Molnárok Lapja, 1934 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-06 / 1. szám
és pedig úgy, hogy valamelyik minisztériumba, ahol az alapot ellenőrzik, beültetnek háromtagú bizottságot, egyet pedig a tőzsdére, akinek az lenne a hivatása, hogy minden nap kimondaná, hogy mi a gabona ára — ami arra is jó lenne, hogy az egyik napról a másikra nem menne tönkre, illetőleg nem gazdagodna meg senki. Az adókivetést elvégeznék a községek.Pár adatot gyűjtöttem, amiből a földtulajdonosok könnyen kiszámíthatják, hogy ez esetben menynyit kapnának a gabonájukért. Pl. nálunk a 10—20 évek átlagában a katasztrális holdankénti termés búza- és rozsban 10 Mm. Amire talán az olvasó azt mondja, hogy nem lehet, no de viszont ezzel szemben a földadó szintén katasztrális holdanként 5—5.50 P. Tehát ott, ahol gyöngébb, illetve kevesebb a termés az átlagos 10 Mm-nál, ott az adó is kevesebb és így a számítást nem zavarja. 1. Veszek 25 hát. hold földet (saját magamat), aminek ha csak 40%-át vetem be búzával —1 10 kát. holdat — az terem 100 Mm-t, amire bőven számítva az alábbi kiadásom van: Vetőmag 10 kát. holdra a 120 kg ... . 12 Mm Aratórész.....................................................10 Mm Géprész (cséplés)...........................................8 Mm Háztartásomra öttagú családot véve alapul 20 Mm összesen 50 Mm A termésem 100 Mm, amiből ha levonom a természetben felhasznált, illetve kiadott 50 Mm-t, úgy marad eladásra 50 Mm búzám, amit ha eladok az év közepén a 23.70 P-vel, kapok érte 1175 P-t. Földemnek adója 128 P, amit ha megpótlékolok, illetve megadózok 150%-kal, úgy fizetek 192 P-t, ha ezt levonom a búzáért kapott 1175 P-ből, marad 983 P, ami annyit jelent, hogy a búza eladási árából kifizettem az adópótlékot és mégis megmaradt Mm-ként 19,66 P. N. példának veszek egy 75 kát. holdasat, aki azt állítja, hogy neki a földje átlag 9 Mm búzát terem kát. holdanként, mert ez gyengébb, ami már az adójánál is kitűnik. Ez szintén 40%-át veti be búzával (30 kát. holdat), ami terem neki 270 Mm-t. Ha kiad ebből: Vetőmagra.................... 120 kg 36 Mm Aratórészre ......................................27 Mm Cséplésre...........................................20 Mm 2 cseléd konvenciójára........................30 Mm Háztartására .................................25 Mm Iparosoknak (kovács, bognár stb.) . 7 Mm összesen 145 Mm amit ha levonunk a 270 Mm terméséből, marad neki 125 Mm búzája eladásra. Ennek van 313 V földadója, amit ha 200%-kal megpótlékol, fizet adópótlékot 616 P-t; ez ha a búzáját eladja, szintén a középidőben a 2370 P-vel, úgy kap érte 2962 P-t, amiből levonva a 616 P adópótlékot, maradna neki Mm-ként 18,77 P. Ez azért nem éri el az előbbit, mert amikor az adatokat kérdeztem, azt mondotta, hogy „inkább kevesebb termést mond be“. III. példának veszek egy 324 kat.holdasat, akit szintén személyesen kérdeztem meg. Ez ugyancsak 40%-át veti be a földjének búzával és szintén terem neki holdanként 10 Mm, ami megfelel 1290 Mm-nak, amiből a kiadása természetben: Vetőmagra . . . . . 