Magyar Vasut és Közlekedés, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-20 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest I. Hegyaljai út 5. Telefon 256-971. Előfizetés: egész évre 20 pengő Közlekedési alkalmazottaknak egész évre 5 pengő XXXI. ÉVFOLYAM I. A HÁBORÚ HATÁSA A NEMZETKÖZI FUVAROZÁSI SZERZŐDÉSBEN RÉSZES VASUTAK EGYETEMLEGES FELELŐSÉGÉRE II. UTÓLAGOS RENDELKEZÉS TOVÁBBÍTÁSÁNAK ELMULASZTÁSA 1912 dec. 20. számban megjelent cikk folytatása. Joggyakorlat a közlekedési szolgálat köréből. Ismerteti: Dr. TARNÓCZI FERENC MÁV osztályfőnök, főtanácsos, ügyész. A budapesti kir ítélőtábla a pert az erőhatalom kérdésében, tehát érdemben bírálta el. Ez okból nem foglalkozott a fentebb ismertetett alperesi kifogásokkal. A felperes felülvizsgálata folytán az ügy a kir. kúria Ternovszky-tanácsa elé került. Az alperesi vasút a kir. kúria előtt felperes keresetét elsősorban az Á. N. E. hatályának megszűnése okából kérte elutasítani. Az alperesi vasút ehelyütt ismételten rámutatott arra, hogy a fuvarozásban résztvevő vasutak egyetemleges kártérítési felelőssége az Á. N. E. 26. cikkében azon az alapon nyert megállapítást, mert az Á. N. E. 48. cikke visszkereseti jogot biztosít a megperelt vasútnak azzal a vasúttal szemben, amelynek vonalán a kárra okot adó tény bekövetkezett. Minthogy Lengyelország megszállása folytán az alperesi magyar vasút marasztalása esetén az Á. N. E. 48. cikkében részére biztosított ezt a visszkereseti jogot a lengyel vasutak ellen nem érvényesítheti, egyetemleges felelősségének az alapja megszűnt. A kir. Kúria az alperesi magyar vasútnak ezt a támadását alaposnak találta, s 1942. évi szeptember 29-én, befejezett szóbeli tárgyalás alapján a P. IV. 2979/1942./26. számú végítéletével felperest felülvizsgálati kérel,mivel az egyetemleges felelősség megszűnése okából elutasította. A kir. Kúria nemzetközi jogi szempontból is elvi jelentőséggel bíró döntésében többek között kimondotta a következőket: I. A vasúti árufuvarozás tárgyában Rómában 1933. évi november 23-án, aláírt és az 1938. évi XXVII. t.-c.-kel becikkelyezett Árufuvarozási Nemzetközi Egyezmény (Á. N. E.) 26. cikke a fuvarozási szerződésben az áru és a fuvarlevél átvétele útjain résztvevő vasutak egyetemleges felelősségét állapítja meg az igényjogosulttal szemben a fuvarozási szerződésből folyó kötelezettségekért és ezzel a fuvarozásban résztvevő vasutakat kényszerközösségben egyesíti. II. Az Á. N. E. 42. cikkének 3. §-ában foglalt rendelkezése szerint az áru teljes vagy részleges elvesztése vagy megsérülése folytán az átvételtől a kiszolgáltatásig felmerült kár iránti kereseteket a feladási vasút, vagy a rendeltetési vasúti vagy az ellen a vasút ellen lehet érvényesíteni, amelynek vonalán a keresetre okot adó tény bekövetkezett. III. A fuvarozásban résztvevő vasutaknak egyesleleges felelőssége szoros összefüggésben áll az Á. N. E. 48—51. cikkeiben szabályozott visszkereseti eljárással. IV. A vasutak egyetemleges felelőssége azon az alapon nyert megállapítást, mert az Á. N. E. 48. cikke az 50. cikkben szabályozott módon érvényesíthető visszkereseti igényt biztosít a teljes vagy részleges elveszés, illetve sérülés miatt elmarasztalt és kártérítést fizetett vasútnak a fuvarozásban résztvett többi vasutakkal és elsősorban azzal a vasúttal szemben, amely a kárt okozta. V. A fuvarozási szerződésben résztvevő vasutak és ezek között a feladó vasút egyetemleges felelősségének alapja és előfeltétele a visszkereseti igény érvényesítésének lehetősége az árut a fuvarlevéllel átvevő többi vasúttal szemben. VI. Ha a részes vasutak egymásközti viszonyában oly változás áll be, amely az egyetemleges felelősség alapján kártérítést nyújtott vasútra nézve az általa fizetett kárösszegnek a fuvarozásban résztvevő vasutak közötti felosztását, vagyis visszkereseti igényének érvényesítését a többi vasúttal szemben lehetetlenné teszi. megszűnik az egyetemleges felelősség alapja és előfeltétele és ehhez képest a részes vasutakra nézve az egyetemleges felelősség elve sem érvényesülhet. VII. Ha az Á. N. E.-t aláírt Lengyelországnak a német birodalmi hadsereg részéről bekövetkezett megszállása folytán a küldemények elvesztéséért az Á. N. E. 26. és 42. cikkének 3. §-a alapján, egyetemlegesen felelős alperesi magyar feladási vasútra nézve, marasztalás esetén lehetlenné válik a lengyel vasúttal szemben fennálló visszkereszt igényének érvényesítése, a küldeményeket fuvarlevéllel átvevő lengyel vasutak vonalán az áru elvesztésével felmerült kárért az alperessel, mint feladási magyar vasúttal szemben az Á. N. E. 26. és 42. cikkeiben megállapított egyetemleges felelősség annál kevésbé érvényesíthető, mert sem a lengyel vasutakat üzemben tartó német birodalmi vasút, sem a danzigi német vasútigazgatóság nem tekinti magát a volt lengyel vasút jogutódjának. 1