Magyar Nyomdászat, 1894 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1894-02-01 / 2. szám
Magyar Is nyomdászat 24.OLDALII. FÜZET a panaszlott illetékességi helyére nézve illetékes elsőfolyamodású királyi törvényszék előtt indítja meg, mely a panaszlottnak semélyes bírósága. A Testi könyvnyomda-részvénytársaság f. hó n-én tartotta rendes közgyűlését. A tiszta nyeremény az üzleti költsségek, leírások s adók levonása után 46,323 frt 44 kr., ebből levonva a jutalékokat és a tartalékalap dotálását, marad 36,972 frt 8 kr. Ebből osztalékokra fordítanak 35,260 frtot s a fenmaradó 1692 frt 8 krt a jövő év számlájára viszik át. E szerint minden 500 frtos részvény után 80 frtot fizetnek. s az Első magyar betűöntő-részvénytársaság üzeme a múlt esztendőben 27,563 frt 98 kr. tiszta nyereséggel zárult. A vállalat életképességét eléggé bizonyítja az, hogy az egy-egy részvényre eső osztalék 7 frt. Új nyomdák a vidéken. Zelei Imre, a «Szabadság» szerkesztője és kiadója, egy gyorssajtóval ellátott nyomdát nyitott Székesfehérvárott. — Losonczi (Pinháck) Sándor és Társa czég alatt új nyomda nyilt Losonczon» Ugyanott a «Kármán irodalmi és könyvnyomda-részvénytársaság» feloszlott. Elitélt lapkiadó. A fehértemplomi kir. törvényszék Kassanovits Milánt, a verseczi «Vrzacski Glasznik» czímű szerb nyelven megjelenő hetilap kiadóját és nyomdatulajdonost, mert lapjában ismételten politikai közleményeket tett közzé, 4 havi fogházra és 500 frt pénzbüntetésre ítélte. Műipari mintalapok. A kereskedelemügyi miniszter a hazai mű- és kézműipar érdekében elhatározta, hogy lehetőleg minden egyes iparág részére műipari mintalapokat fog kiadni, melyeket úgy az iparosok, mint az ipariskolák használhassanak. Ez a kezdeményezés a kisiparosokra nézve nagy horderővel bír, mert ezek a mintalapok a stílszerűség emelésére és műízlés fejlesztésére a leghathatósabb eszközök. A miniszter megbízásából Szterényi József iparfelügyelő és az ipariskolák felügyelője az orsz. iparegyesület helyiségében kiváló szakértőkkel szaktanácskozmányt tartott e tárgyban, melyben megállapodás történt az általános alapelvekre nézve, míg a részletek megbeszélésére újabb szaktanácskozmányt tartanak. s az Egyetértést — úgy hírlik — egy újonan alakulandó részvénytársaság veszi át. A társaság egyelőre tiz tagból állana s a nyomda vezetésével Kunosy Ferencz fővárosi nyomdatulajdonost bizná meg. Grafikai és papíripari kiállítás lesz az idén Párisban. A kiállítás nemzetközi jellegű lesz s tartamát julius 23-ától november 23-áig, tehát 4 hónapra tervezik. A kiállítás a következő csoportokra oszlanék: papíripar, nyomóanyagok, könyvnyomó és papírgyártó gépek, nyomásminták, grafikai művészetek, könyvkereskedés, könyvkötés, illusztrácziók, szaklapok, történelmi osztály, bútordarabok, könyvállványok, írógépek, könyvtárak, társaságok, iskolák kiállítása s végül az újabb találmányok csoportja. Bejelentések a kiállítás főrendezőjéhez, Lagus úrhoz (Paris, 33, rue de Fleurus) intézendők. A berlini nyomdászat kiállítás majdhogynem fiaszkót vallott. Aránylag kevesen látogatták s ezeknek is fele nem volt szakember. A német metropolis princzipálisai úgy látszik nem sokat törődnek az ilyen tárlatfélékkel; jó részük tudomást sem vett róla, sőt az accident-nyomdák produktumai alig voltak a kiállításon képviselve. A kevés kiállító közül különösen kitűnt a berlini birodalmi nyomda ; a grafikai szakmának csaknem minden ágából mutatott be valami sikerült dolgot. Sokan megbámulták a gyönyörű plakát-nyomtatványokat, amelyek többnyire litográfiai úton előállítva, gyakran óriási arányúak. A