Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
1966. december 11. szombat Egy tanulmány margójára A megyei tanács népművelési tanácsadójának kiadásában napokban jelent meg Bense József tanulmánya „Mezőgazdasági klub Kiskunfélegyházán” címmel. A sokszorosító eljárással 200 példányban készült dolgos tényt úgy kell értékelni, mint korszerű mezőgazdaság termelési eredményeinek fokozása érdekében. A Népművelési Tanácsadó nemrégiben kezdte el hasonló füzetek megjelentetését. Ezt a zaj a már országos hírnévre szert tett klub megalakulásának körülményeit, majd további működését elemzi, ismerteti. Ezt a klubot, amely Kiskunfélezgyháza mezőgazdasági életének immár fontos tényezője lett, mert a termelési eredmények és a klub működése között nagyon szoros kapcsolat alakult ki, érdemes vizsglat alá venni. Működésének hat esztendeje ugyanis példakép lehet — és kell is hogy legyen — mások számára, hogyan kell a szakembereknek szellemi és gyakorlati téren összefogni a rendkívül hasznos kezdeményezést hiszen a népművelés területén kisebb példányszámban nagyon jól használható dolgozatok megjelentetéséről van szó. Kellenek az ilyen és hasonló füzetek, mert elvolvasásuk, áttanulmányozásuk után nyilván másutt is felserken a vágy: így kell csinálni, így kell tömöríteni az erőket. A kiskunfélegyházi mezőgazdasági klubról megjelent füzet minden bizonnyal hasznára lesz a mezőgazdasági jellegű ismeretterjesztésnek. B. 3. Kihaló foglalkozások a filmszalagon A Bács-Kiskun megyei Filmstúdió munkatársai december elején kezdték meg a kihaló foglalkozásokat megörökítő kisfilmjeik forgatását. Ábrahám János, a stúdió vezetője mondta az érdekes kezdeményezésről: — Régen foglalkoztat a kérdés hogyan lehetne megőrizni olyan etnográfiai értékeket, amelyekről a legalaposabb leírás is csak fogyatékos képet adhat, s ebben a formában kevéssé menthetők meg az utókor számára. Ilyenek a ma már ritkaság számba menő mesterségek. Róluk csak úgy kaphatunk teljes képet, ha a munkafolyamat egészét, de legalább legfontosabb mozzanatait rögzítjük. képes... Erre kizárólag a film Magam nem vagyok etnográfus, így örömmel fogadtam a Néprajzi Múzeumnak egy filmsorozatra vonatkozó tervét, melynek célja éppen a régi mesterségek megörökítése. Raffai Anna — aki egyébként a Magyar Televízió munkatársáig — már az előkészületek során nagyon sok hasznos szakmai tanáccsal segített A forgatást Kiskunfélegyházán kezdték. Itt él Zsolnai János köteles, Lukács Ferenc szita. és rostakészítő. Pogány Mihály mézeskalácsos és Karsai László kékfestő. — Utolsó képviselői ők mesterségüknek. Többnyire maguk készítette szerszámokkal végzik munkájukat, igen mostoha körülmények között. A kékfestők például sokszor hiába várnak festékanyagot, az ipar a csekély keresletre való tekintettel alig gyártja. Akad még néhány ilyen érdekes foglalkozás. Hajdan a vásárok elmaradhatatlan színfoltja volt a mézeskalácsos sátra. Ma már a szépen díszített huszárok, tükrös szívek egyre ritkábban láthatók. — Úgy érzem, az utolsó pillanatban készül ez a film —, mondta befejezésül Ábrahám János. — S remélem nemcsak szakmai berkekben, hanem a nagyközönség körében is kedvező visszhangra talál majd. Szeretnénk minél előbb a vetítővásznon és talán a televízió képernyőjén is viszontlátni mindazt, amiről a beszélgetés során szó esett. Jó szolgálatot tesznek vele a stúdió munkatársai, akik társadalmi munkában, szabad napjuk feláldozásával készítik ezeket az értékes és érdekes kisfilmeket. V. Z. Eszperantó emlékünnepség Kiskunfélegyházán 107 évvel ezelőtt, 1859. december 17-én született Zamenhof Lajos, az eszperantó nemzetközi nyelv megteremtője. Ezen az évfordulón a világ minden táján élő