Magyar Sütők Lapja, 1937 (35. évfolyam, 1-24. szám)
1937-06-01 / 11. szám
1937. június 1 MAGYAR SÜTÖK KARJA 13. oldal Millyen adókat fizd a kermélvesiparos? Az adók kiszámításának módja A mai szövevényes adózási rendszer mellett, amikor az adózó iparos maga sincsen tisztában azzal, hogy egy és ugyanazon kereset alapján miért fizet különböző címeken adót, nem tartjuk hiábavalónak, ha ismerhetjük olvasóink előtti, hogy miként kell a pénzügyi hatóságok által eszközölt adókivetéseket ellenőrizni és a tételek kirovását kiszámítani. Köztudomású, hogy az iparosokat leginkább érintő általános kereseti adónak különféle „sallangjai“ vannak, amelyek kiszámítását — amiről csak a részünkre kézbesített adóívrőlszerezhetünk tudomást — ellenőriznünk kell, meg az adóhivatalok a tömegesen végzett munka során könnyen tévedhetnek. Alábbiakban két példa lapján közöljük az adók kiszámításának módját, jelezve, hogy az egyik példával egy 1000 pengős évi általános keresetiadó alapot veszünk, aminek a feltételezése mellett nem kell jövedelemadót fizetni a másik példában pedig egy 2000 pengős általános kereseti adó alapot, amely esetben a jövedelemadót és az annak alapján kivetett egyéb adókat és pótlékokat azok fizetik, akiknek általános keresetiadó alapja az évi 1000 pengőt meghaladjaadóalap Általános kereseti adó Betegápolási pótadó (az ált. kér. adó 10%-a) Útadó (az ált. kér. adó 15%-a) 1000 2000 50.— 100.— 8.— 16.— 0.75 1.50 Az itt közölt táblázatból — aminek megőrzését ajánljuk olvasóinknak — kiszámíthatják a fizetendő adókat és ellenőrizhetik az adóívekben előírt tételek helyességét. Megjegyezzük, hogy a jövedelemadó előírásánál kétféle skálát alkalmaznak, mégpedig az egyszerű és felemelt tételeket. Egyszerű tételt az olyan adózók terhére állapítanak meg, akiknek családtagjai száma meghaladja a hármat, míg a felemelt tételt azok terhére rónák ki, akiknél az eltartottak száma a hármat nem éri el. A rokkantellátási adót, ha jövedelemadó is kivetésre kerül, a kereseti és jövedelemadó együttes összege alapján, ugyancsak táblázat szerint vetik ki. (Ipartestületek Lapja) Kereskedelmi és iparkamarai illeték (4%) 2.— Inségadó 20.— (az ált. kér. adó 40°/c-a) Jövedelemadó (skála szerint, 3 tagú családot véve alapul) Jövedelemadópótlék Inségadó — Rokkantellátási adó (a jövedelemadó után 20°/o) (a kereseti és jövedelemadó együttes összege után a táblázat szeint) 2.— 240.— P-n felül minden esetben 10%. 4.— 40.— 28.— 16.80 5.60 7.— M.mjdwd©T©gi levél Arra kérem, hogy soraimnak a sütőipar bibliájában, a Magyar Sütők Lapjában helyt adni szíveskedjék. Fáncsy János kartársam a „A mi zászlónk“ cikkéhez, amelyben felhívja a táborunkon kívülállókat a szervezkedésre, volna néhány megjegyzésem. Szerintem ugyanis a munkaadók minden fáradozása meddő marad addig, amíg a sütőiparhoz tartozó összes műhelymunkások (segédek, tanoncok) továbbá kihordók nincsenek hasonlóképen megszervezve. Addig ugyanis míg munkás és munkaadó külön utakon fog haladni, nem lesz egyetértés és egyik sem fogja a másik érdekeit figyelembe venni, holott a legjobban egymásra vannak utalva. Ha a munkaadó és munkás megfelelő módon lenne szervezve,sok hasznos dolgot lehetne a szakma érdekében elérni. Ez esetben a sütőipar minden egyes baját és sérelmét szép sorjában orvosolni lehetne, szőnyegre lehetne vinni iparunk legnagyobb rákfenéjét, a viszonteladás rendezését, a munkakezdés megváltoztatását, szóval minden olyan ügyet, amely iparunkban javításra szorul és amelyek a sütőipart az utóbbi 15 év alatt a mélységbe sodorta. Bizony szebb és boldogabb napok virulnának a sütőiparra, annak minden munkaadójára és munkájára. Kortársak! Éppen ezért tömörüljetek minél nagyobb számban a Magyar Sütök Országos Szövetségének zászlója alá. Barna László sütőmester". . Hajdudorog. Kartársak! Készüljetek a Szövetség jubiláris ünnepségeire!