Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
VI » lányok a tőkések táborában A világsajtót bejárta az a hír, hogy Koreában a li. amerikai hadsereg vezérkara eery görög zászlóaljat dobott a légveszélyesebb frontszakaszra. Alig érkeztek azonban a görög csamdok a kijelölt helyre, amikor hat amerikai bombázó megkezdte a szövet"részesek" bombázását. Az amerikai bombák több, mint 40 görögöt pusztítottak el. Ezután az eset után két görög szakasz éjtszaka az amerikai csapatrészek vezérkarához ment és mintegy 50 amerikai katonát és tisztet megölt, vagy megsebesített. A bomlás eme jelei megfigyelhetők a délkoreai hadsereg katonái között. De az utóbbi időben fokozódott a háborúellenes hangulat is Hasonló a helyzet az Atlanti Szövetség országai között, mint Koreában a .,szövetséges’1 katonák soraiban. Mindenütt sűrűsödnek a jelek, hogy növekszik az ellenállás, az amerikaiak vezetési igényeivel és azzal a törekvéssel szemben, hogy közvetlen befolyást gyakoroljanak a nyugateurópai államok politikájára. Például csak néhány hete, hogy az angol parlamentben heves vita robbant ki az amerikai csapatok helyzetét szabályozó törvényjavaslat körül. A vita során számos képviselő ítélte el a jenki katonák angliai garázdálkodásait. Franciaországban még a köztársasági elnök is már megsokalta az amerikaiak zsandárszerepét és Amerikaellenes nyilatkozatra ragadtatta el magát. A francia sajtó kelepcének és zsarolásnak nevezve az Atlanti Tömböt, megállapította, hogy ,,az USA és Franciaország között kis háború érlelődik.” A holland hadsereg vezetői nem akarják alávetni magukat a Hollandiára is ráerőszakolt ,,európai hadsereg” egyezménynek. A norvég parlamentben ellenzéki csoport alakult az atlanti szövetséggel szemben. Az atlantijati kormányok kezdik megelégelni, hogy amerikai kormánytisztviselő döntse el: hogyan állítsa össze költségvetését Anglia, Franciaország, Hollandia és a többi ország. A nyugati tőkés országokban, az amerikai politika növekvő nehézségei oda torkolnak, ahová Pervuhin elvtárs a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóján rendezett moszkvai ünnepségen körvonalazta: eAnHia, Franciaország és a többi kapitalista ország nem fogja a végtelenségig tűrni az Egyesült Átlantok uralmát és jármát, hanem előbb, vagy utóbb megpróbálja, hogy kiszabaduljon az amerikai rabságból és az önálló fejlődés útjára lépjen A Wall Street diktátuma komoly összetűzésekhez vezet tehát a kapitalista államok között, különösen az USA s a tőle függő ország Angol-amerikai „cftyüttműködés“ hAz amerikai imperializmus gazdaságpolitikája szükségszerűen kiélezte az Egyesült Államok és a többi tőkés állam közötti ellentéteket Ezek közül továbbra is az Egyesült Államok és Anglia közötti ellentétek a legfőbbek.“ (O. M. Malenkov) azoTr közt. De kiélezi ez a parancsuralom a kapitalista csoportosulások között is az ellentéteket. A tény tehát az, hoegy az imperialisták táborában most már civakodás folyik, ezt a tábort ellentétek marcangolják, és mern ök nélkül ismeri be az Egyesült Államok vezető lapja, a „New York Times”, hogy mos s Amerika-barát nyuszateurópai politikusok közül is egyre többen elégedetlenséggel nyilatkoznak az Egyesült Államok politikájáról. Ami azonban az amerikai imperialisták számára a nyugateurópai helyzetben a legaggasztóbb, az a demokratikus békemozgalom nagyarányú fellendülése. Az egyszerű emberek, mint mindenütt, gyűlölik az amerikai militaristákat, akik zsandárcsizmájukkal