Molnárok Lapja, 1934 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-06 / 1. szám

és pedig úgy, hogy valamelyik minisztériumba, ahol az alapot ellenőrzik, beültetnek háromtagú bizottsá­got, egyet pedig a tőzsdére, akinek az lenne a hiva­tása, hogy minden nap kimondaná, hogy mi a ga­bona ára — ami arra is jó lenne, hogy az egyik nap­ról a másikra nem menne tönkre, illetőleg nem gaz­dagodna meg senki. Az adókivetést elvégeznék a köz­ségek.Pár adatot gyűjtöttem, amiből a földtulajdono­sok könnyen kiszámíthatják, hogy ez esetben meny­nyit kapnának a gabonájukért. Pl. nálunk a 10—20 évek átlagában a katasztrális holdankénti termés búza- és rozsban 10 Mm. Amire talán az olvasó azt mondja, hogy nem lehet, no de viszont ezzel szemben a földadó szintén katasztrális holdanként 5—5.50 P. Tehát ott, ahol gyöngébb, il­letve kevesebb a termés az átlagos 10 Mm-nál, ott az adó is kevesebb és így a számítást nem zavarja. 1. Veszek 25 hát. hold földet (saját magamat), aminek ha csak 40%-át vetem be búzával —1 10 kát. holdat — az terem 100 Mm-t, amire bőven számítva az alábbi kiadásom van: Vetőmag 10 kát. holdra a 120 kg ... . 12 Mm Aratórész.....................................................10 Mm Géprész (cséplés)...........................................8 Mm Háztartásomra öttagú családot véve alapul 20 Mm összesen 50 Mm A termésem 100 Mm, amiből ha levonom a ter­mészetben felhasznált, illetve kiadott 50 Mm-t, úgy marad eladásra 50 Mm búzám, amit ha eladok az év közepén a 23.70 P-vel, kapok érte 1175 P-t. Földem­nek adója 128 P, amit ha megpótlékolok, illetve meg­adózok 150%-kal, úgy fizetek 192 P-t, ha ezt levo­nom a búzáért kapott 1175 P-ből, marad 983 P, ami annyit jelent, hogy a búza eladási árából kifizettem az adópótlékot és mégis megmaradt Mm-ként 19,66 P. N­. példának veszek egy 75 kát. holdasat, aki azt állítja, hogy neki a földje átlag 9 Mm búzát terem kát. holdanként, mert ez gyengébb, ami már az adó­jánál is kitűnik. Ez szintén 40%-át veti be búzával (30 kát. holdat), ami terem neki 270 Mm-t. Ha ki­ad ebből: Vetőmagra.................... 120 kg 36 Mm Aratórészre ......................................27 Mm Cséplésre...........................................20 Mm 2 cseléd konvenciójára........................30 Mm Háztartására .................................25 Mm Iparosoknak (kovács, bognár stb.) . 7 Mm összesen 145 Mm amit ha levonunk a 270 Mm terméséből, marad neki 125 Mm búzája eladásra. Ennek van 313 V föld­adója, amit ha 200%-kal megpótlékol, fizet adópótlé­kot 616 P-t; ez ha a búzáját eladja, szintén a közép­időben a 23­70 P-vel, úgy kap érte 2962 P-t, amiből levonva a 616 P adópótlékot, maradna neki Mm-ként 18,77 P. Ez azért nem­ éri el az előbbit, mert amikor az adatokat kérdeztem, azt mondotta, hogy „inkább kevesebb termést mond be“. III. példának veszek egy 324 kat.­holdasat, akit szintén személyesen kérdeztem meg. Ez ugyancsak 40%-át veti be a földjének búzával és szintén terem neki holdanként 10 Mm, ami megfelel 1290 Mm-nak, amiből a kiadása természetben: Vetőmagra . . . . . 