Műszaki Élet, 1971. július-december (26. évfolyam, 14-26. szám)
1971-11-26 / 24. szám
V.t T*V 4.Tl r.J.TIKSZVi LEMtKl V Energetikai konferencia Szolnokon A Debreceni Körzeti Energiafelügyelet, a Szolnok Megyei Tanács VB Ipari Osztálya és megyei szervezetünk közös rendezésében került ez év novemberében az első, megyei szintű energetikai kon- ferenciára sor. Szentesi László, a megyei tanács első elnökhelyettese megnyitójában hangsúlyozta e kezdeményezés jelentőségét. A regionális tervezési és kivitelezési munkában az energiahelyzet ismerete minden szinten és ágazatban nagy segítséget jelent. A konferencián Kukli Béla, Vas József, Madarász Tibor, Pápai László, Venyige Sándor, Búza Endre és dr. Boltor Béla előadásai részletesen ismertették megyénk és hazánk jelenlegi és várható energiaellátási helyzetét, s az iparfejlesztési terveket. Szolnok megye — bár alapvetően mezőgazdasági jellegű terület — az iparilag közepesen fejlett megyék közé került, s az ország összes ipari termelésének 30/6-át adja. Az energiafelhasználásnak csaknem fele az iparra jut, amely egyes termékei révén országosan, sőt külföldön is ismertté vált (Heller—Forgó féle hűtőelemek, hűtőszekrények, aprítógépek, cipők stb). A IV. ötéves tervben 12 000 új ipari munkahely létesítése várható, összesen 4,9 milliárd forint beruházással. A megye székhelyén kívül Karcagon, Kunszentmártonban, Mezőtúron, Tiszafüreden és Jászárokszálláson létesítenek jelentősebb új üzemeket. Az iparon kívül az egyre jobban fejlődő mezőgazdaság, valamint a közlekedés és a kereskedelem is fontos energiafelhasználó ágazat. Villmosenergia-ellátás A villamosenergia-ellátás helyzetét a fogyasztói igények gyors növekedése jellemzi. Szolnok megye ugyancsak a 11— 12. helyet foglalja el a megyék között az egy lakosra (765) és az egy háztartásra eső (399) éves felhasználásban, de az utóbbi 5 évben az országos átlagot jóval meghaladó fejlődés következett be. Az összes fogyasztás 88%-kal, a háztartások fogyasztása 100%-kal nőtt. A rohamos fejlődés következtében Szolnok, Martfű és Törökszentmiklós térségében a csúcsterhelések értéke elérte a meglevő — főként középfeszültségű — ellátási kapacitások határát. Jászberény, Mezőtúr, Karcag és Tiszafüred térsége e szempontból kedvező lehetőségekkel rendelkezik, de Szolnokon és Martfűn új 120/10, illetve 120/20 kV-os transzformátorállomásokat kell majd 1972-ben és 1973-ban üzembe helyezni az igények zavartalan ellátása érdekében. Gáz, olaj, szén Megyénk gázellátása is rohamosan fejlődött. Szolnokon kívül Karcagon, Kisújszálláson, Törökszentmiklóson, Kunmadarason és Berekfürdőn is van vezetékes földgázellátás. A megyében az évi fogyasztás elérte a 60 millió m3-t, ennek kétharmada Szolnokra jut. A nagyüzemek fogyasztása az összesnek kb. 70%-át teszi ki. A megyében 64 000 palackos gázfogyasztót tartanak nyilván, s ezzel együtt a háztartások 51,5°0-a van gázzal ellátva. A vezetékes gázellátásban a IV. ötéves terv során a téli csúcsidőben nehézségek várhatók, mivel az igények rohamosabban nőnek, mint a rendelkezésünkre álló földgáz mennyisége. 1974— 75-ben várhatóan 14 000 új palackos gázfogyasztót kapcsolnak majd be. A folyékony tüzelőanyag-fogyasztás fejlődött megyénkben a legdinamikusabban. 