tanítványokkal együtt a kiskunfélegyházi eszperantó klub is megemlékezett az 1917-ben elhunyt, de halhatatlanná lett varsói tudós orvosról és nagy művéről, a világegységet, emberi testvériséget hirdető és segítő világnyelvről. Emlékbeszédet eszperantó és magyar nyelven a klub elnöke, Ónody János, a világ minden táján ismert eszperantista mondott. Nagy László titkár szervezésében kedves kis műsor követte az ünnepi beszédet. T. M. zett arról, hogy a Weidling tábornok parancsnoksága alatt álló 56. páncélos hadtest vereséget szenevedett és visszavonult Küstrinből, dühében parancsot adott arra, hogy lőjjék agyon Weidlinget. A tábornok megjelent a pincében, pedig nem vette észre ki Hitler áll előtte, és elkezdte magyarázni neki védelmi tervét. Ebben fantasztikus tervben fontos helyet foglalt el Wenck hadserege, amelyre a valóságban nem lehetet számítani, mert a szovjet csapatok bekerítették és magának Weidlingnek a hadteste, amelyből csak néhány szétzilált, harcra alkalmatlan alegység maradt. Weidling eltávozott és kivégzését várta. De újra visszahívatták és... — ilyen a zsarnok szeszélye —, kinevezték Berlin parancsnokává! „önmagának ellentmondó és ideges parancsai végképp dezorientálták az anélkül is megzavarodott német parancsnokságot” — írja kéziratában Rattenhuber főnöke. SS Hitler testőrségének Obergruppenführer ás rendőr-altábornagy. „A szó szoros értelmében emberi roncs benyomását tette a szemlélőre — arcára ráfagyott a rémület és zava aottság kifejezése. Pillantása tétován ide-oda repdesett, mint a mániákusoké. Alig hallható hangon beszélt, a feje remegett, járása imbolygó volt, a keze reszketett.” Az 1944. július 20-i merénylet óta „Hitlerben rémület és bizonytalanság élt az emberek iránt, korábban is meglevő hisztériája fokozódni kezdett”. Lange szakács volt az utolsó, aki a bunkeron kívül látta őt április elején. Többé nem jött elő a föld alól. A birodalmi kancellária falainál meghaltak a Hitler által megtévesztett emberek. Ezalatt a pincében levők csodában, horoszkópokban, a führer ösztönében reménykedtek, intrikáltak, megrázkódtatás és a kétségbeesés között hányódtak, amihez helyzetük bőséges tápot adott. Egyetlen hír Göring árulásáról, aki április 23-án eltávozott Berlinből és különbéke tárgyalásokat kísérelt meg az angolokkal és az amerikaiakkal, elég volt a pince lakóinak ahhoz, hogy megfeledkezzenek mindarról, ami odafent történik. Göring üzenetet küldött Hitlernek. Ebben közölte, hogy Hitler, aki még 1939-ben kinevezte őt, Göringet, utódjává, a körülzárt Berlinben tartózkodván nem tudja vezetni az országot. Azért itt az ideje, hogy ő, Göring vegye át az állam vezetését. Hitler tombolt. Parancsot adott segédtisztjének, Schaubenak, hogy égessék el személyes levéltárát Münchenben és Berchtesgadenben. Schaubenak sikerült felszállnia a gatowi repülőtérről a führer utolsó előtti repülőgépén. Rádión keresztül adtak parancsot, hogy Göringet testőrségének vezetője tartóztassa le, amit az végre is hajtott ... Miután letartóztatták, Göring lemondott igényeiről és rádióüzenetet küldött Berlinbe, a birodalmi kancellária óvóhelyére, amelyben „szívbajára” hivatkozva kérte, hogy járuljanak hozzá nyugalomba vonulásához. „Göring birodalmi marsall megbetegedett Hosszabb idő óta szívbajban szenved, amely most heveny stádiumba lépett” — közölte a lakossággal és a hadsereggel a „Berlini Frontröplap”. — „Azért ő maga kérte, hogy a jelenlegi helyzetben, amely maximális erőfeszítést követel, mentsék föl a légierők vezetésének terhei és az összes ezzel kapcsolatos kötelezettségei alól. A führer teljesítette kérését. (Folytatása következik) 5. oldal Hiánycikk a kötelező olvasmány? Nem, egyáltalán nem