120 kg 154 Mm Arató- és géprész...................180 Mm 6 cseléd.......................................96 Mm Háztartás ........................................50 Mm Ipari munkások stb........ 30 Mm­ Összesen 510 Mm amit ha levonunk az 1290 Mm terméséből, marad neki eladásra 780 Mm. Ennek földadója 1691 P, amit ha megadózunk 250%-kal, fizetne adópótlékot 4127 P-t. A búzájáért ez kapna ugyancsak a középár mellett 18.486 P-t, amiből ha levonjuk az adópótlékot, ma­rad neki Mm-ként 18.30 P. A vetésterületet szándékosan vettem 40%-ra azért, hogy ennél több ne lenne megengedve, amire azután szerintem a befolyó összeg elég is lenne. Ez a terv pont most karácsonykor két éve, hogy megfogamzott az agyamban, de mert azóta a kormány folyton azt hajtja, hogy a balettát megszünteti, ezért nem adtam nyilvánosságra. Most azonban, hogy szak­lapunk fölyvott, papírra vetem, hátha megértik nagyjaink és így szolgálatot tehetek vele az ország­nak. Ezzel a malomipar kérdését is megoldottnak lát­nám, mégpedig úgy, hogy nekik a vámkereset a 23.70 P-t érné meg, ami után semmiféle adót nem kellene fizetni. Az exportot ezzel kapcsolatban (és itt csak lisztexportra gondolok) kis jóakarattal köny­­nyebben meg lehetne oldani, mint ma. (Nagybánhegyes) Ambrus Zoltán malomigazgató Évek óta szervezett propagandát folytatnak a hivatalos kormánykörök a rozsfogyasztás emelése ér­dekében. Nemzetgazdasági előnynek tüntetik fel, ha a rozsot mi magunk esszük meg és inkább a búza­­fölösleget visszük ki — szemesen vagy lisztben — az országból. A múltévi propaganda eredményei után ugyanannak a kormánynak a másik keze alaposan le­rontotta azt, amit az egyik kéz évek óta épített. Mert megállapíthatjuk azt, hogy az idén a rozs kereske­delmi őrlése csaknem a semmivel egyenlő. Ha az okok között kutatunk, akkor hármas magyarázatot talá­lunk és pedig: 1. hárompengős adóváltság az eddig váltságmen­­tes rozsra;­ 2. a rozslisztkeverésre az idei rendelet által elő­írt súlyos szabályok, súlyos adóztatásokkal; 3 a kenyéren való megjelölés kötelező szabályá­nak túlzott és betűrágó ellenőrzése. * A rozs harmadéve az évnek tekintélyes részében drágább volt, mint a búza és mégis váltság nélkül le­hetett megőrölni kereskedelmi őrlésben. Ez lisztre át­számítva, a 2.50 P váltság révén kb. kilogrammon­kénti 4 filléres olcsóbbságot jelentett. Tavaly, amikor mégis átlagban 10 % körül volt a rozs ára, ugyancsak váltságmentes volt a rozs. Ellenben az idén, amikor az ára lezuhant átlag 2 pengőre, most 3 pengős liszt­­forgalmiadóváltság alá sorozták be. Az adó 150%-os a tavalyival szemben, vagyis a rozslisztárban — 60%-os kiőrlést véve alapul — 5 fillért az adó tesz ki, ugyanakkor a rozs alapára mindössze 3.5 fillért kép­visel. Amikor a búza összes terhe 7.5 P, a rozsé 6 P, ez a búzának lényegesen nagyobb kiőrlési lehetősége folytán egyáltalán nem különbség, tehát a rozsliszt csaknem azonos árú a hátsóbb búzakenyérlisztekkel. Ilyen körülmények között a sütő kétszer is meggon­dolja, hogy vegyítse-e rozsliszttel a búzakenyérliszt­­jét vagy sem, különösen akkor, ha ez a burgonya­felvétel rovására is megy. Ámde itt mindjárt megmondjuk őszintén, a­ malmi érdekek is ütköznek. A rozsmentes vidékek malmai kifogásolják a rozslisztnek mesterséges esz­közökkel túlságosan való favorizálását és legfeljebb a 3 P-nek­ csökkentésébe mennek bele, de nem az el­törlésébe. Minthogy búza van