1965—70 között az üzemanyagfogyasztás évente 20%-kal nőtt, a tüzelőolaj-fogyasztás évente megkétszereződött. A megyében jelenleg 19 töltőállomás 134 tüzelőolaj eladóhely és kb. 40 000 olajkályha van. A tárolási és szállítási kapacitások hiánya — különösen az őszi csúcsforgalomban — nagy nehézséget jelent. Szolnok megyében évente mintegy 40 000 vagon a szilárd tüzelőanyag-fogyasztás. Ennek csaknem kétharmadát a háztartások használják fel. A vásárlások zöme a téli időszakra esik, sez szintén sok tárolási és szállítási nehézséget okoz. További probléma, hogy a bányák nem az igényeknek megfelelő szemcsenagyságú szenet szállítanak. A negyedik ötéves tervben a szilárd tüzelőanyagok fogyasztásának 13%-os csökkenésére számítunk, ami megyénkben is jelzi az eltolódást a szénhidrogén energiahordozók javára. A konferencián a megye üzemeinek vezetői, energetikusai megfelelő tájékoztatást kaptak az energiaellátás helyzetéről, várható fejlődéséről és az energiatakarékosság jelentőségéről. A téma fontosságára való tekintettel a konferencia teljes anyagát megjelentetjük, és az öszszes illetékes megyei szervhez eljuttatjuk. MADARÁSZ TIBOR, az MTESZ Szolnok megyei Szervezetének titkára Tervezési konferencia Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságának tervezési szakosztálya november 23—24-én konferenciát rendezett „A vállalati tervezés időszerű kérdései az iparban” címmel. A központi előadás és a korreferátumok számot adtak az iparvállalatok tervezési gyakorlatának főbb fejlődési tendenciáiról, az egyes módszertani kérdések helyzetéről. Az előadásokat követő vitában a tervezési szakemberek széles körű eszmecseréjére, a tervezési tapasztalatok és problémák megbeszélésére volt lehetőség. A konferenciát Drecin József, az SZVT elnöke nyitotta meg, majd Lendvai István, az MSZMP KB alosztályvezetője mondott üdvözlő beszédet. A plenáris ülésen elhangzott központi előadást dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartotta a vállalati tervezés, a népgazdasági tervezés és a gazdasági szabályozás összefüggéseiről. A konferencia két szekciója a vállalat és a gazdasági környezet kapcsolatának kérdései a tervezésben, valamint a tervmunka módszereinek szerepe a vállalati vezetésben témakörökkel foglalkozott. A korreferátumok a piackutatástól kezdve a matematikai programozáson át a tervmunka belső megszervezéséig az ipari tervezés legaktuálisabb részkérdéseit dolgozták fel. A konferenciával egyidőben szakkönyv és folyóiratkiállítás is volt. A rendezvényen közel 500 szakember vett részt. 2 MŰSZAKI ÉLET Kiosztották az „Ipargazdasági Munkáért" érmeket November 17-én osztotta ki Drecin József, a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság elnöke az „IPARGAZDASÁGI MUNKÁÉRT” érmeket, melyeket az elmúlt év legkiválóbb aktivistái kaptak. A díj I. fokozatát dr. Czére Béla, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, a KTE ipargazdasági szakosztályának elnöke, dr. Ludányi Lajos, a Fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat igazgatója, az SZVT vezetési szakosztályának elnökhelyettese, és dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője, az SZVT munkatudományi szakosztályának elnöke kapta. A II. fokozatot Bucsy László, a Hajtómű és Felvonógyár főosztályvezetője, a GTE üzemgazdasági szakosztályának vezetőségi tagja, Nádas Péter, a MIMDOK munkatársa, a MATE ipargazdasági szakosztályának elnöke, dr. Pécsi János, a Pamutfonóipari Vállalat gazdasági igazgatója, a TMTE ipargazdasági szakosztályának elnökhelyettese kapta. A III. fokozatot dr. Balás Alajos, az Igazságügyi Könyvszakértő Iroda munkatársa, az SZVT pénzügyi szakosztályának titkára, Marsai Ferdinand, a Mátravidéki Fémművek gazdasági igazgatója, az SZVT Heves megyei szervezetének titkára és dr. Takács László, a Csepel Művek főosztályvezetője, az SZVT csepeli szervezetének titkára