eltapossák a népek jogát és szabadságát. A kommunista pártok Sztálin elvtársnak az SZKP XIX. kongresszusán adott felbecsülhetetlen útmutatását követve magasra emelik a demokratikus szabadságjogok és a nemzeti függetlenség zászlaját. E zászló köré tömörülve, országaik lakosságának hatalmas tömegeit viszik harcba, a világreakció és a fasizmus támasza, a béke és a népek elleni összes esküvés szervezője, Nyugat-Európa új megszállója, az amerikai imperializmus ellett. Soha nem állt még szemben fz amerikai háborús politikával ilyen széles arcvonal Nyurat-Európában. Ez az arcvonal a legkülönbözőbb világnézetű és politikai felfogású emberek millióit egyesíti. Sok amerikai politikus azt gondolja, hogy Nyugat-Európában egyszerűen túlfeszítették a húrt. Az ok másutt keresendő, Amerika urai egymásután szorítják ki a nyugateurópai imperialistákat saját gyarmataikról. Valamennyi nyugateurópai orszaSrak elemébe vág, hogy nemzeti jövedelmének egyre nagyobb hányadát emészti fel a fegyverkezési hajsza és az Amerika által előírt katonai kiadások. Azok a kormányok, amelyek kénytelenek az amerikai parancsokat végrehajtani, rettegnek a nehézségektől, amelyek előállnak a nép növekvő gyűlölete következtében és amelyek már nem egy kormány bukásához vezettek. A néptömegek és a gazdasági nehézségek nyomása, együttese oda vezet, hogy az európai kapitalista országok uralkodó körei egyre gyakrabban fejezik ki elégedetlenségüket a leplezetlen parancsolgatás amerikai politikájával. Amerika modern kannibáljai azt hiszik, hogy Nyugat Európa vak eszköz lesz az ő monopolistáinak világuralmi harcában. Manapság azonban az „amerikai világküldetés” legarcátlanabb magasztalói is kénytelenek felismerni, hogy a népek vére nem dollárra váltható árucikk, hogy nincs a Wall Streetnek annyi aranya, amelyen a népek becsületét megvásárolhatná. 5y £ s—ri - Az amerikaiak „kimélyítik”s az angolokkal való együttműködésük alapját. (B. Jefimov rajza.) Angol-amerikai olaj ellentétek Iránkal Londonban nagy nyugtalanságot keltett az Egyesült Államoknak az a bejelentése, hogy „figyelmen kívül“ hagyja az iráni-angol olajblokádot. Az amerikai kormány bejelentette, hogy bár szombaton az angol-iráni olajvitával Angia kapcsolatban zárlatot rendelt el minden iráni olajkivitelre, ,,az amerikai kormány nem kíván útjába állni azoknak az amerikai olajtársaságoknak, amelyek olajat akarnak elszállítani Iránból.“ Londonban attól félnek, hogy ez a washingtoni bejelentés azt a szándékot tükrözi: ,,szabad kezet akarnak adni az angol zárlat megtörését megkísérlő amerikai olajvállalatoknak.“ Az újabb angol-amerikai ellentét szóba került az alsóházban is, ahol Eden angol külügyminiszter kijelentette, hogy „a brit kormány az iráni kőolajtermékeket továbbra is az Angol-Iráni Olajtársaság tulajdonának tekinti“. Hozzátette, hogy a brit kormánynak ,,kötelességei vannak az Angolnán! Olajtársaság iránt és ezek teljesítése érdekében használni fogja a kezében lévő eszközöket.“ A Daily Express úgy véli, hogy „a washingtoni nyilatkozat újabb súrladásokra szolgáltathat okot Anglia és Amerika között." A Daily Mail szerint: „Fennáll az a veszély, hogy ha amerikai cégek mégis olajat akarnának szállítani Iránból, ez incidensekhez vezethet “ PETŐFI SÁNDOR ÉS KECSKEMÉT A párt, a megyei tanács és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei szervezete Petőfi Sándor születésének 130. évfordulója alkalmából elhatározta, hogy a nagy magyar költő méltó ünneplésére megyeszerte ünnepségeket rendez, irodalmi pályázatot ír ki és megyénk dolgozóinak széles körében teszi ismertté Petőfi harcos életét és forradalmi költészetét A legnagyobb ünnepségek Kiskőrösön, a költő születésének helyén lesznek, ahol december 31-én felavatják az átszervezett Petőfi Múzeumot, este pedig nagy ünnepségeket rendeznek a Katona József színtársulat művészeinek bevonásával, továbbá kiváló megyei tánc- és énekcsoportok és szavalét közreműködésével. Petőfi Sándorról az ünnepi megemlékezést neves magyar író tartja. Január 1-én folytatódnak az ünnepségek egész napos kultúrműsorral, amikor a megye legkiválóbb ének- és tanácsoportjai lépnek fel. Ezen a napon kerül előadásra a János vitéz dalmű is. Délelőtt az írószövetség tart önkeétot. A Petőfi ünnepségek: megyénk ünnepei. Petőfi Sándor a Kiskunságról származott. Itt éltek szülei, itt is járt iskolába és mint színész is megfordult megyénkben Petőfi Sándor 1828 tavaszától 1831 elejéig, hatodféléves korától nyolc éves koráig tanult Kecskeméten az evangélikusok elemi iskolájában. Eleven igen szorgalmas, jó tanuló volt. (A Luther-palota helyén emléktábla hirdeti a hajdan iskola helyét.) Anyai nagybátyjának, Hrúz Mihálynak a házában lakott, a mai Béke szálló helyén. tllőzőleg már Kiskőrösön és Félegyházán tanult. Itteni tartózkodása jelentős volt életében. Itt tanulta meg igazán a betűvetés nehéz tudományát és itt gazdagodott fogékony gyermeklelke egész életre szóló élményekkel. Tizenhárom év múlva, 1843 január 13án, mint vándorszínész érkezett vissza Kecskemétre Szabó József vidéki színtársulatával. Ebben az időben sokat nélkülözött, sokat nyomorgott. A mai Petőfi utca 18. számú ház helyén állott Dudásné kis parasztháza, ebben lakott Némethy Gyurka nevű színésztársával együtt. A mai gőzfürdő épülete volt az akkori kecskeméti színházépület, ahol Petőfiék játszottak. Nagy szerepeket nem bíztak rá, többnyire csak statiszta-szerepeket kapott. Valójában a társulat színlapkihordója volt. Shakespeare Lear király című tragédiájában a bolond szerepét olyan jól alakította, hogy megérdemelt sikert aratott. Március végén, amikor színtársulat elhagyta Kecskemétet, ebben a darabban búcsúzott az itteni közönségtől Az erkölcsi siker nagy volt, az anyagi csak 10 váltóforint Kecskeméten írt verseiben már megcsillant a népdal tiszta hangja. (Kakasszóra hajnal ébred.) Életképeiben a betyár alakja is megjelenik. (Lopott ló.) Verseiben megnyilatkozik az elkeseredés és halálvágy is. (Könnyeim, Halálvágy, Jön az ősz...) Még nem látja világosan, hogy nyomorúságának oka a rossz társadalmi berendezés és hogy lehet segíteni rajta forradalommal. ..Én” című versében a nagy költő éleslátásával jellemzi egyenes és őszinte lelkületűt: ,.Mint a róna, hol születtem, Lelkem itja tetteimben Egyenes. Szavaimmal eda az érzet/ Célrajutni álbeszédet Tétovázva nem keres”. ..Jövendölés” című költeményében így jósolta meg költői hírnevét: »Anyám, az álmok nem hazudnak, Takarjon bár a szemfödél, Dicső neve költő fiadnak, Anyám soká, örökkön él” " ' — iL Ti Nemzetségi iskoláink fejlődése Népköztársaságunk alkotmánya megállapítja, hogy államunk minden polgárának joga van az anyanyelvi oktatásra. Ma hazánkban SS délszláv, 60 német, 28 román, H7 szlovák nemzetiségi iskolai egység működik. Ezenkívül kormányzatunk tanítóképzőt létesített a délszláv és szlovák fiatalok számára- A pedagógiai főiskolán valamennyi nemzetiség részére biztosítják a szaktanárképzést, hogy azokból a dolgozó fiatalokból is lehessen általános iskolai szaktanár, akik nem végezték el a középiskolát. nemzetiségi szakérettségis ftcafolyamot szerveztek. Olyan nemzetiségi tanulóknak, akik kevesen vannak ahhoz, hogyy lakóhelyükön önálló nemzetiségi osztályokat alakítsanak számukra, körzeti általános iskolát hoztak létre, amely diákotthonnal van összekapcsolva. Ilyen körzeti iskola és tanulóotthon működik Gyulán a román, Pécsett és Pomázon délszláv, Békéscsabán, Szarvason, Sátoraljaújhelyen és Budapesten a szlovák fiatalok számára. Nemzetiségi tanerőink között sok olyan van, akit „kiváló tanító” címmel tüntettek ki és igen sokan kaptak közülük jutalmat. (MTI) J5AZ ALFÖLD TA]A ÉS NÉPE“ képkiállítás a Kecskeméti Múzeumban A Kecskeméti nyílik meg vasárnap Múzeumban déllőtt 11 órakor ,,az Alföld tája és népe képkiállítás“. A gazdag és nagyértékű anyagot a Szegedi Múzeum bocsátotta Kecskemét rendelkezésére és ezen a kiállításon a dolgozók tanulmányozhatják az alföldi tájképfestés történetét. Az 1850-es évek festője, Keleti Gusztáv még részletezően dolgozik, a regényességet keresi. Bihari Sándor művészetében már, Munkácsy Mihály hatása érvényesül. Szlányi Lajos az érzelmes szemléletét képviseli. Hollósy Simon és Mihalik Dániel a napfény ábrázolására nagy súlyt helyeznek. Az Alföld egyik legnagyobb ismerője Tornyai János. Szegényparaszt fia, aki fáradságos munkával kereste kenyerét, hogy egy kis időt szakíthasson a festésre. Fiatal korában Munkácsy tanítványa, törekvéseinek folytatója volt. Művészetét az úri Magyarország nem ismerte el. Színpompás képei az alföldi rekkenő nyarat örökitik meg igen gyakran Fényes Adolf művészete leleplezte a kizsákmányoló osztályt, ezért üldözték. A népéletkép-festészet az 1840-es években kezd virágzani Magyarországon. De ezek a képek még hamis, polgári szellemben készültek. Nem parasztokat, hanem paraszt jelmezbe öltözött polgárokat ábrázoltak. Azt a felfogást, hogy a nép primitív és hogy nincsenek „magasabbrendű“ érzései, elsőnek Munkácsy cáfolta meg. Kezdetben a parasztok, csak mint a tájképek mellékalakjai szerepelnek a képeken. Különösen feltűnő ez Mészöly Gézánál, aki finom színeivel a vízparti tájak párába vesző távlatait tudja, megragadni. Az emberek nála igen gyakran mozdulatlanul állnak, feloldódnak a táj hangulatában. Bihari Sándornál ez a tájképhez kötöttség már elmarad, de gyakran a hatásvadászat területére téved, és az érdekes témát a valóságábrázolás fölé helyezi. Ilyen festő pl. Papp Henrik. A század fordulóján a festők egyre jobban a napfényes, színes ábrázolás felé hajlanak, a tartalmi mondanivaló háttérbe szőkül. Ennek képviselője — egyes műveiben — Zempléni Tivadar és Kernstok Károly. Nyilasy Sándor viszont e színek gazdagságát arra használta fe, hogy túlságosan vasárnapi szépségévé tegyen mindent. Az 1900-as évek elején Mednyánszky László volt az első, aká csavargókat, nincsteleneket ábrázolt megrázó erővel Képei lázadó keserűséget tükröznek. Kortársa, Fényes Adolf a „Szegény ember élete“ c. sorozatában riasztó képet festett a falusi agrárproletárokról. Az alföldi nép feudálkapitalista szolgaság kegyetlen robotját és izzó színeivel az agrárproletáriátus elfojtott lázadó erejét nyilvánítja ki. A képzőművészeti kiállítást —• a dolgozók kívánságára — a régészeti és néprajzi állandó kiállítással együtt, hétfő kivételével, minden nap meg lehet tekinteni. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM!