Magyar Vaskereskedő, 1913. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-05 / 1. szám
A Magyar Vaskereskedő cziájukat nem akarják veszélyeztetni s bíznak abban, hogy a viszonyok megváltoznak. A hitelezőknek a saját jól megfontolt érdekükben nagyobb türelemmel kell lenniök a vaskereskedők iránt. rócska vas és fém lopására csábítás. Élénken emlékeznek még olvasóink arra a mozgalomra, hogy a székesfővárosi kerületi elüljárók értekezlete arra kérte a tanácsot, hogy a zsibárusipar gyakorlásáról szóló szabályrendelet határozatai az ócskavas- és fémkereskedőkre kiterjesztessenek. A „Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete“ foglalkozott ezzel a javaslattal s helyeslőleg foglalt állást a mozgalom mellett, sőt tovább ment, mert azzal toldta meg az indítványt, hogy a zsibárusok ócskavas- és fémkereskedéssel egyáltalában ne foglalkozhassanak, hanem csak a kereskedők. Egy legutóbb történt eset teljesen igazolta a „Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete“ álláspontját, amikor arra törekedett, hogy az ócskavas- és fémkereskedést teljesen vegyék ki a zsibárusok kezéből. A napokban ugyanis a vasat és fémet feldolgozó iparvállalatok, gyárak közelében a vas és gépipari munkásoknak és inasoknak nyomtatott czédulákat osztogattak, melyeken ócskavas és fém eladására csábítják a munkásokat és inasokat. Lapunk már hosszabb idő óta számtalan panaszt kapott, hogy az ócskavas és fém vásárlásával foglalkozó zsibárusok elősegítik a vas- és fémlopásokat. A „Magyar Vaskereskedők Országos Egyesülete“ is erre az álláspontra helyezkedett. Vas- és fémipari vállalkozók, iparosok, gyárak állandóan panaszkodtak vas- és fémlopásokról, ami tervszerűleg folyik. Olvastunk ilyen eseteket a sajtóban is eleget, a rendőrség mégsem lett éberebb s nem figyeltette meg az ócskavas és fém zsibárusokat. Reméljük a jelenleg közkézen forgó nyomtatott felhívás, amelyikből a rendőrség könnyű szerrel szerezhet magának egyet, elég alapos ok lesz arra, hogy a rendőrség a dologba komolyan beavatkozzék. Mert tulajdonképpen mi más az ilyen felhívás, ha nem nyílt csábítás az ócskavas és fém lopására ? Ez csak világos. A vas- és fémipari műhelyekben, gyárakban dolgozó munkások és inasok nem juthatnak hozzá ócskavas- és fémanyaghoz másként, csak ha a munkaadójuktól lopják ezt el. Az ócskavas és ócska fém, különösen a mai magas árak mellett érték, amit sehol sem dobnak a szemétre, hanem gondosan összegyűjtenek s alkalomadtán nagy tömegben eladnak. Vas- és fémmunkás vagy inas egyenes után nem juthat ócskavashoz vagy fémhez. Újabb időben azonban egyebet is tapasztalunk. Nemcsak az a baj, hogy az ócskavasat és fémet lopják s eladják a minden felügyelet nélkül dolgozó zsibárusoknak, hanem napirenden van az is, hogy a közúti, vasúti járművekről, vagy hozzáférhető felszerelésekről fémrészeket lopnak le s ezt mint ócska fémet értékesítik. Rendes üzlettel bíró ócskavaskereskedő azonnal látná, hogy az ilyen lopott fém alkatrész honnét való s a rendőrség kezére adná a tolvajt, azért az ilyen lelopott alkatrészeket csak zsibárusoknál értékesítik. A zsibárusok aztán nem sokat kutatják az áru eredetét, mert rendesen igen olcsó pénzért jutnak így az ócska fémhez. Szóval az ócskavas- és fémkereskedők nyílt utczán, fényes nappal űzhetik az orgazdaságot, anélkül, hogy valaki megakadályozhatná őket ebben. Többször megtörtént az is, hogy nyilvános szobrok részeit törték le s czipelték a zsibárushoz s néhány fillérért vesztegették el azt a szoborrészt, aminek restaurálása talán ezrekbe kerül. Hogy ezeknek az ócskavas és fém zsibárusoknak a merészsége mennyire terjed, bizonyítja az említett felhívás. Nyilvánvaló, hogy ez közveszélyes dolog, túllépi azt a határt, ahol hatósági szabályrendelettel lehet enyhíteni a vas- és fémipari üzemeknek, műhelyeknek okozott károkat. Ezek tolvajok és orgazdák, akiket ki kell kutatni s hűvösre kell tenni s a rendőrségnek magának kell gondoskodni arról, hogy ezek az erkölcstelen üzelmek teljesen megszűnjenek. 1913 Az osztrák vas- és gépipar 1912-ben. A bécsi Verein der Montan- Eisen- und Maschinenindustriellen deczember 21-én tartotta meg 38-ik évi közgyűlését és ezen az egyleti titkár, dr. Wolf Albert Ausztria szén- és vasbányászatának, vas- és gépiparának 1912. évi eredményeiről terjedelmes jelentést terjesztett elő, melyből fölemlítjük itt az érdekesebb adatokat. Az év első 10 hónapjában az osztrák szénbányászat 84%-kal több kőszenet, 48%-kal több barnaszenet, 14°/%-kal több brikettet és 11 6% kal több kokszot termelt, mint a múlt év megfelelő időszakában. Az osztrák vasművek 1912-ben szintén tetemesen fokozták a termelésüket. Eladási forgalmuk az év első tíz hónapjában vasgerendákban 20,3%-kal, rudvasból 25,8%-kal, frissített vasból 6,9%-kal, öntödei nyersvasból 10° o-kal, vasöntvényekből 38 4%-kal volt nagyobb, mint az előző évben. Félterményekből 404n/o volt a forgalom növekedése. Vasúti anyagokban a forgalom nem fejlődött egyenletesen. Sin 24%-kal, kerékkoszorú 2%-kal és tengely 67%-kal kevesebb kelt el, míg apró vasúti anyag 99%-kal, sőt kerekekből 102,5%-kal több adatott el, mint a múlt évben. Az Ön érdeke Redőnyös íróasztalaink és iratszekrényeink minőség és ár tekintetében versenyen kívül állnak. „Regna** írógépünk elismert legtökéletesebb gyártmány. HIRSCH GL TÁRSA Budapest, V., Alkotmány-utcza 19.