plakátok egyik legnagyobbikának mérete 3X6 méter. A betűöntödék csaknem mind képviselve voltak a kiállításon, sok elismerést aratva remek produktumaikért. A tárlat külön csoportját képezték a vakok számára nyomtatott Brailleféle pontrendszerű könyvek. Ezeknek Schulze A. volt a kiállítójuk Weissenseeből. Többek közt kiállított egy 400 oldalas olvasókönyvet, ami vakítással nyomtatva, illetve sajtolva nem kevesebb, mint 11 nagy negyedrétű kötetre terjed. Az amerikai német nyomdászok ki akarják törölni a kölcsönösségre vonatkozó szakaszt, mert állítólag igen sok német nyomdász megy át az új világrészbe szerencsét próbálni. A Lipcsében megjelenő «Typographische Jnacrichtenn, mely Müller Károly szerkesztésében és kiadásában jelen meg, most kezdte meg X. évfolyamát, bővebb tartalommal és alakját is megváltoztatva, minthogy ezentúl könnyen kezelhető negyedrét alakja lesz. A könyvkereskedés útján való terjesztést Hedeler G. Lipcsében vette át. A 12 füzetben megjelenő évfolyam ára a külföld részére 5 márka lesz és szakczikkeken kívül gyakorlati szedési és nyomtatási mintákat is fog hozni. A világ legnagyobb nyomdája a washingtoni kormánynyomda. Fentartása évenként átlag a 3.500.000 dollárt haladja meg, míg személyzetének száma 3100. Helyiségeiben készíttetnek el a nyomtatványok és könyvkötő munkák különböző minisztériumok és azok irodái részére, továbbá a nemzeti könyvtárnak stb. stb., szóval minden a kormány részére szükséges nyomtatványok. Hogy mily tevékenységet fejt ki e nyomda, legyen elég megemlíteni, hogy a múlt évben elhasznált, 210,000 rizsma papirost, melynek ára 100,000 dollár, 24,000 font nyomdafestéket, 28,400 font enyvet, 14,000 font szappant, 140 hordó lisztet, 6000 font hamuzsírt, 600 font fonalat, 4000 font czérnát, 4000 font gliczerint, 4000 font dárdányt (antimon), 200 font czint, 1000 font rajzont, 800 font pokolkövet, 700 font viaszkot, 3600 csomag aranylemezt, 40,000 láb oroszbőrt, 4000 tucat birkabőrt, 4000 darab könyvposztót, 300 tuczat török szattyánbőrt és 330 négyzetláb borjúbőrt. Minden lithográfiai, kartográfiái és ehhez hasonló munkák — szerződés szerint — New Yorkban és Philadelphiában készíttetnek el, és az ezért járó kiadások is 70,000 dollárra rúgnak. Aczélmetszetekért évenként mintegy 10,000 dollár lesz kifizetve. Lump szerkesztő, kedélyes kiadó. A Sumadiszki Liszt, amely különben egyike a legügyesebben szerkesztett szerb hetilapoknak, nemrégiben a következő pár sorral lepte meg olvasóit: «Szerkesztőnknek, Znak úrnak alig elképzelhető lustasága folytán lapunk mai száma csak felényi terjedelemben jelenhetett meg. Znak úr két hét óta egyebet sem tesz, mint hogy éjszaka dorbézol, nappal meg aluszik; a lap szerkesztésével meg éppenséggel nem törődik. A kiadóhivatal.» A németországi papírgyárosok egyesülete az idén is megtartja vásárral egybekötött kiállítását Lipcsében. A kiállítás április 3-ától 6-áig tart s a kereskedelmi kör pompás termeit vették ki e czélra. Jelentékenyen megkönnyíti ez a kiállítás azt, hogy az egyes nyomdatulajdonosok tudomást szerezzenek a német gyárosok produkálta papirosfajták minőségéről s azok árairól. Felvilágosítással különben szívesen szolgál a kiállítási bizottság elnöke , Nestmann Bruno Lipcsében. Mennyit keresnek a szedők ? Erre az érdekes kérdésre adja meg a feleletet egy külföldi szaklap. Kiviláglik belőle, hogy a tipográfusokat legrosszabbul díjazzák Spanyolországban, legjobban pedig Ausztráliában. A hidalgók hazájában a betűszedők ■— átlag számítva — alig keresnek többet heti 15 franknál, ami ugyan vajmi kevés. Bezzeg annál szebb a keresetük Ausz-