120 kg 154 Mm Arató- és géprész...................180 Mm 6 cseléd.......................................96 Mm Háztartás ........................................50 Mm Ipari munkások stb........ 30 Mm Összesen 510 Mm amit ha levonunk az 1290 Mm terméséből, marad neki eladásra 780 Mm. Ennek földadója 1691 P, amit ha megadózunk 250%-kal, fizetne adópótlékot 4127 P-t. A búzájáért ez kapna ugyancsak a középár mellett 18.486 P-t, amiből ha levonjuk az adópótlékot, marad neki Mm-ként 18.30 P. A vetésterületet szándékosan vettem 40%-ra azért, hogy ennél több ne lenne megengedve, amire azután szerintem a befolyó összeg elég is lenne. Ez a terv pont most karácsonykor két éve, hogy megfogamzott az agyamban, de mert azóta a kormány folyton azt hajtja, hogy a balettát megszünteti, ezért nem adtam nyilvánosságra. Most azonban, hogy szaklapunk fölyvott, papírra vetem, hátha megértik nagyjaink és így szolgálatot tehetek vele az országnak. Ezzel a malomipar kérdését is megoldottnak látnám, mégpedig úgy, hogy nekik a vámkereset a 23.70 P-t érné meg, ami után semmiféle adót nem kellene fizetni. Az exportot ezzel kapcsolatban (és itt csak lisztexportra gondolok) kis jóakarattal könynyebben meg lehetne oldani, mint ma. (Nagybánhegyes) Ambrus Zoltán malomigazgató Évek óta szervezett propagandát folytatnak a hivatalos kormánykörök a rozsfogyasztás emelése érdekében. Nemzetgazdasági előnynek tüntetik fel, ha a rozsot mi magunk esszük meg és inkább a búzafölösleget visszük ki — szemesen vagy lisztben — az országból. A múltévi propaganda eredményei után ugyanannak a kormánynak a másik keze alaposan lerontotta azt, amit az egyik kéz évek óta épített. Mert megállapíthatjuk azt, hogy az idén a rozs kereskedelmi őrlése csaknem a semmivel egyenlő. Ha az okok között kutatunk, akkor hármas magyarázatot találunk és pedig: 1. hárompengős adóváltság az eddig váltságmentes rozsra; 2. a rozslisztkeverésre az idei rendelet által előírt súlyos szabályok, súlyos adóztatásokkal; 3 a kenyéren való megjelölés kötelező szabályának túlzott és betűrágó ellenőrzése. * A rozs harmadéve az évnek tekintélyes részében drágább volt, mint a búza és mégis váltság nélkül lehetett megőrölni kereskedelmi őrlésben. Ez lisztre átszámítva, a 2.50 P váltság révén kb. kilogrammonkénti 4 filléres olcsóbbságot jelentett. Tavaly, amikor mégis átlagban 10 % körül volt a rozs ára, ugyancsak váltságmentes volt a rozs. Ellenben az idén, amikor az ára lezuhant átlag 2 pengőre, most 3 pengős lisztforgalmiadóváltság alá sorozták be. Az adó 150%-os a tavalyival szemben, vagyis a rozslisztárban — 60%-os kiőrlést véve alapul — 5 fillért az adó tesz ki, ugyanakkor a rozs alapára mindössze 3.5 fillért képvisel. Amikor a búza összes terhe 7.5 P, a rozsé 6 P, ez a búzának lényegesen nagyobb kiőrlési lehetősége folytán egyáltalán nem különbség, tehát a rozsliszt csaknem azonos árú a hátsóbb búzakenyérlisztekkel. Ilyen körülmények között a sütő kétszer is meggondolja, hogy vegyítse-e rozsliszttel a búzakenyérlisztjét vagy sem, különösen akkor, ha ez a burgonyafelvétel rovására is megy. Ámde itt mindjárt megmondjuk őszintén, a malmi érdekek is ütköznek. A rozsmentes vidékek malmai kifogásolják a rozslisztnek mesterséges eszközökkel túlságosan való favorizálását és legfeljebb a 3 P-nek csökkentésébe mennek bele, de nem az eltörlésébe. Minthogy búza van is