Textil-Ipar, 1939 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1939-01-13 / 1. szám
Előfizetési ár: egy évre 36 pengő. Hirdetési díj: 1 sor 85%n-es hasábszélességben 60 fillér, 65 %,-es hasábszélességben 50 fillér. 1— „A DETAILISTA“ „MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA" „A KÖTSZÖVŐ“ Iden Budapest, 1939. január 13. XII. évfolyam 1. szám körök harmonikus együttműködése tali fórumok s a magyar textilipar között milyen volt a viszony a nem éppen barátságos légkörű és nem rózsás konjunkturájú 1938-as esztendő folyamán? Az Iparügyi Minisztérium és a Külkereskedelmi Hivatal jönnek elsősorban számításba, mint olyan hivatalos szervek, amelyek állandó kontaktust tartanak fenn a magyar textilgyáriparral. — Felmerül a kérdés, mumus volt-e ez a két fórum az ipar számára? Mert a logika szerint azok lehettek volna, hiszen az 1938-ik évben egyre tágult az a terület, amelyen különféle megkötöttségek miatt állandóan bele kellett szólni a nyersanyagellátás, értékesítés, termelés, szociális reformok, munkabér, munkaidő nagy horderejű kérdéseibe. A magyar textilipar, ha az őszinte megnyilatkozás jegyében kezét szívére teszi, nyugodt lelkiismerettel teheti meg vallomását a legnagyobb nyilvánosság előtt is. S ez a vallomás az, hogy soha nem volt harmonikusabb a szakmai viszony a hivatalos körökkel, mint éppen az 1938-as esztendőben. A rendeletek, megkötöttségek útvesztőjében egy pillanatra sem tévedhetett el a magyar textilgyáros, mert maga az Iparügyi Minisztérium és a Külkereskedelmi Hivatal vette át a kalauzi szerepet s jelezte a helyes útirányt ipar és kereskedelem részére, s így különösképpen a szakmai iparnak az lehetett az érzése, hogy a nyersanyagok megválasztása, termelés és értékesítés terén megkülönböztetett szabadságot élvez más államok iparosaival szemben. Egyes államokban ugyanis az államhatalom még azt is ukázban írta elő, hogy minő gyártmányokhoz milyen anyagot кеГГfelhasználni, például a pamutot vagy teljesen kikapcsolták, vagy elrendelték műrosttal, műgyapjúval, tejgyapjúval, Zellwolleval és más szurrogátumokkal való keverését. Hétről hétre változó variációkban rendelték el a keverést és mindjobban szigorították a selyem, len, kender, juta, ramie feldolgozási szabadságát is. Nálunk a kormány iparpolitikája mindezeket a nehéz kérdéseket oly zseniálisan oldotta meg, hogy a termelés egy pillanatig sem érzett megkötöttséget. A legnagyobb elismerés illeti meg az Iparügyi Minisztérium textilszakmai ügyosztályait, ahol hétpróbás szakemberek valóságos szakmai lelkesedéstől fütve kezeltek minden aktuális ügyet. Ebben a modern minisztériumban — csodák csodájára elmondhatjuk — egyegy felvetődött textilszakmai probléma sohasem mint akta, avagy rideg ügyszám, hanem elsősorban mint fontos és sürgős honi ipari kérdés szerepelt. Az élet piros vére pezsgett a miniszteriális ügyosztályokban s éreztette eleven lüktetését az ügyek intézésének minden vonatkozásában. A szakminisztérium referens urai követendő példaként nem mint bürokraták ültek helyül. . • Mint fekete Krampusz, úgy él a köztudatban a Bürokrácia. Még nem is régmúlt az az idő, amikor iparos- és kereskedőmamák azzal ijesztgették gyermekeiket: vigyázz, mert jön és elvisz a Hivatalnok Bácsi. Most, az új esztendő elején, nem árt visszapillantani, hogy az illetékes hivalalkozók lettek volna, magukat a vállalkozók lelkivilágába. Éppen ezért sohasem hozhattak olyan döntést, amely, ha esetleg eleven húsba vágott is, meg ne felelt volna a kényszerítő pillanatnyi körülményeknek. Ugyanezt lehet elmondani a Külkereskedelmi Hivatalról is, amely a mind bonyolultabb nyersanyagellátási, import- és exportkérdéseket volt hivatva eldönteni. A hivatal vezető embereinek higgadtsága, megfontoltsága, szakmai felkészültsége is nagyban hozzájárult, hogy nyersanyagban pillanatig sem voltak emésztő gondok, sőt, a munkáslétszámot emelni, a gyárak berendezését még fejleszteni is lehetett. Most, hogy hozzánk csatlakozott a Felvidék, amelynek