Magyar Kárpitos Ipar, 1935 (25. évfolyam, 11-24. szám)
1935-06-01 / 11-12. szám
i oldal i hónapokban pedig a közegészségügy szempontjainak tekintetbevételével fog oly megoldást találni, amely azérdekeltségek megegyezésén alapul. A 48 órás munkahéttel és legkisebb munkabér kérdésével kapcsolatban a miniszter hivatkozott a költségvetésnek részletes megokolására. — Nem lehet kitérni — mondotta — ezek elől a kérdések elől, amelyek ma a világ legtöbb államát foglalkoztatják. A legkisebbmunkabérnél azt a megoldási utat fogják követni, amely a munkaadó és munkavállaló megegyezésén alapul. A kisipar kérdésében folytatni fogja azt a politikát, amely a kézművesiparnak, ,mint a nemzet egyik legfontosabb gazdasági tényezőjének, felemelésére irányul. A szakképzés, a közszállításokban való részvétel fokozása, az OTI- és más tartozások rendezése foglalkoztatja a minisztert a kisiparosság kérdésében. Hangsúlyozta, hogy a kisiparosságnak bekell látnia, hogy csak szervezkedéssel lehet eredményt elérni, felhívta tehát azokat a képviselőket, akik a kisiparosok érdekeit védelmezik, hogyebben a vonatkozásban érvényesítsék befolyásukat, mert a közszállításokban, közmunkákban a kisiparos csak akkor részesülhet az eddiginél nagyobb arányban, ha megfelelő minőségű, jó munkát tud szállítani. Uj! Here féld és Hr aun kárpitoskellékek legolcsóbban. III. Baross u. 46. Telefon : 372—48 terve — olyan épületek, amelyek széles és magas méretű külső falait csíkozott ellentétes színekkel festik be, amivel optikailag még fokozzák a „ méretek hatását *— egyenesen művészietlenek és szerencsétlennek mondhatók. Ilyen például a textil pavilion, amely a kiállítás bejáratával szemben volt elhelyezve és bizony nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg, hogy az első oldalának utólagosan készített kiugró derékszöget képező tagozódása, amely Kanics Miklós építész alkotó gondolata, nem volt képes az idétlen alkotáson segíteni. Milyen más azonban a pavilion belső tartalma, amelynek mindegyik külön-külön felépített kiállítási objektuma egy-egy komoly építőművész tudásáról tett tanúságot. Míg ezek az objektumok különkülön egy egységet képeznek, úgy a felépítményükben, mint az illető gyárak bemutatott termékeiben, addig az idétlen épület belső pajtaszerűségét sem vesztette el, mert az érdekeltség megfelejtkezett arról, hogy az épületnek egységes falait ép úgy, mint az egységet emelő menyezetet illő lett volna megfelelő anyaggal bevonni. Elrettentő példának tekinthetjük a Dohánygyár pavillonját is. Elhelyezése, méretezése, bántó hatású volt. Formai megnyilatkozása zavaros, olyan, mint mikor valaki gondolatát egy tőmondatban is kifejezhetné és helyette egy körmondatban fejezi ki, teletűzdelve mellékmondatokkal. A széptan formatörvényében megemlíti, hogy a párhuzamos vonalak és az egymást keresztező vonalak is megnyugtatóan hatnak az emberi szemre, de egy olyan építmény, amely telve van tagozódással, amelynek keresztezései aránytalanul nehezednek a lagosított testrészekre — a ki-be ugró vonalvezetés nagyvonalúsága dacára — törthullámos vonalkeretekkel díszítve és még kiegészítésül, hogy tökéletes legyen a romboló hatás csikós színekkel tarkítva: ez volt az idén a Dohánygyár pavillonja. A pavilion belsejéneknyugodt fehér színezése és a francia ízlésre valló érdekes díszítése — amely sikerült volt — mégsem menthette meg e pavilion rossz hatását. Milyen más ez, mint amilyen a múlt évben volt. Erdélyi főmérnök, aki a múltban teljes felkészültségéről tett tanúságot, az idén csodálatosan a vonalak szébőségével és a színek aláfestésével teljesen érthetetlenné tette azt a gondolatot, amelyet kifejezésre akart juttatni. A nagy és kis iparcsarnok a beosztásában, elosztásában széles útjaival és ügyes csoportosításával haladást mutat a múlttal szemben. Különösen a kisterem amely megütötte már az európai nívót, a múlt keleti zsibárus jellegével szemben. A kézimunka, népművészet stb. mellékutas pavilionjainak alaktalanságát az előépített fülkesorok gyengítették, sőt egyes pavilionok, mint a babos szövetű festészettel ellátott népművészeti pavilion, egyenesen szerencsés megoldásnak mondható. Ezekből igen tisztelt kortársaim megitélte hogy a kiállítás a múlttal szemben haladást sejt és e haladás mindinkább fokozható, ha az ősi művészek nem térnek le a modernség örvei a széptan