Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. május (9. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-12 / 111. szám
A svájci sajtó hétfőt a genfi értekezlet nagy napjának nevezi GENF. Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A svájci lapok és a külügyminiszteri értekezlet részvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak a hétfői ülésnek, amelyen egyfelől létrejött a Dien Bien Phunál fogságba esett sebesültek hazatelepítéséről szóló megállapodás, másfelől a Vietnami Demokratikus Köztársaság részéről reális, józan, megvalósítható javaslat hangzott el az indokínai kérdés megoldására, Indokína békéjének helyreállítására és az indokínai népek nemzeti jogainak tartós biztosítására. A »La Suisse« című genfi lap jelenti: »Hétfő a genfi értekezlet nagy napja volt, miután a hétfői ülésen sikerült fontos lépéssel előbbre jutni a kitűzött cél felé.« A »Journal De Geneve« megállapítja, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság hétfőn elhangzott javaslatai kétségkívül mély benyomást tesznek mind a francia, mind az angol közvéleményre. Értekezleti körök általában úgy vélekednek, hogy az Indokínában kialakult katonai helyzet és a francia politikai helyzet miatt a nyugati hatalmaknak nagyon nehéz lesz elutasítani Fam Van Dong javaslatait. Megfigyelők úgy vélik, hogy Eden angol külügyminiszter a közeli napokban a francia és a vietnami javaslat lényeges pontjait figyelembe véve, kompromisszumos megoldást ajánl majd az értekezletnek, Navarre tábornok megkezdi a tárgyalásokat a Dien Bien Phunál fogságbaesett sebesültek hazaszállításáról A Genfben tartózkodó francia küldöttség hivatalosan közölte: a francia kormány utasította Navarre tábornokot, az indokínai francia expedíciós csapatok főparancsnokát, hogy a genfi értekezlet hétfői ülésén létrejött megállapodás alapján még a keddi nap folyamán kezdjen tárgyalásokat a vietnami néphadsereg illetékes szerveivel a Dien Bien Phunál fogságba esett sebesültek hazaszállításáról, Az indokíviai kérdésről LONDON. Wilfred Burchett, a »Daily Worker« tudósítója jelenti Genfből: »Bidaultnak az indokínai kérdés rendezésére vonatkozó terve voltaképpen megadásra hívja fel Ho Si Minh kormányát és ugyanazt a gőgös nyelvezetet használja, mint amilyet az imperialista hatalmak egy évszázadon át használtak Ázsiában. Bidault feltételei olyanok, amilyeneket egy diadalmas főparancsnok szabhat, miután minden szervezett ellenállást eltiport. Ez egyáltalában nincs összhangban a katonai térképpel. A francia uralom maradványait már csak néhány elszigetelt Dien Bien Phu-szerű hadállás tartja fenn. Bidault az amerikai beavatkozók szócsöveként és nem a francia nép képviselőjeként beszélt. Genfi megfigyelők nézete szerint taktikájának célja bármiyen genfi elintézés halogatása mindaddig, amíg meg nem érett a csendesóceáni antikommunista szövetség terve és Indokínai második Koreává nem lehet változtatni.« DZSAKARTA (TASZSZ) Valamennyi indonéz lap feltűnő helyen közli azt a nyilatkozatot, amelyet Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke adott az “Antara« indonéziai hírügynökség tudósítójának és élénken foglalkoznak az indokínai kérdés rendezésének lehetőségeivel. A »Berita Indonézia« című lap vezércikkében azt írja, hogy a vietnami néphadsereg Dien Bien Phunál aratott győzelme súlyos csapást mért az imperializmusra, a nyugati hatalmak támadó erőire. A “Harnan Rakiat« című lap felhívja a francia kormányt, szüntesse be az agressziót Indokína népei ellen. LONDON (MTI) Bevan választókerületében mondott beszédében kijelentette: — Nyíltan meg kell mondanom: az Egyesült Államok határozott kísérletet tett Indokínában arra, hogy Angliát háborúba döntse. Főként azért