Mezőgazdák, 1927 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
1927. január 1. »MEZŐGAZDÁK« 3. oldal Néhány szó a mezőgazdasági gépek beszerzéséről. A már évek óta tartó gazdasági krízis rákényszeríti a gyárakat, hogy az üzleti lehetőségeket fokozott eszközökkel használják ki. A legkisebb faluban mezőgazdasági gépek és eszközök árusításával foglalkozó cégek alakultak, alkalmi társaságok keletkeztek, melyek mind mezőgazdasági gépek árusításával foglalkoznak. Ez ma a legjobb üzlet, miután gazdáink a háború végén és a háború utáni években gépeket alig vásároltak, ezekben tehát a legtöbb gazdaságban még ma is nagy a hiány és így a szükséglet fokozott mértékű, különösen, ha még figyelembe vesszük, hogy a gazdálkodás évről-évre intenzívebb. Ezeknek az üzleti alkalmaknak a kihasználása kereskedelmi szempontból tehát okszerű és igazolttá teszi a gyárak sohasem tapasztalt mértékű erőkifejtését a mutatkozó üzleti lehetőségek kihasználására és indokolttá teszi a rengeteg alakulatot is, amelyeknek csak az a hibája, hogy vezetőik legnagyobbrészt nélkülöznek minden szakértelmet. Ugyanígy nem rendelkeznek szakértelemmel még a nagyobb mezőgazdasági gépgyárainknak azok a megbízottjai sem, akik ma már tömegével járják be az országot és igyekeznek gazdáinknak a legkülönfélébb gépeket és eszközöket eladni. A szakértelemnek ez a hiánya, amely kevés kivétellel mindenütt fennáll, a gyáraknak és kereskedőknek károkat nem okoz, az ebből keletkező károsodás kizárólag csak gazdáinkat érinti. Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy úgyszólván nincsen gazdaság Magyarországon, ahol nem volna felesleges gép. Ez alatt nem a számfölötti gépeket gondolom, hanem olyat, amely agazdaság viszonyainak semmiképpen sem felel meg és így kénytelen,kelletlen üzemen kívül áll. A gép azonban magában véve kifogástalan, hibája nincsen, a baj ott rejlik, hogy a gazdaság céljának és viszonyainak nem felel meg. A hazánkban forgalomba kerülő gépeket nagy részt hazai, nagy technikai felkészültséggel rendelkező gyáraink állítják elő kifogástalan lelkiismeretességgel és amíg egy gépet piacra hoznak, azt hosszas kísérletezések előzik meg. A géppel piacra csak akkor jönnek, ha ezek a gépek minden tekintetben beváltak. Nincs tehát gép, amely céljának ne felelne meg, feltéve, hogy azt kifogástalanul és gondosan tartják üzemben. A hiba tehát nem itt mutatkozik, hanem abban rejlik, hogy a legtöbb mezőgazdasági gép csak adott viszonyok között felel meg. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy egy és ugyanabból a gépből a gyárak több, szerkezetileg is és nagyság tekintetében is más típusokat gyártanak. Ezeknek a típusoknak a kiválasztásához szükséges az a bizonyos kereskedői szakértelem, amelynek a ma fennálló nagymértékű hiányáról a fentiekben szóltam. Gazdáink ismerik a saját viszonyaikat, ismerik a rendelkezésükre álló munkaerőt, ismerik talajuk összetételét, nem tudják azonban, hogy a gyárból kikerülő gépek milyen helyzetben váltak be a gyakorlatban legjobban. A mezőgazdasági gépek beszerzésénél tehát az első és legfontosabb teendő, hogy olyan gépeket vásároljunk, amelyek viszonyainknak feltétlenül megfelelnek. Gazdáink tehát olyan cégekhez forduljanak mutatkozó szükségletük beszerzésénél, ahol kellő szakértelemmel segítségükre vannak egy olyan típus kiválasztásánál, amely az ő viszonyaiknak a legjobban megfelel. Ilyen gépeket okvetlenül lehet találni, miután a gyárak a gépek és eszközök gyártásánál a