Művezetők Lapja, 1933 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1933-01-25 / 2. szám

XXXVI. évf. 2. szám, Budapest, 1933. február 1. MŰVEZETŐK LAPJA A magyarországi iparvállalatok, üzemek, bányák, szeszgyárak, textilgyárak, építővállalatok stb. művezetői­nek, üzemvezetőinek, gyárvezetőinek és ipari- és üzemi szaktisztviselőinek egyesületi és szaklapja. LAPTULAJDONOS, MŰVEZETŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Megjelenik minden hó 1-én. Előfizetési díja: 1 évre 6 pengő. Tagok tagsági járulékuk ellenében kapják. Álláskínálat és kereslet ügyében, úgy a munkaadók, mint a tagok hirdetése díjtalan. Egyéb hirdetéseket mérsékelt áron számítunk. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII., Német­ utca 32. sz. I. emelet. Telefon : József 32 - 4—68. A lap szellemi részére vonatkozó levelek a szerkesztő­ség címére, minden egyéb levelezés és pénzküldemé­nyek a kiadóhivatal címére címzendők. Szerkesztő található, kedden és pénteken este 6—7-ig. FELELŐS SZERKESZTŐ: WOPALETZKY KÁROLY GÉPÉSZMÉRNÖK. Az ,,Országos Iparegyesület” 90 éves fenn­állásának évfordulója. Hibánkon kívül csak jelen számunkban emlé­kezhetünk meg arról a nevezetes eseményről, hogy az „Országos Ipare­gyesüle­t“ fennállásának 90 éves év­fordulóját november 27-én jubiláris közgyűlés kere­tében ünnepelte meg Tolnay Kornél ny. államtitkár elnöklete alatt, melyen hazánk iparának vezető egyé­niségei és az iparral kapcsolatban levő hatóságok és intézmények képviselői vettek részt. Tolnay elnök megnyitójában kimerítően ismertette az egyesület alakulásának és fejlődésének körülményeit. Az Ipar­egyesület az 1841. évben Angliában alakult hasonló egyesület példájára Alm­ási Balogh Pál hírlapi cikke nyomán alakult 1842. év közepén. Az Egyesület elő­­rajzát (szabályait) Kossuth Lajos szerkesztette. Célja volt az iparososztályt hasznos ismeretekben részesíteni. Az alapítók túlsúlyban nagynevű főurak és a társa­dalmi, politikai és tudományos körök tagjaiból kerül­tek ki. Iparos tagja alig volt. Hogy mi késztette e férfiakat arra, hogy iparegyesületet alakítsanak, erre Kossuth Lajosnak 1885-ben a P­ ÍL-ban megjelent cikke világít rá. Mint a cikkben írta : már akkor meg voltam győződve arról, hogy nemzet, mely csupán föld­­művelést űz, amolyan jélkezű teremtés, melynek még az a baja is megvan, hogy felmaradt félkezének haszna­­vehetőségei is nagyrészben az időjárás esélyeitől függ : ha rossz idő jár, akkor egy keze sincs ; tehetetlen nyo­morék, akármely oldalról tekintettem a dolgot, mindig azon eredményre jutottam, hogy az ipar fejlesztése hazánknak legsürgetőbb, legégetőbb szükségei közé tartozik, még pedig nemcsak általában a közjólét, ha­nem különösen még magának a mezőgazdaságnak az érdekében is... . “ A megalakult Iparegyesület már 1842-ben, 1843-ban és 1846-ban kiállítások rendezésével vonta magára, illetve a magyar iparra a hazai közönség­­figyelmét. 1850-ben megszervezi a magyar „Véd­egylethez, hogy társadalmi mozgalommal fokozza a magyar iparcikkek vásárlását. Szorgalmazza a kivitel előmozdítását, az iparostanoncoktatást, foglalkozik tankönyvek kiadásával, az alsó- és felsőipariskolák és a műegyetem létesítése körüli mozgalmak irányí­tásával és számos az ipar és közgazdaság érdekében szükséges törvény előkészítő és szociális kérdésekkel stb. Majd fel­olvastattak Fabinyi kereskedelmi mi­niszter üdvözlő levele és József főherceg távirata. Elhatároztatott a kormányzó és József főherceg táv­irati üdvözlése. A jubiláris évre­ való tekintettel el­határoztatott, hogy az egyesület három arany dísz­­érmet ad ki, egyet a nagyipar, egyet a középipar és egyet a kézműipar arra érdemesnek talált képviselő­jének. Ezeket Chorin Ferenc felsőházi tag, a Salgó­tarjáni­­Kőszénbánya elnök-igazgatója, dr. Stühmer Géza, a Stühmer csokoládégyár igazgatója és Nagy Antal kapták. Ezenkívül számos iparos, alkalmazott és munkás részesült kitüntetésben, kik közül F­arkas Lajos üzemvezető az egyedüli, kit m­int alkalmazottat — tehát nem mint munkást — szintén a többi mun­kással együtt „Egyesületi ezüst munkáséremmel 11 tüntettek ki. Amidőn a kitüntetésnek mi is örömünk­nek adunk kifejezést, nem mulaszthatjuk el, hogy azon felfogásunknak ne adjunk kifejezést, hogy az ipari vállalatok művezetői közül bizonyára többen is megérdemelték volna a kitüntetést és ha arra munka­adóik az egyesület figyelmét idejében felhívták volna, úgy az Egyesület vezetősége bizonyára az elől nem zárkózott volna el. Egyébként felfogásunk szerint az ipari műhe­lyek vezetőit ebből a szempontból legalább is egyenlő elbírálásban kellene részesíteni az önálló iparosokkal, kik ezüst díszér­met kaptak. Az „Országos Iparegyesületü­-nek a 90 éves év­fordulóhoz a legjobb szerencsekivánságainkat tol­­lpácsoljuk. Újfajta burkolólemezek. Ahol a nedves fal vakolata hullik vagy foltoso­­dik, vagy ahol tisztasági és higiénikus szempontból lemosható burkolatra van szükség, előnyösen alkal­mazható eternit lemez burkolat. Erre a célra 4—20 mm vastagságig 1.2 x2.5 m-es táblák, 4—6 mm vas­tagságban 1.2 x3.7 m táblák eredeti kivitelben gyártatnak. A lemezek egyik oldala sima, a másik pedig érdes felülettel bír. A sima oldal fényesre csi­szolva is kapható. Az eltérő méretű lemezeket a kívánt méretre kell kivágni és ezek valamivel drá­gábbak.

Next