mondtam le a munkáspárt parlamenti bizottságában viselt tagságomról, hogy világosan kimutassam: nem vagyunk hajlandók egyetlen angol katona életét sem kockáztatni a védelmében.francia imperializmus — Amerikának azt kell mondanunk: hajlandók vagyunk együttműködni a békéért, de a háborúért nem, Tito nyilatkozata a trieszti kérdés rendezésének tervéről NEW YORK (MTI) Tito, a »New York Times« belgrádi tudósítójának adott interjújában kifejtette a trieszti kérdés rendezésének azt a tervét, amelyet helyeselne. A tervet az »AFP« a következőkben ismerteti: Trieszt Szabad Területet felosztanák Olaszország és Jugoszlávia között. —• Olaszországnak juttatnák Trieszt városát és a jelenlegi »A«-övezet legnagyobb részét. Jugoszlávia megtartaná a »B«-övezetet, kisebb jelentőségű határkiigazításokkal. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország garantálná az új olasz-jugoszláv határt. Olaszország és Jugoszlávia e felosztási tervet a biztonsági tanács elé terjesztené. A három nyugati nagyhatalom, cserébe azért, hogy Jugoszlávia eláll Trieszt városára és kikötőjére vonatkozó követelésétől, Jugoszlávia számára egy kis kikötőt építene Kopárban (Capo Dustriában), valamint egy közutat ,és egy vasútvonalat, amely az új kikötőt összekötné Ljubjanával és más jugoszláv gócpontokkal. Ha a trieszti kérdést így rendeznék — mondotta Tito — Jugoszlávia semmiféle akadályát nem látná annak, hogy Olaszország csatlakozzék a balkáni szerződéshez. (MTI) A vietnami néphadsereg főparancsnokságának közleménye a cien-bien-phui győzelemről Peking (Új Kína) A vietnami néphadsereg főparancsnoksága, mint a »Vietnami Tájékoztató Iroda« jelenti , hétfőn, május 10-én közleményt adott ki néphadsereg Dien Bien Phu elleni támadásáról. A közlemény megállapítja, hogy a vietnami népi erők Dien Bien Phu szakaszán teljesen megsemmisítették az ellenséget és a vietnami néphadsereg történelmének eddigi legnagyobb győzelmét aratták. A vietnami néphadsereg támadása ötvenöt napig tartott , március 13-tól május 7-ig, állapítja meg a közlemény. A vietnami néphadsereg az első jelentések szerint 17 gyalogos és ejtőernyős zászlóaljat, három tüzérosztályt, több páncélos, műszaki, szállító, repülő és egyéb egységet semmisített meg, vagyis összesen több mint 21 zászlóaljat és 10 századot, amelyeknek együttes létszáma több mint 16.000 fő, valamennyi élvonalbeli katona. Az elesett, megsebesült vagys fogságba került ellenséges katonák között van a francia erőd egész főparancsnoksága, valamint három alparancsnokság. Ai vietnami néphadsereg fogság a ba került Christien De Castries dandártábornok, a franciák északnyugat vietnami arcvonalainak és a cien-bien-phui erődtábornak parancsnoka. A vietnami néphadsereg —* híven Ho Si Minh elnök és a Vietnami Demokratikus Köztárssaság kormánya politikájához, amely a hadifoglyok iránti ki«méletet írja el — jól bánt aa ellenséges foglyokkal és megfelelő gondozásban részesíti őket» A vietnami néphadsereg egy»ségei ezen az arcvonalszakaszon 62 repülőgépet lőttek le vagy pusztítottak el. A vietnami nép« hadsereg kezébe került az ellen« ség minden fegyvere, lőszere és minden katonai felszerelése*. (MTI) A genfi konferenciával kapcsolatos hongkongi és szingapúri vélemény LONDON. (MTI) A szélsőjobboldali »Daily Mail« hongkongi tudósítója jelenti: Hongkong és Szingapúr sóvár, aggódó pillantásokat vet Genf felé, ahol a most folyó kelet-nyugati konferencia jólétet, vagy csaknem katasztrófát jelenthet e távolkeleti angol gyarmati előőrsök számára. Hongkongi üzletemberek olyan eredményeket remélnek, amelyek megnyitnák a kereskedelmet Kínával. Hongkongnak kétségbeejtőerő szüksége van szabadabb kereskedelemre ezzel a hagyományos legnagyobb