Szabó Szaklap, 1938 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1938. július / 1. szám
SZABOSZAK SZABÁSZAT-TECHNIKAI FOLYÓIRAT FÉRFISZABÓK SZÁMÁRA Megjelenik évenként hatszor éspedig kétha- I Szerkesztőség és kiadóhivatal évenként. — Előfizetési árak: egy évre 5 I BUDAPEST, VII. RÁKÓCZI ÚT 6O, II. 30. pengő, félévre 3 pengő. Egyes szám ára 2 pengő. I „APOLLÓ“ szaklapiroda — Telefon: 144-719. I. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1938 JÚLIUS. 1. SZÁM. Egyetlen szabónak sem kell lemondania többé arról, hogy 11091 szabászati szaklap kerüljön asztalára A magyar szabóiparos-társadalom égetően sürgős problémáját oldja meg ennek a szaklapnak a megjelenése. Csak alig egy-kétszáz szabó asztalára került rendszeresen külföldi szabászati szaklap, a szabóiparosság szélesebb rétege azonban nélkülözte, mert részben nyelvi nehézségek, részben anyagi okok tették számára hozzáférhetetlenné az aránylag mégis drágább külföldi szaklapokat. Az elmúlt évtizedekben nem volt hiány kezdeményezésekben, hogy a szabóipar szervezeti és gazdaságpolitikai problémáival foglalkozó és igen jól szerkesztett lapjai mellett meginduljon egy szabászattechnikai szaklap, de ezek az alapítások csak kísérletek maradtak, rövid idő alatt elbuktak. Nem szabad elhallgatnunk ezen új lap beköszöntőjében, hogy a kudarcok egyrészt a megindított szaklapok szerkesztési és szervezési tökéletlenségével, másrészt a szabótársadalom bizalmatlan és sötétenlátó közömbösségével magyarázhatók. Ez a két tényező együtt, de külön-külön is, sírját áshatná ennek a kezdeményezésnek is. A szerkesztési tökéletlenség vádját jelen esetben cáfolja ennek a szaklapnak első száma, amelyben a világ legelső és legnagyobb szabóakadémiáinak és azok szaklapjainak legértékesebb anyagát zsúfoltuk össze. Bátran állíthatjuk, hogy szaklapunk első betűjétől az utolsóig a legtudósabb londoni, berlini vagy newyorki szabó igényét is kielégítheti — helyesebben: ugyanez az anyag kerül azok elé is — amellett azonban ügyeltünk arra is, hogy figyelembe vegyük a legkisebb magyar szabó szellemi és gyakorlati szempontjait. Ünnepélyesen ígérjük ez alkalommal, hogy a jövőben is az lesz a vezető szempont lapunk megszerkesztésénél, hogy az egész világ vezető szaksajtójából azt vegyük át és tegyük hozzáférhetővé a magyar szabóság számára, ami azokban a szaklapokban a legértékesebb, a legmodernebb és ami a magyar szabó számára azonnal felhasználható gyakorlati értéket jelent. Ha ugyanebben a terjedelemben minél több értékes cikket akarunk és fogunk adni, nem igényelhetjük szaklapunk számára, hogy az minden időszerű problémát és teljes részletességgel kimerít. Nem, ezt ne rója fel senki tehertételül, mivel erre a célra nem kéthavonként 16—20 oldal, hanem hetenként 30—40 oldal terjedelmű lap szükséges, mint ahogy a német és az angol szabók ilyen terjedelmű szaklapokat kapnak és tartanak fenn. A cél nálunk is a továbbfejlődés kell hogy legyen és ahogy a német és angol szabók mindegyikének asztalára hetenként 30-40 oldalas szaklap kerül, úgy a magyar szabóiparosság is meg kell hogy teremtse és meg is fogja teremteni ezt a nemzetközi viszonylatban is reprezentáló, nagy terjedelmű és gyakran megjelenő magyar szaklapot. De ne kalandozzunk messzire. Eddig nem volt egy szabászat technikai szaklapja sem a magyar szabóságnak, mondhatnánk, szinte szégyenszemre, mivel a bennünket környező népek mindegyike rendelkezik szabászattechnikai szaklappal, sőt némelyik többel is. Most, int itt van a magyar szabászati szaklap első száma. Az elképzelhető legjobb anyagot adja és olyan szinte elképzelhetetlenül olcsó előfizetési áron, hogy jelszavunkat ismételve, egyetlen magyar szabónak sem kell anyagi okoknál fogva lemondania arról, hogy rendszeresen szaklap kerüljön asztalára. Havonként csak 40 fillért — a német szabóiparos átlagban havonként 4—5 pengőt költ szaksajtójára — kell erre a célra fordítania és szaktudásának komoly mértékben való gyarapodása máris biztosítva van. Annak magyarázása, hogy mit jelent úgy egyéni, mint a magyar nemzet szempontjából a szaktudásnak minél magasabb nívóra emelése és szünet nélküli továbbfejlesztése mennyire fontos és sürgős probléma, elég ha hivatkozunk jelenlegi nagyérdemű igyárügyi miniszterünkre, Bornemisza Gézára, aki minden alkalmat felhasznál, hogy a szaktudás óriási horderejére rámutasson, aki ezen felül megállás nélkül újabb és újabb intézkedéseket tesz, — mestervizsgák, szaktanfolyamok, ipari kiállítások, stb. — hogy az iparosság szaktudását tökéletesítse és ezzel életszínvonalát emelje. A lehető legnívósabb szabászati szaklap, amelynek ára a lehető legkevesebb, ime, megvan; most az egyes szabóiparosokon a sor, hogy azt saját hasznukra felhasználják. Anyagi megterhelést még a legkisebb szabó számára sem jelent az előfizetés, ne késlekedjék tehát egy szabó sem és a megfelelő öszszegnek beküldésével rendelje meg azonnal szaklapunkat.