelnyújtás ne váljék a kisiparos kárára ? Mik volnának azok az eszközök, amelyekkel esetleg országos szövetkezés útján, e bajon segíteni lehetne ? A pályázat benyújtási határnapja december 15-e. A czikk legföljebb 2 laphasábra terjedhet. A pályaműveket a szerkesztőségbe (Aggteleki utcza 10.) kell küldeni, ahol egy kiváló szakiparosoból álló bizottság fogja azokat megbírálni s az eredményt, valamint a pályanyertes, czikket lapunk 1893 január hó 1-én megjelenő száma a szerző teljes nevének aláírásával fogja közölni. Feltétel azonban, hogy a pályadíjat csakis gyakorlatilag működő czipésziparosok nyerhetik el. »A szerkesztőség.« Látogatás a világ legnagyobb czipőgyárában. Lapunk egy barátja, egy a fővárosban is ismert szaktárs Angliában járván, meglátogatta Leicesterben a világ legnagyobb czipőgyárát s a következőt, szaktársainkat bizonyára érdeklő leirást adja róla: Folyó év április 14-én egy meglehetős hideg reggelen három szaktársammal, Londonban a nyugati pályaudvaron a Leicesterbe induló vonatra ültünk. Három órai kellemes utazás után kiszálltunk a czipők városában, Leicesterben, a melynek 180,000 lakosa és 225 czipőgyára van. Miután vidám csevegés közt megebédeltünk egyik bajtársam, ki meglehetősen ismerte a várost, kocsiba ültetett bennünket s folyton beszélgetve a lábbeli ipar e rengeteg kiterjedéséről, a világ legnagyobb czipőgyára elé vittettük magunkat. Megérkezvén az óriási négyzetet képező épület elé, melynek arányai felülmúlnak mindazt mit eddig láttunk és képzeltünk, barátaim s én a bámulattól alig tudtunk magunkhoz térni. Akárhány város van Magyarországon, mely nem oly nagy mint e gyár. A városban ismeretes barátunk a gyárban is ismeretes lévén, egyenesen az igazgató, Butscher úr szobája felé vezetett bennünket, ki midőn megtudta jövetelünk czélját, a legnagyobb barátsággal fogadott, és egy pár percznyi társalgás után keresztül vezetett bennünket az igazán tüneményszerű épület csarnokai és folyosóin. De mielőtt egyébbről beszélnék, engedjék meg. olvasóim, hogy egy gyönge képét adhassam a gyár tulajdonképeni kinézésének. A majdnem négyzetet képező gyár csupa vörös téglából épült s egy földalatti, egy földszinti részből s két emeletből áll, szélessége 00 méter és hossza 100 méter. A világosságot este 1500 villamos láng szolgáltatja, melyhez még számtalan más világító eszköz járul. Fűtve pedig amerikai Sturtewant szerkezetű gőzcsövek által lesz. 25 óriási mosdószekrény és 45 öltöző szoba szolgál a közegészség épentartására. A földszinten, mely conikus üveggel van fedve, következő helyiségek vannak. 1-szer A szabászati műhely. Ide belépve, valóban tündéri látvány tárul szemünk elé. Képzeljenek olvasóink egy kiállítást szabászati asztalokból, több sorban rendezve 300 szabászszal . Mintamellékletünk magyarázata: Az I szám egy felhúzó csizma (Pappenheimer,) mely nyelvben van vágva, hátul varrással. E csizma 3 részből áll úgymint: a fejből, szár és kéregből, melyre megy a teljes szármagasságon végig futó szijj van erősítve. A fejbőr, kéreg és hátsószijj a szárra van tűzve. Ha a géppel tűzzük akkor két sor varrás szükséges, kézzel varrva azonban egy is elégséges. Az e fajtájú csizmák legtöbb esetben fekete húzott borjúbőrből vagy pedig fekete húzott tehén bőrből készülnek. A csizma az ikra fölött egy szijjal s csatokkal van ellátva, mely a szár lecsúszását megakadályozza. 2 ik szám egy elől fűzött nős topán ikrakappnyival, mely a szárra van varrva A fűzőlébbentyűk mindkét végen a boriték és kappnyi alá jönnek. A boriték hátsó részén a hátsószijj, fennt egészen a kappnyi alá terjed. A topán szára könnyű posztóból van és igen alkalmas a mostani szép őszi időben való hordásra. 3 szám egy ruganyos női topán gombokkal, azaz a rugany fölött mindkét oldalon 3 gomb van, melyeket a felhúzásnál ki kell gombolni. Minthogy a gombok, melyek a gomblebbentyűn a bütyöktől a gummimagasságig terjednek, a szárhoz vannak varrva, e topán csak hamis gombolónak tekintendő. 4. Egy úri gombos czipő négy gombbal és egy csattal. E csatt, épúgy mint a gombok a külső oldalon van alkalmazva. A gomblebbentyű, addig mig a négy gomb által van gombolva egy közönséges lebbentyű alakját mutatja, onnan azonban szijjalakban vezet a lábhajlás fölött a csatihoz, hol aztán e helyen e gomblebbentyűt tetszés szerint a lábhoz csatoljuk. 5. Egy női ruganyos topán, mely egyúttal elől fűzve is van. E topán igen hasonlít mintánkon látható 3-ik számú topánunkhoz, mely fent, a mindkét oldalon alkalmazott gombok által gombolásra van szánva, míg ez egész a lábhajlásig fűzésre van készítve. Mindkettőnél azonban a további bőséget a rugany segíti elő.