Magyar Építőművészet, 1941 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1. szám
kívánunk közölni az elmúlt korok irodalmából és munkásságából, amelyek a mai felfogást és kivitelt színessé és érdekessé teszik. A tárgyilagosság és tág látókör szükségképpen kötelességünkké teszi, hogy a hónap folyamán megjelent szaklapokról és szakkönyvekről bővebb, áttekinthető ismertetést adjunk. Hosszú cikkeket és elmefuttatásokat nem közlünk, hanem érdekes terveket kívánunk röviden és világosan ismertetni. Ebben a számban az országos keleti főútvonalat választottuk vezérgondolatnak. A visszacsatolt északi és keleti A Felvidék, Kárpátalja s a keletmagyarországi, valamint erdélyi területek visszacsatolása, a trianoni Magyarország közlekedési rendszerében lényeges változást idéz elő. Az északi és keleti visszacsatolt országrészek közúti forgalmát három országos útvonalunk, a váci, miskolci és szolnoki gyűjti össze. A forgalom megnövekedéséből aránytalanul nagy rész esik a 4-es számú szolnoki útra. A jelenlegi helyzet szerint ez az útvonal minden más országos főútvonalunk jelentőségét messze felülmúlja. Ha a mai helyzetet véglegesnek kellene minősítenünk, akkor ez a körülmény Budapest városrendezésében is feltétlenül változtatásokat igényelne, mert az UdKi utat különleges módon kellene kiszélesíteni és szabályozni. Rá kell azonban mutatni néhány szempontra, amely azzal országrészek ugyanis nagymértékben emelték ennek az útvonalrendszernek a jelentőségét és sok új országrendezési, községfejlesztési, valamint városrendezési problémának megoldását teszik szükségessé. Az első közlemény az útvonalak és vasúthálózat megváltozott körülményeiről szól. Az országos jellegű változtatások visszahatnak a főváros rendezésére, főképpen pedig a főváros kelet-nyugati tengelyére, ami a városrendezési kérdések egész sorozatát rejti magában. A következő cikkünk egyik hiányára mutat rá és egy tervezetet mutat be ennek a hiánynak a pótlására. A kelet-nyugati tengely egyik csomópontjának, a Rákóczi út és a belső körút kereszteződésének szabályozása a következő témánk, ahol már a valóságban is megmutatkozik a rendezés eredménye. Ide iktattuk be a közelmúlt gondolatainak egy pillanatfelvételét. Foglalkozunk a a következménnyel jár, hogy a 4-es számú útvonalat a jövőben a 3-as számú miskolci országút tehermentesíteni fogja. A mai keleti főútvonalrendszer a Szolnok—Nagyvárad—Kolozsvár vonalon halad át. Ezt a főútvonalat Kolozsvártól keletre az új országhatár átvágja és így csak nagyobb befektetéssel és lényeges kerülőkkel lehet vonalvezetését folytatólagossá tenni Egyébként is ez az útvonal részben az újonnan megállapított román határ mellett halad és ezért csak észak felől van gyűjtő területe, amely azonban magában foglalja az egész visszacsatolt keleti és erdélyi részeket és északra Ungvárig terjed. A Dunát átszelő ősi keleti főútvonal valamikor a Kerepesi-út vonalán vezetett és a mai Rákóczi- és Kossuth Lajos-utcákon át jutott a dunai révig. A jelenlegi kelet-nyugati tengely útszinti rendezésével, mivel az ebből kifolyólag szükségessé vált fakivágások ügye még a szakértő körökben sincs tárgyilagosan, megvilágítva. Kitérünk a főútvonal kertjeire és két új épületére is. Végül a keleti főút ősi kezdetéről hozunk egy közleményt. A lap további részében általános jellegű ismertetéseket közlünk új településről, népi építkezésről, új építési anyagról, épületszerkezetekről Végül lapszemlét adunk, melynek szerkesztésében a főváros építészmérnökeinek munkássága szolgált nagy segítségünkre. A lapnak ez a példánya első kísérlete célkitűzésünknek. Ezzel a munkássággal igyekszik a lap a magyar építőművészet irodalmában mutatkozó hiányokat pótolni és ebben a közérdekű munkában kéri az összes kortársak támogatását. vitéz Irsy László keleti vezérútvonalunk egyoldalú megterhelése túl nagy és részben az út egyik oldalára terjedő gyűjtőterülete, azonkívül a történelmi eredet is arra késztet bennünket, hogy a valószínű eredeti útvonalvezetést törekedjünk helyreállítani. A jövőben tehát, amennyire az majd a megoldandó más sürgősen aktuális visszakerült területrészi és anyaországi nagyszámú feladatok után pénzügyileg keresztülvihető lesz, a céltudatos munkával oly új vonalrendszert kell majd kiépítenünk, amelynek kezdő szakasza a Székelyföldön halad át és eredete Sepsiszentgyörgynél van. A főútvonal a Maros legészakibb kanyarodásától Bethlen felé tart, majd Désen és Zilahon át Nagykároly alatt Debrecenbe vezet és innen a Hortobágyon át Füzesabonynál csatlakozik be a nyugat felé és a fővá- Kelet országos főútvonal