Magyar Hiradástechnika, 1947 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1947-01-01 / 1. szám
MAGYAR II. ÉVFOLYAM 1. SZÁM HÍRADÁSTECHNIKA A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Híradástechnikai Szakosztályának lapja TÁVBESZÉLŐ * RÁDIÓ * TÁVÍRÓ SZERKESZTŐK : GERŐ ISTVÁN, SALLÓ FERENC, VALKÓ IVÁN PÉTER A helyközi és József távbeszélő központ újjáépítése LA RECONSTRUCTION DU BUREAU TELEPHONIQUE DE GRANDE DISTANCE ET DU BUREAU LOCAL AUTOMATIQUE DE BUDAPEST L’article fait connaître l'équipement existant avant GYURGYIK BÉLA l’asaaut da le ville auburfâu téléphonique de grande distance de Budapest et celui du bureau automatique „Joseph“ située 17/19 place Màrie-Thérèse. Il rend compte de l’anéantissement de ces installations par suite des événements de la guerre, puis il présente au lecteur les phases de la reconstruction provisoire des deux bureaux, et enfin il donne â grands traits les plans déjà dressés et ceux en préparation concernants à la reconstruction définitive. A helyközi és József távbeszélő központ Budapestnek, de egyben ,az országnak is legnagyobb, legjelentősebb hírközpontja volt. A Mária Terézia téri postapalotában a budapesti postaműszaki igazgatóság hivatali helyiségein kívül elhelyezést nyert: 1. a 13 600 különvonalú és 4800 ikerállomás befogadására alkalmas Standard 7A1 rendszerű József helyi távbeszélő központ és ehhez csatlakozóan Kőbánya, Kispest, Pestszenterzsébet öszszesen 2800 különvonalú és 2800 ikerállomás kapacitású mellékközpontokinak főközponti szerelvénye ; 2. 400 helyközi távbeszélő áramkör kapacitású budapesti interurbán központ, kereken 160 munkahellyel; 3. a Budapestre befutó távkábelek és interurbán bevezető kábelek kábelrendezője, a budapesti távkábel erősítő állomás és a Helyközi légvezeték vonalfelügyelet. 4. A fent felsorolt távbeszélő műszaki berendezések üzeméhez szükséges áramszolgáltató és átalakító berendezések. Ez az ország gazdasági életében oly mérhetetlenül fontos műszaki létesítmény is áldozatául esett a háború pusztításának. A központ sorsa 1945 január 14-én éjjel 3 óra körül teljesedett be, amikor is a kivonuló német katonaság a műszaki épület két végén lévő kábel bevezető aknát felrobbantotta, a központban magában pedig páncélöklöket lövöldözött. A robbantás folyán fellépett tűz a nagytömegű összekötő kábelek mentén az egész műszaki épületben rohamosan elterjedt. Az oltást az épületben bentszorultakbóll sebtében összeverődött 15—20 főnyi, főként műszaki személyzet a főgépész vezetésével, azonnal a németek visszavonulása után megkezdte. A legnagyobb önfeláldozás ellenére is ez a munka csak a tűz lokalizálására szorítkozhatott, mert sem a szükséges oltóvíz, sem ilyen nagymérvű tűz házii eloltásához szükséges tűzoltófelszerelés nem állt rendelkezésre. A bátor tűzoltóik életét pedig a németek által elszórtan hátrahagyott robbanóanyagok is állandóan veszélyeztették. 15-én reggelre a tűz lokalizálva volt és az oltásiban résztvett személyzet végkimerülésig megfeszített munkájának volt köszönhető, hogy a tűz az igazgatósági épületre, az erősáramú gépházakra, valamint a régi távkábel erősítő állomás helyiségeire nem terjedt át. A megmentett műszaki berendezések dacára a pusztulás nagymérvű volt. A szovjet hadsereg katonái 15-én 11—12 óra között vették birtokukba az épületet. Az ezt követő napok a harc közelsége miatt a legszükségesebb romeltakarítási és biztosítási munkákkal teltek el. A tulajdonképei postai távközlési