Műszaki Közlemények, 1930 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1930-01-01 / 1. szám
Dr. Tomits Iván: Távbeszélő összeköttetések tervezésének és üzembentartásának elektromos elveiről. növeli az inhomogenitást az, hogy az áramkörök összekapcsolására sok helyen régibb típusú zsinórpártranszlátorokat használnak, melyek — sajnos —, elég tekintélyes csillapítással bírnak és egyszerű eszközökkel nem utánozhatók. Viszont üzemtechnikailag rendkívül körülményes volna a különböző természetű és hosszúságú áramkörökre mindmegannyi különböző utánzatot használni. Az említett nehézségeket a gyakorlatban sokszor úgy szokták enyhíteni, hogy az erősítendő áramkör és az erősítő közé egy fix kapcsolású művonalat iktatnak, melynek hullámellenállása, amenynyire lehet , az áramkör közepes hullámellenállásával egyenlő. Sokszor elegendő, sőt célszerű a jelzett művonallal a hullámellenállást csak abszolút értékre utánozni. Ilyenkor a művonal tiszta ohmikus ellenállásokból van összetéve, mint azt a 46. ábra mutatja. Az erősítendő vonal egy úgynevezett „H” kapcsolású művonalon (Mv) át van az erősítő vonalágára kapcsolva. Az erősítőre az utánzat szintén nem direkt van rákapcsolva, hanem Mu művonal közvetítésével, melynek elektromos tulajdonságai azonban az előbbivel tökéletesen megegyeznek. Az utánzat u. n. hullámellenállása most úgy van megválasztva, hogy az kb. egy közepes hosszúságú átlagos összeköttetés látszólagos ellenállásának feleljen meg. A hosszabbító művonalak alkalmazása a 32 egyenlet alapján (lásd Magyar Posta Műsz. Közl. III. évf. 331. oldal, 1929.) csökkenti az előálló utánzathibák nagyságát és így az erősítő fütyülési pontját, illetőleg az áramkör stabilitását emeli. El kell azonban ismerni, hogy ennek az emelésnek az az ára, hogy az áramkör csillapítása most már a művonal csillapításával megnövekedett. E veszteségnek pótlására a kéthuzalos erősítő erősítési mértékét mindkét irányban úgy kell emelni, hogy az a művonal „b” csillapítását éppen kompenzálja [b erősítés]. Ezzel az emeléssel azonban a fütyülési határhoz ismét közelebb jutottunk és pedig a 31) és 32) kifejezések összevetése alapján ép oly mértékben, amennyire a toldalék-művonal beiktatása révén az