Textil-Ipar, 1934 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1934-06-08 / 11. szám

TEXTIL­IPAR 3. 2. Textilipari­ felvonulás a Tiszántúli Árumintavásáron A Vásár vezetői nyilatkoznak а *1^ХЙ1*1рДГ -пак Sesztina Jenő m. kir. kormányfőtanácsos, felsőházi tag, kamarai elnök A Vásár szervezetének megalakítása után intenzív munkába fogott és hívó szavával felkereste Debrecennek és a Ti­szántúlnak kézműiparosait és kereske­dőit, hogy jöjjenek és mutassák be, mit tudnak termelni és mit tartanak raktá­ron. De felkereste a kamara vezetősége nagyszerűen fejlődött gyáriparunkat is és felkérte árumintavásárunk támogatá­sára. A kamara főtitkárával együtt úgy gondoltuk, hogy nemzeti közérdeknek te­szünk szolgálatot, amikor alkalmat te­remtünk arra, hogy a sokszor indoko­latlanul támadott gyáriparunk bemutat­hassa az Alföld magyar népének fejlett­ségét, sokféle és kiváló minőségű gyárt­mányait, amelyek oly sok szükségletün­ket kielégíthetik és egyúttal exportképe­sek is. A kamara őszülte örömmel látta, hogy felhívására olyan nagy számban jöttek a jelentkezések, hogy az eredeti elgon­dolás szerinti méreteket úgyszólván min­den héten tágítani kellett. Áldozatkészen jelentkeztek kézműiparosaink és keres­kedőink, de különösen minden elisme­rést megérdemel az a nagy megértés, amelyekkel vezető gyáriparosaink siet­tek vásárunk támogatására. Itt különösen hálásan kell megemlé­keznem arról a híres készségről, amely­­lyel­ textiliparunk büszkeségei: a Pa­mutipar, a Goldberger gyár, Kammer Testvérek és Richards Richard vállalatok, a Győri Textilipar első szavunkra mel­lénk állottak. Dr. budai Goldberger Leó, Szurday Róbert, Kammer Hugó és Drucker Géza barátaim nagyszerű meg­értésükkel első alapítói lettek a mi Ti­szántúli Árumintavásárunknak, úgyszin­tén a Rimamurány-Salgótarjáni Rt., va­lamint a Weiss Manfred Művek és a Fuchs és Schlichter zománcedény gyár. Ugyancsak minden elismerést megérde­mel az a rendkívüli buzgóság, amellyel a mi széles perspektívájú textilnagyke­reskedőnk, Bernfeld Sámuel igen tisz­telt barátom a textilipar több kitűnő vállalatának kiállítását megszervezte. És jöttek a többi magyar gyárosok és jelentkeztek napról napra kézművesek és kereskedők s iparművészeink keze alatt végül kialakult árumintavásárunk mai képe. Benső megelégedést keltő tapasztala­tunk, hogy kezdeményezésünket min­denki szeretetébe fogadta és támogatta. Debrecen város kiváló polgármesterének kezdeményezésére területet adott s azt közművekkel látta el, nagy közgazdasági érzékkel rendelkező főispánunk, ahol csak kellett, közbenjárt és egyengette utunkat. Nagy koncepciójú kereskedelmi miniszterünk pedig biztosította az ösz­­szes megadható kedvezményeket s min­den vonalon támogatott az Államvasut. Teljes mértékben elismerte törekvésünk jelentőségét a sajtó és ezzel biztosította a nyilvánosság erejét propagandánk szá­mára. Dolgoztunk keményen a kamarában, amikor kellett, éjjelt is nappallá téve, az utolsó emberig s ha most munkán­kat némileg eredményesnek találja a nyilvánosság bírálata, ez lelkesít és erőt ad, hogy a megkezdett után továbbmen­jünk és a következő évben a Tiszántúli Vásár fejlődésének újabb lehetőségeit te­remtsük meg. Dr. Radó Rezső m. kir. kormányfőtanácsos, a Debreceni Kamara főtitkára Ezelőtt 7 hónappal az árumintavásár helye részben bozótos terület, részben frissen ültetett gyümölcsös volt. A területet adta és rendezte a város megértő áldozatkészsége, az építményeket létesítette a kamara mint vásárrendező. De mind­ennek a lehetőségét az a megértés adta meg, amellyel a kamara kezdeményezését a keres­kedő, kézműves és gyáriparos érdekeltség fo­gadta. Ez a megértés bizonyítja, hogy a ka­mara helyes úton indult, amikor tervbe vette, hogy a magyar Alföld közepén az országhatáron túl te­jenc jelentőségű régi nagy vásárok városában modern formában felnyitja a régi »nagy szabadságokat« és árumintavásárok rendszerét. Decemberben még kis keretek között tervez­tük vásárunkat, de áprilisban már a második csarnokot építettük, mert a jelentkezőknek he­lyet kellett adnunk. Úgy terveztük, hogy a mi vásárunk bemu­tatója legyen a kézművesnek, a gyárosnak és a kereskedőnek, mert meggyőződésünk szer­int a merkantil érde­keltség három ágazatát egymáshoz kap­csolja az élet. És úgy jöttek a jelentkezések, amint tervez­tük. Testvérként egymás mellett áll vásárunkon gyáros, kézműves és kereskedő. Hál­a és köszönet illet minden kiállítót, hogy a mai idők nehézségei között eljött áruminta­­vásárunkra, de különösen nagy jelentőségűnek tartjuk azt a gyönyörű bemutatót, amelyet gyáriparo­saink és elsősorban textilgyáraink vezető cégei rendeztek. Meggyőződésünk, hogy a magyar gyáripar ter­mékeit így lehet országunk népével legjobban megismertetni. Oda kell menni és jönni, ahol a közönség széles körei megismerhetik gyáraink és különösen textil­gyáraink termékeit. A magyar gyáriparnak küzdelmes útja van. Ha áldozatokat kell hozni, elsősorban tőlük vár­ják, de ha támadási felületeket keresnek, akkor is a gyáripart látják meg legelőször. A különböző oldalról jövő támadásokat másként fogja azonban megítélni az ország népe, ha rendszeres ismertető propagatív munka útján lassanként saját szemével megismeri a minden igényét kielégítő cik­keket, amelyeket gyáriparunk termel. Rendszeres munkával fokozatosan kialakult már közönségünkben az a he­lyes megítélés, hogy amit a magyar gyár­ipar termel, azt mi termeljük és api a mi termelésünket vesszük, magunkat erősítjük. Ezt követi majd az általános felisme- Magyar Pamutipar pavillonja

Next