hiánycikk. Mégis, mi az oka, hogy időközönként a tanulók fűhözfához szaladnak, hogy megszerezzék a kötelező olvasmánynak nyilvánított könyvet? A jelek arra mutatnak, hogy kevés a könyv a könyvtárakban és a könyvesbolt sem tudja mindig kiszolgálni a fiatalokat, ha egyegy iskolai olvasmányt meg akarnak vásárolni. Végére jártunk a dolognak. Megkérdeztük a tanárt, a könyvesboltost, és a megyei könyvtár igazgatóját, mi az oka annak, hogy sokszor zűrzavarrá fokozódik egy Julius Caesar, vagy az Antigoné elolvasása előtt az osztály nyugalma? Elmondjuk a válaszokat. Az iskolai könyvtáros: — Miniszteri rendelkezés értelmében minden kötelező olvasmányból annyit kell beszerezni, hogy öt tanulóra jusson egy példány — tájékoztat bennünket dr. Orosz László, Kecskeméti Katona József Gimnázium könyvtárvezető tanára. — Mi nagyjából rendelkezünk is a megfelelő készlettel. Legfeljebb azokkal a könyvekkel van gond, amelyeket az iskolareform csak nemrégiben nyilvánított kötelező olvasmánnyá. Érthető, hogy a könyvkiadás a szükségletet nem bírta egy-két év alatt kielégíteni. Ezekből a könyvekből — gondolok itt például a Julius Caesar-ra — nem rendelkezünk a megfelelő példányszámmal. — A baj ott kezdődik, hogy a tanulók nem kellő előrelátással ütemezik be maguknak a kötelező olvasmányokat. Mindenki csak akkor akar olvasni, amikor már a jövő héten be kell számolni az olvasmányról. Hát persze, hogy így nem jut mindenkinek egy-egy példány. Ilyenkor van aztán a szaladgálás fűhöz-fához. Azt kellene elérni, hogy a diákok — ha másként nem, hát tanáraik ösztönzésére — már a tanév elején nekilássanak a kötelező olvasmányoknak. — Egyébként sokan megvásárolják a kötelező olvasmányokat a Diákkönyvtárban — fejezte be tájékoztatását dr. Orosz László. — Ezek a könyvek olcsók és kellő példányszámban kaphatók is. Mit mond a könyvkereskedő? Kaphatók-e csakugyan? — Mostanában általában kellő mennyiség áll rendelkezésre a Diákkönyvtárból — mondotta érdeklődésünkre Németh János, a kecskeméti könyvesbolt vezetője. — Hiány akkor jelentkezett, amikor új műveket jelöltek ki iskolai olvasmánynak. De ma már csaknem minden könyv kapható. Persze, mivel az aránylag olcsó Diákkönyvtár csupán a középiskolásokat látja el kötelező olvasmánnyal, az általános iskolások gondja megmarad. Megmarad, mert az általános iskolások kötelező olvasmányai elég drágák. Az Egri csillagok például 46 forintért kapható jelenleg, a Légy jó mindhalálig pedig 31 forintért. És a többi könyv se olcsó. Ezért az általános iskolások „önellátása” már nehezebb, mint a középiskolásoké. Marad tehát számukra az iskolai, vagy a közkönyvtár. A megyei könyvtár tervei Hogyan látja a kérdés megoldását Fenyvessyné Góhér Anna, a megyei könyvtár igazgatója? —* A megyei könyvtárhálózat mindent megtesz, hogy segítsen a tanulóknak a kötelező anyag olvastatásában. Beszerzésünkben állandóan szerepelnek ifjúsági olvasmányok. Bizonyos fluktuációt és nehézséget okoz a gyakori változás, ami ma kötelező, jövőre már nem az. Reméljük, az iskolareformmal ez a kérdés hosszabb időre megoldódik. Szorosabb együttműködés kellene a könyvtárak és az iskolák között, főként az olvastatás ütemezésében, akkor véleményem szerint semmi zökkenő nem fordulhatna elő. Egyébként — mint azt a könyvtárigazgatótól megtudtuk — szerte a megyében kísérleteznek a könyvtárak azzal, hogy — főként az általános iskolásoknak — diavetítéssel mutatják be a kötelező olvasmányokat. Ez azonban nem pótolja a könyvet. Egy-egy vetítés után megnövekszik a kölcsönzés a bemutatott műből. Nem rossz módszer, csak éppen helyiséghiány miatt nagyon sok helyen nem oldható meg. Ami a nyári szünetben való olvasást illeti, elmondotta Fenyvessyné Góhér Anna, hogy