Műszaki Lap, 1927 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
LI XXVI. évfolyam. — 1. szám. ssf . mifte Budapest. 1927. jaVi. í 1?.TM' MŰSZAKI LAP TECHNISCHE ZEITUNG Szakközlöny a gép- és fémipar, elektrotechnika, vegyészet, faipar és műszaki kereskedelem köréből Offizielles Organ des Technischen Landes-Verbandes Az 1907. évi kopenhágai nemzetközi szaklapkiállításon, a magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyérem kitüntetést nyert. AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI EGYESÜLET a HIVATALOS KÖZLÖNYEK Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési ára : Egész évre: 9-60 P, félévre 4-80 P. EGYESÜLETI TAGOK A LAPOT DÍJTALANUL KAPJÁK A lapnak szóló összes küldemények az Országos Műszaki Egyesület címére küldendők Szerkesztőség és kiadóhivatal, VII., Rákóczi út 12. sz. I. A mérnöki kamara és a fentartott munkaalkalmak kritikai megvilágítása Irta: Neufeld Annia, hites szabadalmi ügyvivő. A törvény felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert arra, hogy az olyan mérnöki munkák végzését, melyek technikai főiskolai képzettségnek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szakszerűen el nem végezhetők s ha azokat közbiztonsági vagy egyéb közérdekű szempontok indokolttá teszik, a Mérnöki Kamara tagjainak fentarthassa. Eszerint a törvény világosan mondja, hogy a közbiztonsági és közérdekű létesítmények bárki által készíthetők, ha a velejáró munkák a fent megnevezett képzettség nélkül is végezhetők. Kernint vitás, hogy az összes mérnöki-gyakorlati munkákat, melyek algebrai alapon tervezhetők, számíthatók és megépíthetők, a felső ipariskolát végzettek iskolai képzettségük alapján évtizedek óta a bel- és főleg külföldi nagy és középipar legnagyobb megelégedésére el is végzik, mert a felső ipariskolákban a mérnöki tudományok a gyakorlati életnek megfelelően algebrai alapon taníttatnak. Az sem lehet vitás, hogy az elméleti-tudományos jellegű munkák, melyek egyedül algebrai alapon nem, hanem főleg felső mathematikai alapon is tervezendők, számítandók és építendők vagy kutatandók, felső ipariskolát végzettek által — akik önképzés útján a megfelelő elméleti tudást el nem sajátították — nem végehetnek, mert előképzettségük alapján ily munkák általuk el sem végezhetők és ilyenekre soha nem aspiráltak. Eszerint, ha a törvény olykép intézkedik, hogy a Mérnöki Kamara tagjainak csak olyan közbiztonsági vagy egyéb közérdekű munkákat tarthat fen, amelyek a technikai főiskolai képzettségnek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szakszerűen el nem végezhetők, akkor a törvény ezen védelmi kört oly ráírással határolta, melynek területén belül csak azon munkák foglalhatnak helyet, melyeknek végzésére a műegyetemen tanszékkel bíró és ott elsajátítható felsőmennyiségtan egyik speciális szakmára való alkalmazása feltétlenül szükséges; ahol a mélyített műszaki tudásnak és észnek bizonyos feltevések azaz hypotézisek mellett dönteni kell a többféle valószínűségek között, valamely kitűzött probléma megoldására a helyes utat olykép megválasztani, hogy a probléma megoldása a gyakorlati követelményeknek rentábilisen megfeleljen. Ilyen munkák főképen a magas és mély építészetien előforduló különböző statisztikai kérdések, ahol azonban az elméleti részt a gyakorlati vagy művészeti résztől élesen el kell különíteni, továbbá a biztosítási intézeteknél szükséges valószínűségi és veszélyességi fokozatokra vonatkozó számítások, az ostromoméban az égitestek dynamikájának egész birodalma, az új távenergiák, relativitás és atomelméleten alapuló jelenségek kutatása és jövőbeli ipari értékesítése stb., de ezen esetben is feltételezve, hogy ezt közbiztonsági vagy közérdekű szempontok teszik indokolttá. Az itt felsorolt munkák és kutatások mind oly természetű munkák, melyek a főiskolai képzettségnek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szakszerűen el nem végezhetők és senkinek sem jutna eszébe a kamarának azon törekvése ellen állást foglalni, ha ily természetű munkákat fentartana a Kamara tagjai részére, mert a Kereskedelmi Miniszter a respektálandó törvény szerint csak ily természetű munkák fentartását rendelheti el. Azonban a Kamara felterjesztésében __ a törvény keretén túl oly munkaalkalmakat kíván tagjai részére fentartani, melyeknek legalább 95 százaléka főiskolai elméleti, tudományos, azaz felsőmathematikai ismeretek nélkül is műszaki-gyakorlati, azaz algebrai alapon is elvégezhetők és eddig hiány nélkül el is végeztettek. Nem csoda, hogy a Kamarának ezen törekvése a magániparban és a felső ipariskolát végzettek körében a legnagyobb ellenállást írásairál, mert voltaképen egzisztenciális, megélhetési kérdésről van szó. A Kamara e törekvésének jogosultságát a Kereskedelmi Miniszterhez utólag 1841—1926. szám alatt felterjesztett és 70 gépírásos oldalon végigvonuló indokolásában és magyarázatában részletesen indokolja, azonban ezen indokolás a logikával és közérdekkel egyáltalában nincsen összhangzásban és oly gyenge alapon áll, hogy már az ingadozó indokolásból is látható, miszerint azon alap, melyre az egész indokolás és magyarázat felépült, nem helytálló, hanem labilis. Az indokolást két gyenge pillér tartja t. i. n?.