is elég, bizonyára a hi­vatalos kormányprogramm sem olyan erélyes a rozs­­fogyasztás ajánlásában az idén. * A rozslisztkeverésre előírt súlyos szabályok és igazságtalan adóztatások ügyében beszéljen helyet­tünk a nagykőrösi és kecskeméti malmok következő — az Országos Molnárszövetséghez intézett — meg­keresése. Alulírott malmok kétségbeeséssel tapasztaljuk, hogy az 1933. évi 6200. M. E. számú rendelet 69, 70, 71 és 72. §-a miatt nemcsak a rozsliszt, de maholnap a­ szemes rozs is eladhatatlanná válik, a pestvidéki és egyéb rozsmalmok készletei megdöbbentően felszapo­rodnak és emiatt túlzott kínálataikkal a rozsliszteket kényszerből mélyen az előállítási árak alatt vesztege­tik s egymás közt tisztességtelen versenyt támasztva sem tudják értékesíteni. Tudomásunk szerint a fenti rendeletszakaszok ellen már megjelenésük előtt is aggályok merültek fel a szakkörök részéről, előrelát­ván a rozs fogyasztásának e szakaszok miatti csökke­nését , ami — sajnos — a legsúlyosabb körülmények között be is következett. Annál is inkább érthetetlen előttünk a fent említett és jogosan kifogásolt szaka­szok beiktatása az új rendeletbe, mert hiszen az előző évi gabonarendeletnek a kötelező rozslisztkeverés el­rendelésével való kiegészítése állandóan kísérteti, a rozsfogyasztás nemzetgazdasági szempontból való fellendítése érdekében. Ez utóbbi rendelet megjelené­sének lehetősége végre-valahára a sütőmestereket is arra késztette, hogy a rozsliszt feldolgozásával már előre intenzívebben foglalkozzanak. Sikerült is a kö­zönséggel a mérsékelten rozsliszttel kevert búzaliszt­ből készült zamatosabb és tartósabb (kevésbbé kiszá­radó) kenyeret az elmúlt évben megkedveltetniök... Sajnos, az új rendeletnek a rozslisztkeverés miatt elő­írt megkötöttsége, a kenyéren való százalékos feltün­tetése és az ezzel járó várható ellenőrzés vegzatúrái­­nak lehetősége a sütőmesterek nagy részénél olyan visszatetszést váltott ki, hogy a kifogásolt szakaszok megjelenése óta fokozatosan, de rövid idő alatt a rozslisztekből való sütést teljesen abbahagyták és így rozslisztszükségletük megszűnt. Lassan tehát megszű­nik és a legtöbb rozsmalomnál már meg is szűnt a rozs kereskedelmi őrlése és a maximált vám mellett való vámőrlés miatt amúgy is tönk szélén álló rozs­malmok elpusztulnak s a rozs lisztjének eladhatatlan­­sága a rozstermelő gazdákat is a végső romlásba viszi. Mindezek alapján az volna tiszteletteljes kéré­sünk, hogy az általunk nemzetgazdasági szempontból is sérelmesnek tapasztalt szakaszok törlése vagy meg­felelő módosítása iránt a minisztériumihoz sürgősen szíveskedjenek előterjesztést tenni. Különösen kérjük a sütőmesterekre vonatkozó rész törlését, ha a mal­mokra vonatkozó részek törlését nyomós indokok le­hetetlenné tennék. Nemcsik Testvérek gőzmalma (Nagykőrös); Kecskeméti Sertéshízlalók Gőzmalmi rt.; Kecs­keméti Gazdasági Gőzmalom és Gőz­fürdő rt.; Ferenc Gőzmalom, Vujovich György kft. (Kecs­kemét) ; Kulik Mihály, (Okécske). Mint látjuk, voltaképpen a rozsliszt szintén a búzaliszt adóval­ságát viseli, mert tisztán rozslisztből nem igen sütnek kenyeret A bekevert rozslisztre rá kellvén fizetni a búzalisztváltság különbözetét, nyil­vánvalóan a rozsliszt is 4.50 P váltsággal adózik. A