piacával, amellyel kereskedelmének 75 százalékát folytatja normális időkben, ez az arány azonban most alig 23 százalék. Ez év első négy hónapjában még súlyosbodott Hongkong kereskedelmi és gazdasági helyzete s hirtelen megnőtt a munkanélküliség. Molotov hétfőn este fogadta Bedell Smith-t Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn este szovjet küldöttség genfi helyiségében fogadta Bedell külügyminiszterhelyettest, Smith a Genfben tartózkodó amerikai küldöttség vezetőjét. Bedell Smith , a svájci sajtó jelentése szerint udvariassági látogatást tett a szovjet küldöttség vezetőjénél. (MTI) Ünnepélyes keretek között megnyitották a NOB athéni kongresszusát ATHÉN. Május 10-én este az ősi Herodes Atticus-színházban ünnepélyes külsőségek között megnyitották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 49. kongresszusát. A Nemzetközi Olimpiai Biizottságok képviselőit Pál, Görögország királya üdvözölte, majd Avery Brundage (Egyesült Államok), a NOB elnöke mondott megnyitó beszédet. (MTI) Tókai írói működésének eszmei szempontból az a legnagyobb pozitívuma, hogy műveiben múltunk legszebb haladó korszakát, a reformkorszakot és a szabadságharcot hősi fényben életre keltette. Hiszen erre kötelezte Petőfihez fűződő barátsága, mely bár egy időre törést szenvedett, de Petőfi hagyatéka kötelezte, aminek kiskőrösi beszédében kifejezést is adott. Hogy ez így volt, hogy Jókai híven őrizte Petőfi emlékét, annak bizonyítéka kiskőrösi látogatása. Erről szeretnék történeti hitelességgel röviden beszámolni. A Magyar Írók és Művészek Társasága 1880-ban megvette az akkor még magánkézben lévő Petőfi szülőházát. Ennek ünnepélyes birtokbavételére jött el Jókai Kiskőrösre 1880 október 16-án. Hajón tették meg az utat Hartáig, •mivel akkor még Kiskörösnek vasútja nem volt. Innen feldíszített kocsikon jöttek Kiskőrösre. Több neves író, a Petőfi Társaság tagjai, Pest vármegye küldöttsége, a fővárosi sajtónak számos képviselője jött Jókaival. A község határában százakra menő tömeg élén a községi elöljáróság, bent, a felrobogózott községben pedig lakosság apraja-nagyja örömujjongva, a éljen-riadallal s kendőlobogtatással várta és fogadta Jókait és kíséretét. A ház birtokbavétele másnap, október 17-én történt meg, nagy ünnepségek között. A Petőfi-ház zsúfolásig megtelt udvarán Kemény János lelkész, Petőfi iskolatársa és ifjúkori barátja üdvözölte a város közönsége nevében Jókait és a vendégeket. Részvettek az ünnepségen azok a már őszhajú kiskőrösi parasztbácsik is, akik itt, Kiskőrösön Petőfi játszó- és iskolatársai voltak, akiknek a Petőfivel töltött idők emlékeiről felvett vallomásait Jókai magával vitte. Az ünnepség fénypontja Jókainak megkapóan szép s mély hatást keltett, beszéde volt. A pesten annál is inkább jelentőségteljes, mivel Jókai ebben is hiteles tanúbizonyságát adja annak, hogy híve maradt Petőfinek, az ő eszméjének. Jókai beszédéből a következőket idézzük : , »Üdvözlégy emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni lattad. Uj gazdád, magyar irodalom nevében üdvözöllek.a Mint a költőnek egykorú pályatársa, a magyar írói és művészi kör számára birtokba veszem Petőfi születési házát. Engedjétek meg ti, kik az ünnepélyes tanúi vagytok, hogy a vén pályatárs, a régi jó barát elmondja, amik e ház küszöbén belül lelke elé tódulnak. Ifjúkoromban mint költőt mindig magam előtt láttam Petőfit, mint jó barátot, mindig mellettem; — azóta hosszú idő múlt el, de a költő még most is mindig előttem repül, a jó barát mindig mellettem áll. Ő volt az, aki engem az irodalmi pályára buzdított, melyet még akkor életpályának nem neveztek s melynek munkásait szüleik megsiratták, megtagadták. De a pálya végén álltak eszményképeink, a »nemzet« és