textilkereskedelme az idegen impérium alatt nemrég teljes beszerzési szabadságot élvezett és szabadon vásárolhatta szükségleteit a világ minden tájáról, le kell szögeznünk, hogy a magyar textilipar és a magyar hivatalos fórumok egymást megértése szülte azt a nem lebecsülendő nagy eredményt, hogy a minőségileg is felfelé ívelő termelésünkről a Felvidék kereskedői is fenntartás nélkül, az őszinte elismerés hangján nyilatkoznak. Kassa és a többi visszakerült város legpatinásabb kereskedő cégei is elismerik, hogy a magyar textiláruk egyáltalán nem állnak amás államok produktumai mögött, sőt azokkal minden tekintetben versenyképesek. Ezért ha már átnyújtottuk az illetékes fórumoknak joggal kijáró pálmát, meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját a mindig szebbet, mindig jobbat produkáló magyar textilgyáros előtt is ... ILANDÓ MELLÉKLETEINK Telefonszámaink: 128—270 és 117—859 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Hunyadi-tér 7. sz. TELEFON: 2-964-80 Kötőfonalak Horgolópamut Himzőpamut Kézimunka gyapjúfonalak Vaelonalgyár Bérmeteorizáló Belehéritó Schüller és Társa r. h Budapest, VII. Róna ■ •, 95 1 lyelem I 1 ПкШ.Vili L.__________ ___ paszományárugyár a»** Ne csak számláin hanem az, áruján is tüntesse fel cégét Címkék tervezésében és szövésében specialista RVIN CÍMKÉSZÖVŐ GYÁR BUDAPEST, XIV. EGRESSY-TÉR 6 TELEFON: 286-727 SZÖVÖTT ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. PANNONIA-U. 9. „GART“ trikófehérneműk Gyártja: REICH ADOLF FIAI Budapest, V. Erzsébet-tér 7 Több államban szabadalmaztatva a kereskedő nyugdíja Magyarország az utolsó években a szociális reformok egész sorát valósította meg s az illetékes tényezők kijelentése szerint a legközelebbi teendők homlokterében is a szociális kérdések állanak. Köz- és magántisztviselők, ipari munkások, a falu népe, a földműves osztály, a mezőgazdasági munkásság mind-mind részese volt nagyobb vagy kisebb jelentőségű szociális gondoskodásnak. A kereskedőtársadalom szíves örömmel nézi ezeket a — sokszor reá nézve is súlyos terheket jelentő — szociális intézkedéseket. Biztosan reméli, hogy végső eredményeiben mindezek a gazdasági életre, tehát a kereskedelmi forgalomra is kedvezően fognak kihatni. De a kereskedőknek eszükbe jut saját sorsuk is. Az aggkori biztosítás ma már úgyszólván minden társadalmi réteget felölel, csak a kereskedő és iparos nem részesül benne. Az egész életen keresztül dolgozó kereskedő rita teljes bizonytalansággal néz jövője elé, amely fölött fekete felhőként lebeg minden emberi élet vámszedője, az elöregedés és betegség. Ezzel az életbevágóan fontos sorsproblémával a Textil-Ipar Újság foglalkozott elsőnek és spontán lelkesedésből ezerpengős pályadíjat tűzött ki olyan komoly, szakszerű biztosítási tervezet kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy minden magyar kereskedő biztosíttassék betegség, rokkantság esetére s bizonyos korhatár elérése esetén kereskedői nyugdíj illesse meg. A beérkezett pályaműveket a zsűri, lelkiismeretesen átvizsgálta s a legjobbnak talált tervezet szerzőjét felszólította, hogy díjnyertes pályaművét a két másik díjazott műhelyesnek ítélt elgondolásainak felhasználásával, bizonyos szempontok újbóli mérlegelésével, egységes és végleges formába öntse. Miután ez is megtörtént, ezt a tervezetet, melyet dr. Haag János, az MTI szentesi kirendeltségének fogalmazója készített, most átadjuk a nyilvánosságnak. Tesszük ezt annál is inkább, mert a Textil-Ipar Újság által felvetett gondolat időközben az érdekképviseletek célkitűzéseinek is első vonalába került, sőt ami ennél is több: kormányzati program lett. Amikor tehát a tervezetet nyilvánosságra hozzuk, nemcsak a kereskedelem, hanem az érdekképviseletek és a kormányzat figyelmét is felhívjuk az abban lefektetett elgondolásokra. Az eszmék sürgős tisztázását és a kereskedő nyugdíj mielőbbi megvalósítását várja a magyar kereskedelem. Folytatás a 2-itt oldalon MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN