Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 3. - Módszertári füzetek, Különszám (Budapest, 2005)
Décsiné Viszmeg Ágota: A Láng Művelődési Központ története
tól (a művelődési otthonok alapításától) a Láng Gépgyár Kultúrháza is művelődési otthon lett. Ez azonban csak jogi besorolását változtatta meg az intézménynek, mivel fenntartója és működtetője továbbra is a szakszervezeti bizottság maradt, e szervezet a mindenkori kultúrfelelősén keresztül biztosította a ház működtetését, így az évek folyamán sűrűn váltották egymást, az intézmény „vezetői”. Wilk Ferenc visszaemlékezése szerint Tihanyiné, Tényiné, Tonténé, Handl Jenő, majd pedig Udvardi Ferenc (aki egyben SZB-titkár is volt) szervezte a kultúrház programjait. Az intézmény 72 éves munkaterv alapján dolgozott, amelyet a kultúrfelelős a vezetőséggel közösen állított össze. Ez tartalmazta a vezetőség munkatervét, a rendezvények és a káderfejlesztés tervét, a ház költségvetését, amelyet a szakszervezeti bizottság biztosított. A művelődési otthon főbb tevékenységi formái az ’50-es , '60-as években A művészeti csoportok Az amatőr művészeti csoportok egyrészt a már korábban is meglévőkre épültek (szimfonikus zenekar, dalárda, színjátszó csoport), másrészt újonnan alakultak (fúvószenekar, népi tánccsoport, bábcsoport). A művészeti együttesek rendszeresen felléptek a gyári rendezvényeken (április 4., augusztus 20., november 7. alkalmából), de önálló hangversenyeket, műsorokat is adtak a kultúrházban. A Láng Szimfonikus Zenekar zeneakadémiai hangversenye 1948-ban.