elég, bizonyára a hivatalos kormányprogramm sem olyan erélyes a rozsfogyasztás ajánlásában az idén. * A rozslisztkeverésre előírt súlyos szabályok és igazságtalan adóztatások ügyében beszéljen helyettünk a nagykőrösi és kecskeméti malmok következő — az Országos Molnárszövetséghez intézett — megkeresése. Alulírott malmok kétségbeeséssel tapasztaljuk, hogy az 1933. évi 6200. M. E. számú rendelet 69, 70, 71 és 72. §-a miatt nemcsak a rozsliszt, de maholnap a szemes rozs is eladhatatlanná válik, a pestvidéki és egyéb rozsmalmok készletei megdöbbentően felszaporodnak és emiatt túlzott kínálataikkal a rozsliszteket kényszerből mélyen az előállítási árak alatt vesztegetik s egymás közt tisztességtelen versenyt támasztva sem tudják értékesíteni. Tudomásunk szerint a fenti rendeletszakaszok ellen már megjelenésük előtt is aggályok merültek fel a szakkörök részéről, előrelátván a rozs fogyasztásának e szakaszok miatti csökkenését , ami — sajnos — a legsúlyosabb körülmények között be is következett. Annál is inkább érthetetlen előttünk a fent említett és jogosan kifogásolt szakaszok beiktatása az új rendeletbe, mert hiszen az előző évi gabonarendeletnek a kötelező rozslisztkeverés elrendelésével való kiegészítése állandóan kísérteti, a rozsfogyasztás nemzetgazdasági szempontból való fellendítése érdekében. Ez utóbbi rendelet megjelenésének lehetősége végre-valahára a sütőmestereket is arra késztette, hogy a rozsliszt feldolgozásával már előre intenzívebben foglalkozzanak. Sikerült is a közönséggel a mérsékelten rozsliszttel kevert búzalisztből készült zamatosabb és tartósabb (kevésbbé kiszáradó) kenyeret az elmúlt évben megkedveltetniök... Sajnos, az új rendeletnek a rozslisztkeverés miatt előírt megkötöttsége, a kenyéren való százalékos feltüntetése és az ezzel járó várható ellenőrzés vegzatúráinak lehetősége a sütőmesterek nagy részénél olyan visszatetszést váltott ki, hogy a kifogásolt szakaszok megjelenése óta fokozatosan, de rövid idő alatt a rozslisztekből való sütést teljesen abbahagyták és így rozslisztszükségletük megszűnt. Lassan tehát megszűnik és a legtöbb rozsmalomnál már meg is szűnt a rozs kereskedelmi őrlése és a maximált vám mellett való vámőrlés miatt amúgy is tönk szélén álló rozsmalmok elpusztulnak s a rozs lisztjének eladhatatlansága a rozstermelő gazdákat is a végső romlásba viszi. Mindezek alapján az volna tiszteletteljes kérésünk, hogy az általunk nemzetgazdasági szempontból is sérelmesnek tapasztalt szakaszok törlése vagy megfelelő módosítása iránt a minisztériumihoz sürgősen szíveskedjenek előterjesztést tenni. Különösen kérjük a sütőmesterekre vonatkozó rész törlését, ha a malmokra vonatkozó részek törlését nyomós indokok lehetetlenné tennék. Nemcsik Testvérek gőzmalma (Nagykőrös); Kecskeméti Sertéshízlalók Gőzmalmi rt.; Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom és Gőzfürdő rt.; Ferenc Gőzmalom, Vujovich György kft. (Kecskemét) ; Kulik Mihály, (Okécske). Mint látjuk, voltaképpen a rozsliszt szintén a búzaliszt adóvalságát viseli, mert tisztán rozslisztből nem igen sütnek kenyeret A bekevert rozslisztre rá kellvén fizetni a búzalisztváltság különbözetét, nyilvánvalóan a rozsliszt is 4.50 P váltsággal