lehetőségig figyelemmel vannak az összes előforduló eshetőségekre. Általában véve tehát gazdáinknak a mezőgazdasági gépek beszerzésénél vigyázni kell, hogy szükségletüket hol és kinél szerzik be. Vannak oly gépek, amelyek forgalombahozatalánál a gyárak hangsúlyozzák, hogy azok milyen célra felelnek meg legjobban, ezekről az esetekről tehát nem beszélek. Ezeknek a gépeknek a száma azonban kevés. A legtöbbnél nagy óvatosság szükséges, de még az előbbi esetben is nagyon ajánlatos a kellő óvatosság, miután a gyárak kísérletezései a legtöbb esetben nem elegendők ahhoz, hogy megfelelő gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek és így a gépek használhatósága csak a gyakorlatban alakul ki. A legkézenfekvőbb példa erre a ma nagyon aktuális traktor, amelynek a megválasztása mindenek felett nehéz és feltétlenül szakértelmet igényel. A szakértő kereskedő, aki a gépek forgalombahozatalánál nemcsak az üzleti hasznot, hanem vevője érdekeit is szem előtt tartja, érdeklődéssel figyeli a forgalomban levő gépek használhatóságát a különböző gazdasági viszonyok között és hozzáforduló vevőit így szerzett tapasztalatai alapján szolgálja ki. A traktorokra csak azért térek ki, miután ma ez a legaktuálisabb és miután ennek a beszerzése nem csekély kiadást jelent, egy rossz traktor beszerzése tehát nagy károsodás. Minden traktor jó, ha olyan talajban szántanak vele, amely szerkezetének, lóerő-számának, súlyának, stb. a legjobban megfelel, ha azonban e tekintetben eltérés mutatkozik, úgy helyrehozhatatlan hibák és ebből eredő károk származnak. A Fordson« és a Cormick«traktor, a két, Magyar» országra legelőször behozott gép, amerikai stílusban nagy versenyt futottak egymással. A verseny eredménye egy-két évig bizonytalan volt, ma azonban már minden szakértő kereskedő tudja, hogy e versenynek vesztese nincsen, miután mind a kettő egyformán beérkezett. A különbség csupán ott mutatkozik, hogy pl. egy 500 holdas könnyű talajjal rendelkező gazdaság céljának a Fordson-traktor mindenképpen megfelel, míg egy nehéz kötött talajjal rendelkező nagybirtok, ha viszonyainak legmegfelelőbb gépet akar, csak Cormick, vagy ehhez hasonló nagy traktort vásárolhat. Ebből láthatjuk tehát, hogy egy és ugyanazon elnevezés alatt forgalomba hozott gép csak más és más viszonyok mellett használható. A helyes gépnek kiválasztása a lelkiismeretes kereskedő kötelessége és gazdáinknak csupán arra kell vigyázni, hogy szükségleteik beszerzésénél lelkiismeretes kereskedőhöz forduljanak, miután így elérhetik azt, hogy gazdaságukban levő felesleges gépek szaporodni nem fognak és csak olyan gépeket vásárolnak majd, amely az ő céljaiknak és viszonyaiknak tényleg megfelel. Balla Tibor: SZÖVETKEZETI MOZGALOM | ______________________________________________ ■ Tagfelvétel. Igazgatóságunk a legutóbb tartott ülésén a következő új tagokat vette fel a szövetkezet kötelékébe: dr. Ádám Sándor, Bacsó Ferenc, Bartal Iván, özv. Berki Józsefné, Déghy Ernő, özv. Dengl Lajosnéfsz. Wosching Katalin, Dobosné Kanton Anna, dr. Ernst Zoltán, Farkas József, Farkas Lajos, Fejér Aladár, Fejes Kálmán, Friedmann Gyula, Gergelyi Sándor, Gettler Izidor, ifj. Gulyás Ferenc, Halász István, Joó Imre, Juhász András, Kakuk Matuzalem, dr. Kerezsy Jenő, Kiss Pál, Kenyeres Gyula, gróf Kornis Elemér, ifj. Kulik József, Külső-Szolnok megyei Takarékpénztár, özv. dr. Küry Albertné, Lazaristák Missiós Társulata Lakócsa, Lóránt USZP-* „Toborozzunk új tagokat szövetkezetünknek!“