kapta. Az érdemérmen kívül mintegy hatvan aktivista pénzjutalomban részesült. Élelmiszer- és vendéglátóipari gépészeti kongresszus A termelőtől a fogyasztóig nagyon hosszú az út, nemcsak képletesen, hanem a valóságban is. Az élelmiszer-nyersanyagok fel- és átdolgozását a tudományos és ipari kutatóintézetek munkájából kiindulva, az élelmiszertermelő gazdaságok és az élelmiszeripari gépeket gyártó vállalatok segítségével végeredményben a konzervgyárak és feldolgozóüzemek végzik el. Az élelmiszeripari és vendéglátóipari gépek gyártása hazánkban örvendetesen fejlődik, bár nehézségei az új gazdasági mechanizmus ellenére is bőven akadnak, és szakemberei szerint még nagyon meszsze vagyunk a kívánatos és lehetséges színvonaltól. E gépgyártási ágazat szerteágazó problémáinak elemzésére és megvitatására a Gépipari Tudományos Egyesület a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesülettel közösen december 6. és 10. között konferenciát rendez Budapesten. Az előadásokat a Magyar Tudományos Akadémia használatában levő, nemrég helyreállított „régi országháziban fogják megtartani. A programban változatos témájú előadások követik egymást az egyes főbb ágazatok, a konzerv-, gabona-, hús-, tejipar és a Vendéglátóipar területéről. A csomagológépekről, az egyes műveletek gépesítésének hazai kutatási eredményeiről, valamint a géptervezés elméleti kérdéseiről is hallunk majd beszámolókat. A vendéglátóipar különleges problémáit a félkész ételek gyártásával, valamint különféle tárolási, sterilitási, szervezési és anyagmozgatási kérdésekkel együtt vitatják meg. Az előadók között a hazai gépipar és a kutatóintézetek nagy tapasztalatú szakemberein kívül számos külföldi szakembert találhatunk, akik részben saját beszámolóikkal, részben hozzászólásaikkal a kongresszus színvonalát bizonyára emelni fogják. FRENYÓ ZOLTÁN KODAK-KOLLOKVIUM „Színes 16 mm-es Kodak nyersanyagok felhasználása a fém- és televíziótechnikában” címmel kollokviumot rendezett november 16—17-én az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület a Chemolimpex és a Film- és Tv-művészek Szövetségének közreműködésével. A rendezvény megnyitó előadását Dobrányi Géza Állami díjas tartotta. Különösen a televízió második programjánakmegindulásával vált aktuális kérdéssé a megfelelő minőségű 16 mmes színesfilm-anyag biztosítása, olyan anyagok és eljárások tanulmányozása, amelyek a filmgyártással szemben támasztott mai követelményeket a lehető legteljesebb mértékben kielégítik. A 16 mm-es anyagok alkalmazása sok tekintetben közös gondja nemcsak a televíziónak, a filmgyártó-és tárcastúdióknak, hanem a művészeti filmeket készítő stúdióknak is. Ma már egyre többen foglalkoznak ezekkel a rendszerekkel, és az audiovizuális oktatástechnika terjedésével a felhasználási terület jelentősen bővülni fog a jövőben is. Miután ilyen alapanyagot a magyar fotóipar nem gyárt, és így természetesen az ilyen filmek laboratóriumi feldolgozásának tapasztalatai is meglehetősen hiányosak, haszos kezdeményezésnek bizonyult ez a rendezvény is, amelyen egy igen korszerű gyártmányokat felvonultató világcég, a KODAK mutatta be nyersanyagait, ismertette azok alkalmazásának és feldolgozásának technológiáit. Az első napon Lamagnore, a cég képviselője tartott előadást a 16 mm-es színes nyersanyagok szerkezetéről, felvételtechnikai jellemzőiről, felhasználási rendszereiről. Ezt követően a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál több mint három órás vetítésen mutatták be a KODAK mintaanyagait és különleges kombinációit. A második napon a 16 mm-es színes fordítós nyersanyagok speciális kidolgozási módszereiről, laboratóriumi eljárásairól hangzott el előadás. 