Magyar Festőipar, 1929 (25. évfolyam, 1-11. szám)
1929-01-22 / 1. szám
1 szám. MAGYAR FESTŐIPAR 3 oldal ban a kérdésben, kívánja-e az ipartestületeket összefoglaló országos szerv felállítását, vagy sem és mi legyen annak a neve ?" megbeszélése és abban leendő határozathozatal végett, az alapszabályaiban előírt alakszerűségek megtartásával, hívjon össze rendkívüli közgyűlést s azon a kérdést tegye megbeszélés és határozathozatal tárgyává. A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kívánom ismertetni. Csupán két körülményre akarom az ipartestület figyelmét felhívni. Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem vonhatja maga után a kereskedelmi és iparkamarák szervezetének megváltoztatását s hogy a kézműves iparosságnak a kereskedelmi és iparkamarák kötelékéből való kivonásáról nem lehet szó. A másik körülmény, hogy az országos szerv létesítésének és fenntartásának költségeit az ipartestületeknek, végeredményben magának a kézműves iparosságnak kell viselnie, mert ezek a költségek máshonnan nem fedezhetők. Ennek a költségtöbbletnek előteremtése csak olyképen történhetik, hogy az ipartestületeknek a tagsági díjakból származó bevételeik bizonyos százalékát évről-évre az országos szerv részére be kell szolgáltatták. Az országos szerv létesítéséből a kézműves iparosságra szükségképen háruló új terhekre azért tartottam szükségesnek külön rámutatni, hogy iparosságunk a kérdésnek ezt a részét is fontolóra vegye. Abban a tekintetben is megismerni óhajtom az ipartestületi közgyűlés álláspontját, hogy amennyiben az országos szerv felállítása mellett foglal állást, az országos szerv részére az „Országos Kézműves Kamara“ vagy az „Ipartestületek Országos Központja“ elnevezést óhajtja-e. Felhívom ennélfogva az Ipartestület Elöljáróságát, hogy amennyiben a rendkívüli közgyűlés az országos szerv felállítása mellett foglal állást, ezt a kérdést a rendkívüli közgyűlésen szintén bocsássa szavazásra. Egyidejűleg értesítem az Ipartestületi Elöljáróságot, hogy a legutóbbi időben több oldalról olyan javaslattal fordultak hozzám, amelyet szintén megfontolandónak tartok s amely arra irányul, hogy a kézműves iparosság a kereskedelmi és iparkamarák kebelében a mostani tagozat megváltoztatásával s egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak felállításával külön kamarai képviseletet nyerjen. Ennek a javaslatnak szószólói arra hivatkoznak, hogy ezen megoldás mellett a vidék kézműves iparossága önállóan adhatna hangot kívánságainak s hogy ezek a kívánságok a kereskedelmi és iparkamarák útján közvetlenül kerülhetnének az illetékes kormánytényezők elé. Hivatkoznak arra is, hogy ez a megoldás a kamarai törvény módosításával a kézműves iparosság bárminő újabb megterhelése nélkül megoldható lenne. A javaslatot olyannak tartom, amellyel a kézműves iparosságnak érdemes foglalkoznia s nehogy utóbb erre nézve újabb kérdést legyek kénytelen az Ipartestülethez intézni, felhívom az Elöljáróságot, hogy a rendkívüli közgyűlésen az alábbi kérdést is terjessze elő s bocsássa szavazásra. „Az ipartestületeket összefoglaló országos szerv felállítása helyett megfelelőbbnek találja-e a rendkívüli közgyűlés azt a megoldást, amely a kereskedelmi és iparkamarák kebelében egy harmadik osztálynak, a kézműves ipari osztálynak felállításában állana?“ Felhívom az Ipartestületi Elöljáróságot, hogy a rendkívüli közgyűlésen jelen leiratomat egész terjedelmében olvastassa fel és szükség esetén teljes tárgyilagossággal magyaráztassa meg. A rendkívüli közgyűlés megtartása után az idezárt kérdőívet gondosan töltse ki, mégpedig a 7. és 8. rovatokat is, amelyekre közelebbi tájékozódás céljából van szükségem. A kérdőívet kitöltése után a szükséges aláírásokkal ellátva, egyszerűség kedvéért kisérő irat nélkül legkésőbb jelen leiratom vételétől számított hat héten belül terjessze elém. Budapest, 1928. évi december hó 13-án. Herrmann s. k. 00 Önmagunkért — önmagunknak. A testület tagjai két mélyreható kérdésben döntenek a most tartandó rendkívüli közgyűlésen. Az egyik az alapszabályok módosítása, a másik a testületi székház felépítése. Az elöljáróság régóta érzi, hogy mindkét ügyet el kell intézni. A székház felépítésének, helyesebben kibővítésének kérdését már a múlt közgyűlésen döntés elé vitte, a tervek elkészítésére és előreszámításokra a felhatalmazást meg is kapta, így most már a közgyűlés feladata lesz, hogy a bemutatandó költségvetések és módozatok ismertetése után az építkezés megkezdésére az elöljáróságnak a felhatalmazást megadja. Ez alkalommal nem akarjuk a többször felsorakoztatott érveket ez ügyben újból hangoztatni. A tagok összesége tudja azt, hogy a testület székháza a jelenlegi szűk méreteivel, célszerűtlen beosztásával