Műszaki Élet, 1963. január-június (18. évfolyam, 1-13. szám)
1963-01-03 / 1. szám
A tudományos egyesületek munkaterveiből Egymás után készülnek el a tudományos egyesületek munkatervei. Ezeknek részletes ismertetése egész lapszámokat venne igénybe, ezért meg kell elégednünk azzal, hogy csak néhány érdekesebb és fontosabb rendezvényre, előadásra, bizottsági munkára hívjuk fel a figyelmet, öt egyesület munkaterve van előttünk, ezekből idézünk. Magyar Kémikusok Egyesülete A Magyar Kémikusok Egyesülete előreláthatóan májusban rendezi meg az V. biokémiai vándorgyűlést Balatonfüreden, melynek tematikája az alkalmazott biokémia egyes problémáit foglalja magában. Az 1963-as vegyész konferencia Pécsett lesz, valószínűleg augusztusban, s a konferencia három napján a szerves kémia és a technológia problémáival foglalkoznak majd. Érdekesnek ígérkezik a vegyipari szervezéssel és irányítással foglalkozó kollokvium is. Az egyesület — előreláthatólag szeptemberben — az Építőipari Tudományos Egyesülettel közösen konferenciát kíván rendezni a műanyagok építőipari felhasználásáról is. Élénk munka várható az egyes bizottságokban is. A műszerbizottság — a MATE-val együttműködve —, felülbírálja a hazai kémiai műszerkonstrukciókat és műszaki tanácsadást is végez; a polarográfiai szakcsoport felméri a hazai kutatást és kölcsönös segélynyújtást szervez a szakcsoportban tömörített szakemberek körében. A filmreaktoros szakcsoport ennek az új technológiai ágnak a hazai kifejlesztésével foglalkozik majd. A bitumen szakbizottság a többi között foglalkozik majd a minőségi és vizsgálati szabványok folyamatos felülvizsgálatával az ipari kenőanyag szakbizottság pedig nyilvános munkaülést történő anyagok távolállításáról. A gumimily gumiipari ankétatározta el, a korsztály üzemlátogató, a műanyagipari paikosztály elsősorban a műanyagipar segédanyagaival kíván foglalkozni. Az egyesület ezenkívül természetesen jelentős oktatási programot dolgozott ki. Bőripari Tudományos Egyesület A Bőripari Tudományos Egyesület munkatervében sok érdekes előadást találunk, így a bőripar legújabb fejlődéséről, a vulkanizálható felsőbőrökről, a mechanikai technológiai vizsgálatokról, a felsőbőrök zsírozásáról és fixálásáról. Beszámolnak majd a különböző fedőfestékekkel végzett összehasonlítható vizsgálatokról is. Az egyesület minden bőr- és cipőipari üzemben előadásokat tervez, s ezeknek részletes féléves programja is elkészült már. Az oktatási bizottság műszaki továbbképző tanfolyamokat rendez, és új tanfolyamként megindul a cipő kikészítő tanfolyam. Elkészült a múzeumi főbizottság munkaterve is, amely igen sok érdekes témát tartalmaz, a többi között például összeállítják a kihalóban levő kézművesipari technológiákat. Optikai, Akusztikai ás Filmtechnikai Egyesület Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület egyik legérdekesebb rendezvényének, az elektronikus zenéről tartandó ankét ígérkezik. Gazdag az egyesület előadásprogramja is, a többi között a stúdió-ellenőrző hangszórókról, az ultrahang és szilárdtest fizikájáról, a rengetési módszerek vizsgálatáról és a fogyasztói igényekről hangzanak majd el előadások. Az egyesület két tanfolyamot rendez, az egyiket tavasszal a mágneses hangrögzítésről, a másikat ősszel az elektroakusztikai mérésekről és mérőműszerekről. Az egyesület tagjai megtekintik majd a Hanglemezgyár berendezéseit, a szegedi szabadtéri színpad hangosító berendezéseit és a Budapesti Filmstüdiót. r .w. Építőipari Tudományos Egyesület Az Építőipari Tudományos Egyesület több érdekes rendezvényt szervez 1903-ban. Februárban-márciusban tartják meg az országos városrendezési tanácskozást valamint a mezőgazdasági építési ankétot, májusban konferencián vitatják meg az építőipari termelőerők összpontosításának elvi kérdéseit, s az év második negyedében kerül sor a szerkezettervezési konferenciára is. Júliusban vibrációs konferencia lesz, októberben, mint már említettük, a MKE-vel együtt a műanyag építőipari alkalmazásával foglalkoznak. A vidéki csoportok közül a debreceniek ankétot rendeznek a város építési problémáiról és értékelni