adózik. A búza- és rozsliszt között tehát a valóságban még lényegtelenebb a különbség, mint papiroson. Az említett szakaszokból láthatóan még külön nyilvántartással, jegyezgetéssel, bevallással stb. jár a rozslisztkeverés, érhető tehát, ha a sütők nagyobb részét elriasztja a rozsliszttől. * Ámde nemcsak adó, nemcsak külön munka, hanem még ellenőrzési túlbuzgóság is nyomorgatja a rozslisztkeverő péket, akinek az elmondottakon felül kiszabott bírság is elveszi a kedvét egyszers mindenkorra a rozstól. Az ellenőri túlbuzgóság a 69. 4 (7) bekezdéséből táplálkozik és különösen a budapestvidéki kir. pénzügyigazgatóság területéről hallottunk ezek miatti panaszokat. A szóbanforgó rendelethely szerint a pék köteles a kenyéren feltüntetni a bekevert rozsliszt arányát. Ezt sokan az ellenőrök közül pontos százalékos aránynak hiszik és ilyet követelnek. Az ellenőrzés pedig a következőként folyik le: Megnézik, hogy a kenyérbárcán mi van fetüntetve. Ha az, hogy „kb. egyharmadrészben rozsliszttel kevert búzalisztből“, akkor 33,333%-át az elfogyott lisztmenynyiségnek rozslisztként számolják el és annyiról kérik a váltságkülönbözetet. Beszélhet az a sütő, hogy ott a „kb.“ (körülbelül) jelzés, ami azért van, mivel a liszt ma pl. 30%-ot enged meg, holnap 28%-ot, holnapután 32%-ot, mert hiszen sok minden befolyásolja ugyanazt a lisztet is, de mindenesetre a különféle malmok különféle lisztjei még inkább különféle rozskeverési arányt tételeznek fel, hogy ugyanaz a kenyérminőség készülhessen állandóan. A fölös adóztatás még csak kisebb része a bajnak; persze a raktárkönyv sohase egyezik, az elméleti 33,333%-nál vagy több vagy kevesebb a tényleg egy hónap alatt bekevert rozsliszt s akkor a készlet nem ennyi elfogyást mutat. Az egyikfajta lisztből többlet, a másikból hiány áll elő az ellenőri papiros-számítással szemben a valóságban, mert a gyakorlat nem az elméleti kenyérsütést ismeri. E miatt aztán jön a „könyvek megbízhatatlansága“, a bírság, a becsléses adóztatás stb., stb. E három akadály után ember legyen a talpán, aki péknek rozslisztet el tud adni, ésannyira, hogy ma már kemény fejtörést és csaknem teljesíthetetlen feladatot ró a malmokra annyi kereskedelmi rozsőrlés is, mint amennyit a vámőrléssel megkeresnek. * Ezen segíteni kell és az Országos Molnárszövetség elnöksége már meg is kezdte a mozgalmat dr. Vargha Imre államtitkárnál a kivihető segítség érdekében. A rozsliszt katasztrófája # Németország 1933-as termése végleges hivatalos megállapítás szerint ez: búza rozs kétszeres árpa zab 56.020.000 87.450.000 1.610.000 34.670.000 69.510.000 étermázsa V1 V V MJ. W JJ11 XX Al/VA JV. AJ XXL ua „Novorex“ bőrszíj nagy szakító szilárdságú, majdnem nyúlásmentes, hajlékony víz- és hőálló, olcsó. Varró- és kötőszíjaH. * Egyéb gipszünk. „Krauszel“ c9tillcsúszás ellen, nem pisz folyékony kit, olcsó, gazdaságos KRAUSZ JÓZSEF FN gépszíjgyár, MARCALI megye) Legújabb rendszerű köles- és árpakása csiszológépeit (polírozó), továbbá borsókizlesárpa-hántoló berendezéseit valamint MALOMGÉPEIT ajánlja. J Graepel Hugó Betéti Társaság, Budapest, X., Szlávy u. 20-30. Budapest 10. Postafiók 10. Kívánatra prospektusok és ajánlatok díjtalanul. Telefon: 49-0 73.