búza- és rozsliszt között tehát a valóságban még lé­nyegtelenebb a különbség, mint papiroson. Az említett szakaszokból láthatóan még külön nyilvántartással, jegyezgetéssel, bevallással stb. jár a rozslisztkeverés, érhető tehát, ha a sütők nagyobb ré­szét elriasztja a rozsliszttől. * Ámde nemcsak adó, nemcsak külön munka, ha­nem még ellenőrzési túlbuzgóság is nyomorgatja a rozslisztkeverő péket, akinek az elmondottakon felül kiszabott bírság is elveszi a kedvét egyszers minden­­korra a rozstól. Az ellenőri túlbuzgóság a 69. 4 (7) bekezdéséből táplálkozik és különösen a budapestvi­­déki kir. pénzügyigazgatóság területéről hallottunk ezek miatti panaszokat. A szóbanforgó rendelethely szerint a pék köteles a kenyéren feltüntetni a beke­vert rozsliszt arányát. Ezt sokan az ellenőrök közül pontos százalékos aránynak hiszik és ilyet követelnek. Az ellenőrzés pedig a következőként folyik le: Meg­nézik, hogy a kenyérbárcán mi van fetüntetve. Ha az, hogy „kb. egyharmadrészben rozsliszttel kevert búza­lisztből“, akkor 33,333%-át az elfogyott lisztmeny­­nyiségnek rozslisztként számolják el és annyiról ké­rik a váltságkülönbözetet. Beszélhet az a sütő, hogy ott a „kb.“ (körülbelül) jelzés, ami azért van, mivel a liszt ma pl. 30%-ot enged meg, holnap 28%-ot, hol­napután 32%-ot, mert hiszen sok minden befolyásolja ugyanazt a lisztet is, de mindenesetre a különféle mal­mok különféle lisztjei még inkább különféle rozske­verési arányt tételeznek fel, hogy ugyanaz a kenyér­minőség készülhessen állandóan. A fölös adóztatás még csak kisebb része a bajnak; persze a raktárkön­yv sohase egyezik, az elméleti 33,333%-nál vagy több vagy kevesebb a tényleg egy hónap alatt bekevert rozsliszt s akkor a készlet nem ennyi elfogyást mutat. Az egyikfajta lisztből többlet, a másikból hiány áll elő az ellenőri papiros-számítással szemben a valóság­ban, mert a gyakorlat nem az elméleti kenyérsütést ismeri. E miatt aztán jön a „könyvek megbízhatat­lansága“, a bírság, a becsléses adóztatás stb., stb. E három akadály után ember legyen a talpán, aki péknek rozslisztet el tud adni, ésannyira, hogy ma már kemény fejtörést és csaknem teljesíthetetlen fel­adatot ró a malmokra annyi kereskedelmi rozsőrlés is, mint amennyit a vámőrléssel megkeresnek. * Ezen segíteni kell és az Országos Molnárszövet­ség elnöksége már meg is kezdte a mozgalmat dr. Vargha Imre államtitkárnál a kivihető segítség érde­kében. A rozsliszt katasztrófája # Németország 1933-as termése végleges hiva­talos megállapítás szerint ez: búza rozs kétszeres árpa zab 56.020.000 87.450.000 1.610.000 34.670.000 69.510.000 étermázsa V­­1 V V M­J. W JJ11 XX Al/VA JV. AJ XXL ua „Novorex“ bőrszíj nagy szakító szilárdságú, majdnem nyúlásmentes, hajlékony víz- és hőálló, olcsó. Varró- és kötőszíjaH. * Egyéb gipszünk. „Krauszel“ c9tillcsúszás ellen, nem pisz folyékony kit, olcsó, gazdaságos KRAUSZ JÓZSEF FN­ gépszíjgyár, MARCALI megye) Legújabb rendszerű köles- és árpakása csiszológépeit (polírozó), továbbá borsó­kizles­árpa-hántoló berendezéseit valamint MALOMGÉPEIT ajánlja. J Graepel Hugó Betéti Társaság, Budapest, X., Szlávy­ u. 20-30. Budapest 10. Postafiók 10. Kívánatra prospektusok és ajánlatok díjtalanul. Telefon: 49-0­ 73.

Next