kívánják a helyi építőipari eredményeket is. Igen gazdag az egyesület tanulmányterve. Előreláthatólag 18 tanulmányutat szerveznek, amelyek közül egyet a győri, kettőt a nyíregyházi és ugyancsak kettőt a debreceni csoport rendezz. Magyarhoni Földtani Társulat A Magyarhoni Földtani Társulat az első negyedév végén rendezi tisztújító közgyűlését. Az egyes hónapokban klubesteken, szaküléseken számolnak be a társaság tagjai eredményeikről, a külföldi tapasztalataikról. Változatos a társulat egyes vidéki csoportjainak terve is. A mecseki csoport például foglalkozik a Mecsek és környéke mélykutatásának összehangolásával, a közép-dunántúli csoport szimpoziont szervez a közép-dunántúli nyersanyagbázis fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről, az észak-magyarországi csoport egyik munkabizottsága a borsodi terület földtani kérdéseit tanulmányozza. Ismertetésünkben természetesen távolról sem törekedhetünk részletességre. Néhány percre felsorolásával csak azt akartuk bemutatni, hogy milyen érdekesnek és változatosnak ígérkezik a tudományos egyesületek idei munkája. Kitüntetések az MTESZ-ben A Közlekedéstudományi Egyesület december 15-én megtartott VI. küldött-közgyűlésén az egyesületben végzett kiváló társadalmi munkájukért többen részesültek kitüntetésben. A „Szocialista Munkáért Érdemérem’ kormánykitüntetést dr. Pásztor Pál, a miskolci területi szervezet elnöke, Sinkó Miklós, a KTE főtitkárhelyettese kapta; a „Munka Érdemérem” kormánykitüntetést dr. Rózsa László, a KTE alagútépítési és mélyalapozási szakosztályának elnöke és Simon Miklós, a KTE útkorszerűsítési és útfenntartási szakosztályának titkára kapta. Ugyancsak a közgyűlésen osztották ki az egyesület „Jáky József’ emlékérmeit. Az emlékérem I. fokozatát és az azzal járó 5000 forintot Rödönyi Károly, az egyesület főtitkára, MÁV vezérigazgató helyettes, II. fokozatát és a vele járó 4000 forintot dr. Kézdy Árpád egyetemi tanár, valamint dr. Nánássy Béla nyugalmazott MÁV főigazgató III. fokozatát és a vele járó 3000 forintot dr. Papp Endre, az ATUKI osztályvezetője, dr. Kovácsházy Frigyes, a BFT Mélyépterv osztályvezetője és Dévényi István, a KTE szombathelyi területi szervezetének titkára kapta. Ezen kívül huszonnyolcan részesültek elnöki dicséretben, és az azzal járó 400 forint pénzjutalomban. Az MTESZ vidéki intézőbizottságok vezetői részére december 17-én tapasztalatcsere értekezletet rendeztek. Az értekezleten dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára tartott bevezetőt, majd dr. Kuraly Antal, az MTESZ Szegedi Intézőbizottságának titkára beszélt a vidéki helyi csoportok és az egyesületi központok együttműködéséről. Somos Gyula, az MTESZ Győri Intézőbizottságának titkára a vidéki szervezetek feladatairól tartott előadást a propaganda munkával kapcsolatban. Az előadások megvitatása után adták át a kiváló munkát végző társadalmi aktivistáknak a kitüntetéseket. A „Szocialista Munkáért Érdemérem” kitüntetést dr. Bodrossy Leó, az MTESZ Győri Intézőbizottságának tagja, a MITE győri csoportjának vezetőségi tagja, Oszetzky Egon, a Közlekedéstudományi Egyesület pécsi csoportjának titkára, dr. Szelényi Ferenc, az MTESZ Debreceni Intézőbizottságánakelnöke, Themesz Vilmos, az MTESZ Szegedi Intézőbizottságának tagja, a MITE szegedi csoportjának titkára és Joó Oszkárné, az MTESZ vidéki titkára kapta. A „Munka Érdemérem” kitüntetésben P. Nagy Sándorné, dr. Jónás Klára, az MTESZ Veszprém megyei Intézőbizottságának titkára és Szoyka Pál, az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportjának vezetőségi tagja részesült. Az ,,Építőipar Kiváló Dolgozója’ Pálfi Budinszky Endre, a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi csoportjának vezetőségi tagja; Pesti Tibor, az Építőipari Tudományos Egyesület győri csoportjának titkára, a „Kohászat Kiváló Dolgozója” Bartha József, az MTESZ Borsod megyei Intéző Bizottsága és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci csoportjának tagja. Kincses István, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület debreceni csoportjának elnöke, Makai Kálmán, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület győri csoportjának titkára; a „Gépipar Kiváló Dolgozója” Juhász László, a Gépipari Tudományos Egyesület debreceni csoportjának titkára; a „Nehézipar Kiváló Dolgozója” Zinauer Sándor, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület győri csoportjának tagja; a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” Fodor György, az MTESZ Pécsi Intézőbizottságának titkára, Krausz Imre, az MTESZ Győri Intézőbizottságának elnöke, dr. Kuraly Antal, az MTESZ Szegedi Intézőbizottságának titkára, Schwartz Sándor, a Faipari Tudományos Egyesület szegedi csoportjának titkára; a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója” Török László, a Magyar Hidrológai Társaság debreceni csoportjának titkára; az „Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója” Barkassy Béla, az MTESZ Borsod megyei Intéző Bizottságának tagja. Somos Gyula, az MTESZ Győri Intézőbizottságának titkára; a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést Batár Zoltán, a Bolyai János Matematikai Társulat miskolci csoportjának titkára és dr. Horvai Rezső, az MTESZ Szegedi Intézőbizottságának tagja, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat szegedi csoportjának titkára kapta. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület december 18-án tartotta III. Küldöttközgyűlését, ahol kiosztották az egyesület „Lázár Deák” emlékérmét. A kitüntetést dr. Milasovszky Béla egyetemi tanár a földrajzi helymeghatározások tárgykörében végzett vizsgálataiért, és dr. Rédey István egyetemi tanár a geodéziai oktatás és kutatás területén kifejtett négy évtizedes munkásságáért kapta. Lakásépítés a III. ötéves tervben Az Építőipari Tudományos Egyesület 1963. január 16-án a Technika Házában ankétot rendez, melynek célja a III. ötéves lakásépítési terv széleskörű megvitatása, az egyes problémák feltárása és azok megoldására javaslatok kidolgozása. Dr. Szabó János miniszterhelyettes „A III. ötéves terv előkészítése’ címmel tart előadást. A lakásépítési terv regionális vonatkozásaival Perczel Károly, dr. Princz Gyula pedig a III. ötéves terv budapesti lakásépítkezéseivel foglalkozik. A lakásépítési terv közmű kérdéseit Rajczi Kálmán, technológia problémáit Susánszky Károly, gazdaságossági kérdéseit pedig Kalata Gyula tárgyalja előadásában. A MÁV Vasúttervező Ü. V. szerepe a magyar vasúttervezés műszaki fejlődésében A fenti címmel kétnapos országos értekezletet rendez a Közlekedéstudományi Egyesület és a MÁV Vasúttervező U. V. 1963. január 30—31-én, a Technika Házában. Az elnöki megnyitót Rödönyi Károly, a KTE főtitkára, MÁV vezérigazgató helyettes mondja el, majd Németh József, a MÁV Vasúttervező Ü. V. igazgatója „A MÁVTI szerepe a vasúti műszaki tervezések fejlődésében” címmel, dr. Érti Róbert, a MÁV Vasúttervező U. V. főmérnöke pedig „A vasútállomások korszerűsítésének jelentősége” címmel tart előadást. Az előadásokhoz Harmati Sándor, a MÁV vezérigazgató helyettese, és dr. Vásárhelyi Boldizsár egyetemi tanár fog hozzászólni. A többi előadást — négy szakágazat — pályatervezési, épülettervező, biztosítóberendezési és távközlési, valamint géptervezési szakágazat keretében bonyolítják le. 2 MŰSZAKI ÉLET MEGOLDHATÓ PROBLÉMÁK: GUMIIPAR Nemcsak az autóforgalom növekedése, hanem a gumi egyre szélesebb körű felhasználása is mindinkább a gumiipar felé fordítja a közfigyelmet. Melyek hát ennek az iparágnak a legsürgősebben megoldandó problémái? A gumiköpenyek élettartama A gépkocsik gumiköpenyének élettartamát sok tényező határozza meg. Függ ez a nyersanyagtól, a konstrukciótól, a gyártási technológiától, de természetesen a gumi karbantartásától és az utak állapotától is. Iparunk az élettartamot illetően a közelmúltban jelentékeny sikereket ért el, hiszen 10 esztendő alatt 2,5- szeresére növekedett a köpenyek élettartama. A fő feladat mégis az, hogy az autók gumiabroncsai kétszer olyan hosszú ideig lehessenek használatban, mint jelenleg. Kezdjük talán a nyersanyaggal. Elsősorban kopásálló kemencekoronggal lehetne a minőséget javítani, ennek a bevezetése azonban egyelőre még problematikus. Nem elsősorban beszerzési gondokról van itt szó, hanem inkább arról, hogy teljesen át kell alakítani a receptúrát, sőt, a technológiát is. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra, s a szakemberek véleménye szerint — bár a kísérletek már folynak —, beletelik másfélkét esztendő a gyártás megkezdéséig. Az új konstrukció tervei már elkészültek, kész a gyártási technológia is és ismertek a nyersanyagok, már csak azért is, mert ez az iparág szinte teljes mértékben importanyaggal dolgozik. De hiába van meg mindez, az új típusok kikísérletezése rendkívül lassan folyik, mivel sem a kutatóintézetnek, sem a gyárnak nincsenek célkocsijai. Esetről esetre félig-meddig szívességből bocsátanak rendelkezésre egyes vállalatok gépkocsikat, ezeknek útviszonyait persze nem lehet előírni, " nem "üv£chill " sem -dicer, hogy az előírt kilométermennyiséget a lehető leghamarabb tegyék meg. A célgépkocsik üzemben tartása persze elég sokba kerrül, kérdés azonban, hogy nem kerül-e többe a próbák elhúzódása miatt jelentkező késedelem. A gumik élettartamával kapcsolatban szóljunk néhány szót a karbantartásról is. Jelenleg az a helyzet, hogy a gépkocsik karbantartása már egyre inkább az előírásoknak megfelelően folyik, azonban eléggé elhanyagolják a gumik karbantartását, sőt erre nincs is megfelelő kötelező rendelkezés. Márpedig a gumiipari szakemberek véleménye szerint amíg ez nincs meg, addig lényeges javulásra nem lehet számítani. A forgalmi adó, mint fejlesztési akadály Ha az előbbi témánkhoz kapcsolódva a műszaki fejlesztést akadályozó körülményeket keressük, feltétlenül beszélnünk kell a forgalmi adóról is. Az egyes gumiipari termékek árában ugyanis a nagy arányú önköltségcsökkentés következtében ma igen részt tesz ki a forgalm Amennyiben a műszakitési tevékenység konstru alakítás révén jön létre, több esetben az előállított önköltsége nő. Amennyit termékben a műszaki fej révén az önköltségnövelő nagyobb arányú minőség következik be, úgy népgazdag ez a feljesztési tevék hasznos és feltétlenül állandó. A gumiipari termék nőségének nemzetközi szána állandóan növekszik, és magyar gumiiparnak is kell tartania. Feltétlenül égesnek látszik például a gépjármű-abroncs köpenye tartamának kb. 40—50 sz.kal történő növelése. Ez szuper minőségű, teljesen új konstrukciójú gyártmány kialakításával érhető el. A jelenlegi magas fiadók mellett az önköltségréssel járó konstrukció-vitások a felhasználónál a önköltségnövekedésnek mi abszolút összegben jelent az ár megváltozása folytán letköltségként, hanem a fi adóval növelten, így példékszíjgyártmányoknál az légnövekedés a bruttói árban 83 százalék forgam miatt hatszoros nagyság jlentkezik, a gépjárműkét __ nél pedig kétszeres nagi Az árnak ilyen termésvekedése természetesen riasztja a felhasználókat, ezért helyes lenne még, hogy azoknál a cikkeknélyek nem kerülnek közrásra, miként lehetne ezt témát megoldani. A könnyűgumi ciki Az eddigiekben általába miköpenyekről beszéltünk pedig az úgynevezett kei mi-cikkekről, vagyis azo árukról, amelyek jórészt nálati cikkek. A problémt legtömörebben úgy lehet fogalmazni, hogy ez az , amelynek nincs gazdája, emiatt senki sem törődik szaki fejlesztéssel. Egyes ezt a profilt már leadtál, már készülnek a leadási sott pedig meg nem vettél a gyakorlatban persze lenti, hogy senki sem érzi felelősnek a fejlesztésért, azzal törődnek, hogy az idő termelési terveit telj. Reméljük, hogy ezen a hí a közeljövőben már segítet és segíteni is fognak. Végül szóljunk néhány kutatásról is. Az intézet kapacitása a magyar g jelenlegi méreteihez már ...is*, ezt bizonyítja a nemzetközi öszszehasonlítás, de a legtöbb más magyar iparággal való összehasonlítás is. A fejlesztés legfőbb akadálya jelenleg az, hogy az intézet mostani helyén tovább terjeszkedni már nem tud, s ez lényegében megszabja az intézet létszámát is. Tulajdonképpen tehát a létszám és egyes műszerek hiánya jelenti a legfőbb akadályt.Reméljük, hogy a cikkünkben említett problémák megoldása nem várat soká magára, hiszen legtöbbjét pusztán jóakarattal már ma is meg lehetne oldani.