és az anyagtan törvényeiről és ha a nilitás vezetőségének meg van az ereje, hogy ne ejelgedi, hogy egyesek a többiek rovására font- és színben kiütközzenek úgy, hogy az üsszl rontsák, mint ahogy az idén volt. Tisztelt kartársaim, bízhatunk abban, hogy a kálitás vezetőségében meg van a komoly hajlam , az után tovább haladni és akkor kezdeményező ilgikájában az ács ipar, az asztalos ipar, a káni- és kárpitdiszitő ipar és a festő iparnak fókfs szerepe lesz. Mi mint kárpitosok hálateste,felköszönjük a Kamarának a kiállítás vezetőségül a műszaki irodának azt a jóindulatú ,megélni támogatást, amellyel a mi ajánlkozásunkat ágadta, tanácsainkat mérlegelte és kartársainkat idhikával ellátta. Barta Artur ____ _ .................................... MAGYAR KÁRPITOS IPAR 1935. junius 1 X rpiter BÚTORSZÖVETEK VELOUROK A legjobb anyagok a legolcsóbb árban Kérje az uj tavaszi kollekciónkat Kárpitos Textilkereskedelmi K.F.T. (Központi Városháza épületben.) Telefon : 894 Fiatal Mesterek és Mester ifjak. A technika rohamos fejlődése teljes mértékben formálja át a gazdasági életet, megnehezíti a létért való nehéz küzdelmet mindazoknak, akik a termelés terén minduntalan megjelenő újabb gépalkotásokat nem szerezhetik meg. A gyáripari érdekeltségek állandóan formálják termelőeszközeiket és nem kímélnek semilyen anyagi áldozatot, hogy a piacon megjelenő legújabb vívmányokat mielőbb a termelés szolgálatába állíthassák. Minden gép a többtermelés érdekeit szolgálja és sok esetben az emberi fizikai erőt feleslegessé teszi. Míg a kisiparban minden termelőeszközhöz egy, sok esetben több emberi erő szükséges, addig a nagyiparosok emberi erőt nélkülözhetnek és ezért olcsóbban dobhatják piacra áruikat. A tömegcikkek előállításának költségei a kisipari cikkek áraival szemben olyan minimálisak, hogy kezdő kisipart űző mesterek a gondok nyomasztó súlyával tudják csak életüket és családjuk jövőjét biztosítani. Ezzel a fejlődési folyamattal szemben nekünk ifjú mestereknek, mesterifjaknak nem szabad tétlenül állnunk és a gondokkal küzdő apáink segítségére kell sietnünk. Elavult termelési formákat egy gazdaságosabb, rövidebb időt igénylő kikészítési móddal kell felcserélnünk. Apáink szaktudását nemcsak elérni, de túlszárnyalni kötelességünk. Odaadó szorgalommal és szakmai tudás fejlesztésével szinte a csodálatos gépek produktumait kell átvennünk a kisiparral, hogy boldogulhasson és a gyáripar mindent leigázó hódítását lehetőleg csökkentse. Azért alakult meg az Ifjú Mesterek És Mesteri Egyesülete a cél tiszta és érthető: az ifjú mester- mester ifjak szaktudását és ipara iránti érdeklud fokozni. A technika fejlődése a kézműiparnak isvészi jelleget kölcsönöz és mindazok, akik az ember kézimunkáját becsülni tudják, a kézzel előállított cikkért szívesen fizetnek többet, ha annak művészi értéke van. Egyesületünk a tudás, a műveltség, a kézminivátosok stílusának emelését tűzte ki zászlójára. Ezt a zászlót nekünk kell magasra emelni és iparkodni, hogy méltók legyünk feladatunkhoz az iparosaink életét megkönnyítő intencióhoz. Egyesületünk ebben a nemes igyekezetében nem kíván sem anyagi, sem erkölcsi áldozatot. Nekünk ifjú mestereknek, mesterifjaknak utána kell nyúlnunk jószívvel és emberi készséggel felénk nyújtott boldogulási lehetőség után. (Tanuljunk, hogy taníthassunk. Azért tehát hozzátok fordulok fiatal mesterek és mesterifjak, fiatal erőnkkel ragadjuk meg a boldogulás útjára vezető tanokat és kövessük az élettapasztalatokkal gazdag vezetőinket. Ne maradjon le közülünk senki. Mi úgy érzük, hogy az Egyesület vezetői nem hiába fáradtak. Szereteteikkel ,égető tudásvággyal kertészei leszünk az elültetett magnak, előbb csemetévé locsoljuk, később hatalmas terebélyesfává gondozzuk, hogy annak gyümölcsét mindnyájan élvezhessük. Jörtek sorink közé, lépjetek be egyletünkbe, segítsetek dolgozni, vigyük előbbre szakmáink és iparosaink mai mostoha helyzetét, dolgozzunk a jö vőért! Schwarz Bertalan ■ ■ Ülőbútor és Faárugya Budapest VII., Hársfa ucca 34. Telefon: 44-91 Világsláger: hajlított kárpitosállványok legmodernebb típusok. recamier, szabadalmazott, dupla fekhel mindkét fekhely egyenlő magasságban. Mindennemű ülőbutormunkák és garnitúrák szitése legolcsóbb árakban és legjobb é telben. — Árjegyzék No 1—2—3 összára , mely összeget a rendelések arányában visszatéri! *