kísérletként — egyelőre Kecskeméten — bevezetik csak a Művelődési Házzal karöltve kötelező olvasmányok komplex a módszerrel való népszerűsítését. Ha a tanulóknak csak egy töredékénél érnek is el eredményt, már nem hiábavaló a vállalkozás, így nyilván könyvtár nyári kölcsönzési forgalma is emelkedik majd a kötelező olvasmányokból. Nos, így fest a hiánycikké nyilvánított olvasmányok ügye. A teendő világos: hassanak oda a pedagógusok, hogy tanulók akkor is olvassák a kötelező könyveket, ha a számonkérés egyelőre még a távoli jövőben van. Balogh József : A KISKUNMAJSAI úttörők is segítettek a jászszentlászlói Aranyhomok és a Kossuth Tsz-ben a szüretelési és paprikaszedési munkákban. Az így keresett pénzt nyári táborozásra fordítjuk. A közelmúltban jól sikerült műsoros estet rendeztünk, az öregek napja alkalmából pedig több idős házaspárt meglátogattunk és virággal köszöntöttük őket. A rendőrőrs lelkes tagjai segítik a község forgalmas pontjain a forgalom zökkenőmentes lebonyolítását. Velentovics István, rajtudósító* — ISKOLAI ÚTTÖRŐ parlamentünk a napokban megtartotta első ülését. A rajok képviselőin kívül a testvériskolák küldöttei is megjelentek a tanácskozáson, amelynek témája az úttörő-önkormányzat felépítése, feladatai és az iskolai házirend megvitatása volt. Elhatároztuk, hogy mi, a parlament küldöttei, a jövőben példát mutatunk a tanulásban és a magatartásban, s ha szükséges, segítjük tárcánkat a tanulásban. Gaál Anikó, Baja, József Attila Általános Iskola * A PIROS ZACSKÓKAT, kartonpapírból dobozokat készítettünk, s ebbe helyeztük el az almát, szaloncukrot, mogyorót, csokoládét, ezüst diót. Az ajándékokat átadtuk a kisdobosoknak. A jól sikerült Télayó-navi rendezvényen táncos klubdélutánt is rendeztünk alsó tagozatosai részére.iskolánk Tóth Eszter, Tiszakécske, 3189-es számú Bocskai István úttörőcsapat * A TÉLAPÓ NAPJÁN — írja ügyes rajzokkal díszített levelében Havasi Ibolya Soltvadkertről —, mi is ajándékcsomagokkal kedveskedtünk községünk óvodásanak. Az ajándékok között kis Mikulás is volt. * — ÜNNEPÉLYE,« csapattanácsülést tartott a napokban a kerekegyház 3IS83-OS számú Petőfi Sándor úttörőcsapata. A gyűlésen 23 őrs 70 küldötte jelent meg, akik megbeszélték a Vörös Zászló hőseinek útján mozgalom eddigi eredményeit és a Kös öntik tártunkat *kció programját. Gyűlésünkre eljött Bertusz Pál elvtárs, veterán kommunista, aki részt vett annak idején a spanyol polgárháborúban is. Tuman Piroska, raj krónikás * □ FENNÁLLÁSÁNAK 15. évfordulóját ünnepli a Kecskeméti Szalvay Mihály Úttörőház. Ebből az alkalomból egyhetes jubileumi programot állított össze az úttörőház vezetősége, aminek lebonyolítása a jövő hét közepén fejeződik be. * 0 A HELYI földművesszövetkezet gondoskodik iskolánkban a tanulók tízórai ellátásáról. A váltások is segítséget adnak az étkeztetés lebonyolításához, aminek eredményeként gyorsan, fennakadás nélkül hozzájuthatunk az uzsonnához. G. Nagy Mária, Kerekegyháza 30&G számú Petőfi Sándor úttörőcsapata — DR. GREINER JÓZSEF, a kecskeméti városi pártbizottság titkára is részt vett a legutóbbi rajgyűlésünkön. Greiner elvtárs elbeszélgetett a pajtásokkal, s válaszolt — az ugyancsak jelenlevő Farkas László elvtárssal együtt — kérdéseinkre. Végezetül virágcsokorral kedveskedtünk vendégeinknek, majd megköszöntük, látogatásukat. Zubek Zsuzsa, Kecskemét Zrínyi Ilona Általános Iskola * — ÉVEK ÓTA városodott iskolánkban, úttörőcsapatunk szekrényében egy írógép. Elhatároztuk, hogy reggelenként korábban bejövünk az iskolába, és megjavítjuk a masinát. Ez sikerült, s már meg is alakult a Riporter őrs, amelynek tudósításait a jövőben ezen a gépen fogjuk le”An*lni. Vida Teréz, Bátmonostor