Viz és Világitás, 1913 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1913-01-06 / 1. szám
III. évfolyam. Budapest, 1913. január 1.1. szám. VILÁGÍTÁS AZ ÖSSZES SZERELÉSI IPARÁGAK LEGELTERJEDTEBB SZAKLAPJA. LAPUNK FELVÁLTVA ÁLLANDÓAN JÁR E SZAKMÁK VÉTELKÉPES CÉGEINEK, — HATÓSÁGOKNAK, GÁZGYÁRAKNAK, VÍZMŰVEKNEK, — VILLAMTELEPEKNEK MAGYARORSZÁG, AUSZTRIA ÉS A BALKÁN ÁLLAMOKBAN. Gfiz, - gáz, — villany, — acetylén, — zrfi, — fűtés, — hűtés, — szellőztetés, — vízszükséglet, — sűrített levegői, — felszerelések, — vezetékek, — vízlevezetés, — heggesztés, — kiszárítás, — porszivás, — légnedvesítés, — fertőtlenítés, — csatornázás, — szigetelés, — villámhárító, — telefon, — .................... tűzjelzők, — tűzoltás, — száraztó, — biztonsági, — egészségügyi, — mosdó-, fürdő-, konyha- és mosókonyha-berendezések. .................. Előfizetési éra Szerkeszti FAZEKAS JÓZSEF. MEGJELENIK MINDEN HÓ, 1-ÉN ÉS 15-ÉN Szerkesztőség és kiadóhivatalt BUDAPEST, VII., ELEMÉR UTCA 38 SZÁM a „Beleuchtung und Wasserversorgung“ című német melléklettel együtt egész évre 6 korona. Központi melegvízellátás. Irta: Jaszovsky János a kassai légszeszgyár üzemmérnöke. Valamint a központi fűtésnek meg van a célszerűsége adott körülmények mellett, ugyanolyan mértékben a központi melegvízellátás is előnyös a nagyobb berendezéseknél. Kórházak, gyógyintézetek, szállodák rendelkeznek leginkább ilyen telepekkel, ahol egy Souterrain helyiségben elhelyezett kazán szolgáltatja a melegvizet rendeltetése helyére. Ennek a kazánnak fűtésére alkalmazást találhat a világítógáz különösen a tüzelés kényelmességénél és célszerűségénél fogva. Bérházakban ezen melegvízszolgáltatási mód a gázfogyasztás aránylagos elszámolásának nehézkessége miatt, nem igen volt kivihető, amiért is minden egyes lakó külön gázkályhát kapott függetlenül a másiktól és kiki fizeti a saját gázfogyasztását mérőjének leolvasása szerint. Megoldható azonban a kérdés az esetben is központosított elrendezéssel az ábrán látható kivitelben, amikor minden lakó a melegvízfogyasztásnak megfelelő gázmennyiséget fizeti. A megoldás a következő: A közös felszálló gázvezetékből kap minden lakás külön elágazást külön gázmérővel, az elágazásba a mérő után bekapcsolunk egy kombinált gáz- és vízcsapot, amit összekötünk a kályhához haladó közös gázvezetékkel. A mérő után, de a kombinált csap előtt ezzel párhuzamosan egy kitérő vezetéket alkalmazunk, melynek célja az, hogy a csap zárása esetén, tehát használaton kívül is az automatával ellátott gázkályha kis gyújtó lángzóját folyton táplálhassa. A kályhából eltávozó melegvízvezetéket a kombinált csapokba bekötjük és ezzel az elrendezés kész anélkül, hogy minden lakás külön fürdőkályhájának költsége merülne föl; takarékoskodunk így helyben is, ami szintén tekintélyes előny. Külön költséget jelent a gázkályhához visszavezető közös gázvezeték és melegvíz vezeték. Mint elrendezési célszerűséget megemlítjük, hogy a kályhát lehetőleg a távolságok közepe táján helyezzük el, amikor is rövid melegvízvezetékeket kapunk s igy a falbaépítés és távolravezetés folytán fellépő melegveszteségek csökkenek. Természetesen csak a csőben lévő lehűlt víz eltávozása után kapunk melegvizet a kombinált csap nyitása esetén, ezt is elkerülhetjük azonban olyformán, hogy a kályha után a szokásos temperáló készüléket iktatjuk a melegvízvezetékbe s akkor azonnal kapunk oly meleg vizet, amilyen hőfokra a készüléket beállítjuk a szerelésnél. A gázvezetéket illetőleg a gázmérő előtti főcsapon kivül kap minden kitérő kis gázvezeték külön csapot a kályha folytonégésének beszabályozására, továbbá az eltávozó vezeték is külön egy csapot a közös vezetékbe való beömlés előtt. A kombinált csap gázcsapja lehetőleg kapjon egy kevés előnyitást a beszabályozásnál, hogy mire a vízcsap nyitáshoz ér és a vízáram következtében az automata nyitja a kályha gázszelepjét, gáz már rendelkezésre álljon. Tanácsos azonos típusú és nagyságú gázmérőket alkalmazni, amikor is egyenlő nagyságú nyomásveszteségek tételezhetők fel, eltekintve a szintbeli, magassági eltérések nyomásbefolyásától.sz A központi melegvízellátásnak ilyen formában való kivitele feltétlenül egyszerű, kompakt, s hogy mennyire gazdaságos, azt az egyes adott esetekben már könnyű kalkulálni. Mindenestre fontos a kályha nagyságának megválasztása s itt nem szabad a teljesítőképesség rovására takarékoskodnunk, hanem a kályha a bizonyos számú lakás maximális melegvízszükségletének legalább felét szolgáltassa; például egy négy lakás céljait szolgáló kályha akkora legyen, hogy egy és ugyanazon időben két, esetleg három lakás kaphasson fürdőt. Mint minden berendezésnél, úgy itt is jelentős szerepe van annak, hogy a gázvezeték kellően legyen méretezve. Hiszen éppen Budapesten mutatkoztak erősen azok a mizériák, melyek a gázvezetékek gyenge