a »szabadság«... Ó, akkor azokat még keresni kellett. A nemzet szolgája volt az idegennek, a nép szolgája volt az urainak s a szellem szolgája az anyagi erőszaknak. A szabad szó bilincsbe volt verve, de ha járnia nem lehetett, voltak szárnyai, tudott repülni. E szárnycsattogást, keverve a lánccsörgéssel, halljátok Petőfi költeményeiben. A kunyhónak, a pusztának, a népnek jogát — a zöldasztalnál és a fényes Olympon vitatták a dalok. Amit hatalmassá akart tenni, előbb ragyogóvá tette s amit előbb elismert az Olymp, elismert utóbb az ország: — a népet, a kunyhót, a pusztát, mint hatalmat. Ő mindazt, mit maga elé tűzött, ki is vívta, kivívta a nép szabadságát, kivívta a szellem felszabadulását. Senki segítsége nélkül, egyedül lángszelleme által. Még magasabbra vágyott, még merészebb célok után s ahol nem volt elég a lant, fölvette a kardot, s amiről dalolt, amit dicsőített, azért meg is tudott halni. Utolsó dala a kardcsattogás volt. Minő rövid idő alatt milyen hosszú életpályát futott át! És meghalt úgy, hogy örökre ifjú maradt. S amint nő az idő, úgy nő vele együtt szellemalakja. Minél jobban távozik, annál magasabb lesz. Ez a halhatatlanság jelvénye. ,'1/síp élt az egész hazát besugározta fényével, holta után körülragyogja az egész földet s lánglelke sugarainál melegszenek a kerek világ minden népei. Petőfit, a magyar költőt s általa a magyar nevet ismerik a kévésy népek úgy, mint az alázatosak. A büszkén emelkedő főváros utcát, piacot avat föl nevével, a nemzet ércszobrot emel emlékének. E megörökített emlékek közé sorozzuk ezt a hajlékot is. Az új gazda, aki azt birtokába veszi, a magyar irodalom és művészet, maga sem halandó. Élni fog az, míg csak a magyar nemzet él, magyar míg áll, az pedig élni és állni fog, míg ez a föld és ez az ég lesz. S ez új gazdának gondja lesz időtlen időkig, hoigy ez a hajlék épen fennmaradjon, ha roskadoz, újra helyreálljon, soha el ne hulljon, hogyha a nagy szellem vissza-visszavágyik, bekalandozza a kerek világot s az egek csillagképleteit, ebben a csendes kis otthonban mindig megtalálja azt a helyet, ahol most is visszazöng még az elnyugtató bölcsődül: >Cserebogár, sárga cserebogár...« Tudni fogunk így egy helyet, ahol holta után találkozunk. Sírját úgysem találjuk fel. Hamvait szétszórták a szelek. — Annál jobb. Így mindenikünknek, mindért magyarnak jut belőle egy porszem. Áldás legyen rajtad emlékezetes hajlék! Légy meglelve a dicső szellemével örökké! Petőfi szülőhajléka alatt múló szava legyen a fájdalomnak, tartós az örömnek, futó vendég legyen benne a bajt rendes szálló az áldás ...« A beszéd után Kemény Ödön szavalta el Petőfi Szülőföldemen c. költeményét, majd Komócsi József olvasta fel ez alkalomra írt költeményét. Az ünnepély végeztével Kiskőrös város közönsége az iskola egyik termében díszebédet adott a vendégek tiszteletére. Ezen Jókait dicsőítette a nagy író munkáinak címeiből összeállított felköszöntőjében Mihályfi Lajos tanító. Jókai meghatottan válaszolt és ismét nagyhatású beszéddel áldozott a nagy költő emlékének. Jókai Kiskőrösön tartózkodását két emléktábla is megörökíti. Egyik a központi iskola homlokzatán, a másik a Petőfi-múzeum melletti vendéglő falára található. Mi, Kiskőrösiek Jókai ■ halála 50. évfordulója idején a beszédnek szellemében, amelyet Jókai itt 1880-ban a mondott Petőfiről, gondolunk nemcsak Petőfire, hanem Jókaira is. Az ő emlékét is híven őrizzük. Ahogyan Jókai születésének centenáriuma alkalmával# 1925 április 25-én nagyhatású ünnepség keretében emlékeztek meg róla, most# halálának 50. évfordulója alkalmával# május 2-án nagy előadás keretében# 450 főnyi hallgató jelenlétében méltattuk nagy írói munkásságát. Istenesózsef, JÓKAI KISKŐRÖSÖN