17-én délután az OPAKFI szenzitometriai és színes fotográfiai munkabizottsága kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a KODAK-PATHE cég szakembereivel a 16 mm-es színes filmanyagok felhasználásának speciális felvételtechnikai, kezelési és laboratóriumi kérdéseit. A kollokviumon a filmlaboratóriumok, a filmstúdiók, a Magyar Filmtröszt és a FORTE gyár több mint 100 munkatársa vett részt A VEGYIPARI KUTATÁS GAZDASÁGOSSÁGA ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREI A Magyar Kémikusok Egyesülete 1972. október 17—20 között Budapesten, külföldi résztvevőkkel konferenciát rendez „A vegyipari kutatás gazdaságossága és mérési módszerei” címmel. A konferencián felkért külföldi és hazai előadók tartanak bevezető előadásokat. A konferencia munkáját plenáris- és szekcióüléseken végzi. A szekcióüléseken a következő témaköröket vitatják meg a résztvevők: a kutatási téma kiválasztása és kutatási tervek elkészítése; a kutatómunka szervezettsége és annak hatása; a problémafeltáró és -elemző módszerek; a különböző kutatási feladatok gazdasági elemzésére egységes módszerek alkalmazása; kutatástervezési módszerek és azok fejlesztése; egy komplex kutatási modell ismertetése. A részleteket tartalmazó körlevél és jelentkezési lap a Magyar Kémikusok Egyesülete titkárságán (Bp. VI., Anker köz 1., tel.: 427—343) igényelhető. A jelentkezési lapokat ugyanide kell eljuttatni. A mérnökgeodéta munkája szoros kapcsolatban van a tervező és kivitelező tevékenységgel, hiszen elsősorban ezek közvetlen igényeit elégíti ki. Mérnökgeodéziával egyébként több mint 50 vállalat, közel 3000 munkatársa foglalkozik hazánkban. A kiállításon 14 földmérő vállalat és tervező iroda szemléltette a mérnökgeodéziai feladatokat mérési adatokkal, térképekkel, fényképekkel, makettekkel. Bemutatták itt az ipari üzemek mérnökgeodéziai munkálatait a nehézipari üzemektől az élelmiszeriparig, az olajvezetékkel kapcsolatos geodéziai tevékenységet, a közműtérképeket, a vasúttervezés és építés geodéziai munkáit (a tervezett új Déli pályaudvar makettjének bemutatásával), a lakótelepek kitűzését és sok egyéb létesítmény mérnökgeodéziai anyagát. A kiállítással egyidejűleg rendezett tudományos ülésszakot dr. Joó István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal földmérési főosztályának vezetője nyitotta meg. ★ Tisztújító küldött-közgyűlést tartott november 19-én a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület. A közgyűlésen kiosztották az 1971. évi emlékérmeket is. A ZSIGMOND ELEK EMLÉKÉRMET dr. Kádár Gyula, dr. Kismarton Károly, dr. Nagy Emil és dr. Török Szilveszter, a TÖRÖK GÁBOR EMLÉKÉRMET dr. Balatoni Mihály, Fekete Gyula és Regős Béla; a KOSUTÁNY TAMÁS EMLÉKÉRMET Hegyesi József, Kacskovics Miklós, Nagy László, dr. Vajda Ödön és Zöld Antal kapta. Rajtuk kívül 24 egyesületi aktivistának ítélték oda a „MÉTE TÁRSADALMI MUNKÁÉRT” emlékplakettet, tizen pedig az ÉLELMISZERIPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetést kapták meg. Mérnökgeodéziai kiállítás és tudományos ülésszak A földmérés és térképészet rendszeresen megrendezett kiállítások révén is tájékoztatást nyújt munkájáról, eredményeiről, így került sor november 22—27 között „A mérnökgeodézia szerepe a népgazdaság fejlesztésében” című kiállításra és tudományos ülésszakra a MÉM OFTH földmérési főosztálya és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület szervezésében.