Magyar Gyáripar, 1929 (20. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1929-01-01 / 1. szám
.......... .~ cC GYÁRIPAR A MAGYAR, GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA XI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1929 JANUÁR HÓ A Magyar Gyáripar megjelenik min- ISzerkesztőség és kiadóhivatal, der.:61-én. Nem tagok részére elő- I Budapest, V., Akadémia ucca 1. sz. fzetési ára egy évre 12 P ! Telefon: Aut. 242-17 ■■I m m y i 7. SZÁM A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják. Egyes szám ára: 120 P tartalom Szemle: A Magyar Gyáripar. — Albrecht kir. herceg nyilatkozata. — A nagykereskedelem jogosultsága. — A „Magyarság“ szemléje............................... 1 A magyar ipar helyzete 1928-ban. Irta: Fellner Henrik. . 4 A külföldi áruhitelek kérdéséhez. Irta: dr. György Ernő . 7 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Szövetségünk és a gyermeknyaraltatás. — Az exporthitel finanszirozása. — A gyömrői úti gyárak kérelme. —• Az adás-vételi jog nemzetközi egységesítése. — A rönkkivitel és a fafeldolgozó ipar.....................................9 Gyáripari hírek: A Budapesti Nemzetközi Vásár. — Gally Kálmán halála. — A magyar külkereskedelmi intézet. — Új kormányfőtanácsosok. — A német munkáskizáráshoz. — Weiss Fülöp gyásza. — A vállával teljesített fizetések általános forgalmi adókötelezettsége. — Új oxigéngyár. — A szabadalmak meghosszabbítása. — Két sajtóvállalat jubileuma. — A milánói nemzetközi vásárkiállítás. — A részvénytársaságok fúziójának illetékmentessége. — Rendelet a hányadrészvényekről. — A kereseti adó nyilvántartása. — Pszichotechnikai előadás. — Az Országos Társadalombiztosító Intézet új helyiségei. — Részletkereskedők Lapja...............................11 Szociális p politika: Munkásbiztosítási kormányintézkedések. — Dr. Alapy Viktor könyve. — Az elismert vállalati pénztárak kérdése .......................................................................................................15 Vámpolitika: Az új magyar-lengyel kereskedelmi szerződés. — Külföldi származási bizonyítványok..................................................17 Közlekedés: Az új iparvágányszabályzat tervezete. — Samarjay államtitkár. — A tarifabizottság ülése. — A Hév. tarifaemelése.............................................................................................18 Közgazdasági irodalom: Technikai fejlődésünk története. — Külügyi Szemle. — Külkereskedelmi közlemények........................................................20 SZEMLE Huszadik évfolyamába lépett e számával a Magyar Gyáripar. Húsz éven át követte útján Szövetségünket, adott hírt sorsának fordulásáról, s volt hű tükörképe, grafikonja annak a munkának, melyet a Szövetség kifejtett. Az a húsz vaskos kötet, mely az esztendők folyamán megjelent, egy darab gazdaságtörténet s egyúttal kultúrtörténet. Az első évfolyam számait lapozgatjuk, elsárgult lapok, elhalványult problémák. Vajon valóban elhalványultak-e? Hieronymi Károly volt akkor a kereskedelmi miniszter, ő írta a Magyar Gyáriparba az első cikket arról, hogy még az 1911. évi budgetben nem adatott elég mód arra, hogy az egész iparfejlesztési akció terve fővonásaiban kibontakozzon, de bízik abban, hogy a jövő esztendőre már egész nagyságában tudja ezt az ország elé tárni és az ehhez szükséges eszközöket előteremteni. Egy másik princípiuma ugyanennek a cikknek, hogy „a közszállításoknak a hazai ipar számára való biztosítása minden támadással szemben fentartandó“. A Szemle rovatban fejtegetéseket olvasunk arról, hogy mi szükség van állami üzemekre. Egy a mai kor závlatából melankóliára késztető cikk „a Dreadnoughtok és az ipar“ címen, régi dicsőségünknek fájó reminiszcenciája. Kitűnő írást olvasunk a kartelek ellen való hajszáról, a kisipar támogatásáról, külkereskedelmi képviseletünk hiányairól, új vasúti vonalakról, a betegsegélyezésről, stb. kérdésekről, tervekről, koncepciókról, melyek más szemszög alatt ugyan, de még túlnyomórészt ma is aktuálisak. És ezek a kérdések a Magyar Gyáripar hasábjain nyilvánosságot kaptak, a legkülönb szakemberek a legkülönösebb szempontokból vitatták meg ezeket és érleltek a megvalósításig olyan gondolatokat, melyek nélkül egy modern, nyugateurópai törekvésű Ma