Magyar Gépipar, 1909 (18. évfolyam, 1-21. szám)
1909-05-01 / 8. szám
Budapest, 1909. XVIII. évfolyam, 8. szám. Május 1. ex Figyelmeztetjük a szövetség tagjait, hogy minden ügybeni, a szövetség vezetőségét érintő levelezések a következő czim alatt küldendők be: -------------------- ORSZÁGOS GÉPÉSZ SZÖVETSÉG VEZETŐSÉGÉNEK, BUDAPESTEN, IX. KER., FERENCZ-KÖRÚT 17. SZÁM. -------------------- (MAGYAR GÉPIPAR) Felhívás. Mindazon tagjainkat felkérjük, kik a cséplési időszakra állást elnyerni óhajtanak, okmánymásolataikat (vizsgálati és működési bizonyítványaikról) haladéktalanul küldjék be, hogy a tömegesen érkező megkereséseknek eleget tehessünk-Elnökség: a képesítés ügye. Az ipartörvény revíziója évtizedes hiányok pótlása miatt vált égető szükséggé. Mi gépészek is legnagyobb létérdekeink megalapozását várjuk tőle, melyből kiindulva, már a törvény erejére támaszkodhatunk kitűzött czéljaink megvalósításánál. Elkészülve, felfegyverkezve jelentek meg az ankéton kiküldötteink, hogy ott a legfőbb helyen, a kormány megbízottai előtt hangoztassák egy nagy tábor jogos követeléseit. Hiszen a magyar gépészek mai helyzete erkölcsileg és anyagilag a legnehezebb, a legmostohább, mert a gépész-képesítés ma is érvényben lévő rendszere, szolgálati viszonyaink rendezetlensége már igazán tarthatatlan. Minden bajaink kütforrása az a kettős körülmény, melynél fogva amúgy is terhes és felelősségteljes pályáján sokat és sokáig kellett küzdenie a magyar gépészi karnak. Az akarók, a törekvők csoportja kitartó, csendes munkával iparkodott a gépészek helyzetének hozzája méltó alapos és gyökeres javításának elérésére, tudott lelkesülni a jövőben látott szép reményekért és nem hiába. A bajok orvoslása nem sokáig késhetik. Ez az ankét, melynek vezére is már csak bizalmat, lelkesedést volt képes személye iránt biztosítani, az összes irányadó körök lelkiismeretes komoly munkájának tanúbizonysága. Minden érdekcsoport képviselője hozzátartozói jövőjének biztosítására veszi fel a harcot és hazánk közgazdasági viszonyainak összehangzó megalapításán fáradozik. Mikor a képesítés ügye került szóba a törvénytervezet második fejezetének tárgyalása során, Pfeifer Ignácz, az Országos Gépészszövetség elnöke, az ankét tanácskozásaira kiküldöttünk, meggyőző érvekkel fejtette ki a gépész-képesítés mai rendszerének szükséges eltörlését. Szavai általános helyesléssel találkoztak, mely körülmény és a tárgyalások eddigi menete határozottan bizalommal tölthet el bennünket jövőnket illetőleg. Jöhet kormányválság, változhatnak a politikai viszonyok, de az ipartörvény revíziójának kérdése, mit a közszükség vetett fel, többé le nem fog kerülni a szőnyegről, mert az egész közgazdasági Magyarország érzi, tudja, hogy bajokat csak úgy könnyedén elodázni sokáig nem lehet. Biztos alapra van szüksége minden ipari osztálynak, melyen a jövő alakulások kifejlődhessenek. Az iparügy törvényes rendelkezésének tizenkettedik órája elérkezett. Mi is vártunk türelemmel, kitartással, jártunk tapogatózva hosszú nyomasztó éjszakában, várva a pirkadást, a mi napunk felvirradását. Az első sugár már megjelent. Törekvéseinket az intéző körök figyelemre méltatták, sérelmeink, bajaink orvoslásának módjára nézve meghallgattak bennünket. Beállították a törvénytervezetbe a képesítés ügyét, mely be fog válni hazánkban is, mint a külföldön is bevált, hol éppen ezen az alapon tudott egyes iparág lendülni és nagyra fejlődni. Nekünk legfőbb érdekünk, hogy a nem szakbeli tudással és alapismeretekkel bírók leszoríttassanak a gépészi pályáról, a szakképzettség érvényesülhessen, ne álljanak velünk egy vonalban a kontárok, ne kelljen az életben számtalanszor találkoznunk olyan szaktársainkkal, kik hosszú ideig csak azért kénytelenek állás, kenyér nélkül lenni, mert a túltermelés révén nem talál helyet, üzemet, hol érvényesülhetne. A gépészi kar egész jövője fordul meg ezen a kérdésen, melynek megoldását az ipartörvény keretében várjuk. A haladással, a fejlődéssel együtt szokott járni a túlprodukció réme is, de mennyivel kevesebb oklevelet adnának ki évenként, ha a gépész-képesítés megváltoznék azon a módon, amint azt mi óhajtjuk. Az ankét eddig lefolytatott tanácskozásaiból is szép sikert lehet remélnünk. A fémeknek autogén hegesztése. Szövetségünk helyiségében 1909 április 21-én felolvasta és bemutatta : Körmendy Dezső, szöv. tag. Az autogén hegesztés alatt két fémtestnek oly módon való egyesítését értjük, mely szerint az egyesítés után teljesen homogén testet képeznek s a fém e helyen éppen olyan összetételű s ugyanazon fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi fémrész. Csak azoknál vásároljunk és rendeljünk, kik lapunkban hirdetnek.