Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-29 / 148. szám
A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG BÁCS-KISKUN MEGYÉRŐL Dr. Varga Jenőnek, a megyei tanács vb elnökének válasza a lakosságot érdeklő kérdésekre KÉRDÉS: Tudomásunk szerint a Gazdasági Bizottság, megyei előterjesztés alapján, nemrégiben tárgyalt Bács- Kiskun megye harmadik ötéves terve során elért fejlődéséről és a további fejlesztési koncepciókról. Szíveskedjen tájékoztatást adni a jelentésben szereplő legfontosabb megállapításokról. VÁLASZ: Valóban, a megyei tanács végrehajtó bizottságának a közelmúltban alkalma nyílt arra, hogy tájékoztatást adjon a kormány e fontos bizottságának a megye helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseinkről. Ezt megelőzően 1959- ben tárgyalt a GB megyénkkel kapcsolatos előterjesztést, a homok hasznosításával kapcsolatban. Ekkor született meg nagyarányú és már végrea hajtott szőlő-, gyümölcstelepítési program jóváhagyására vonatkozó döntés, amely az ismert eredményekkel járt a megyében. A homokhasznosítás nagyarányú és gyors ütemű programja nemcsak a táj arculatát változtatta meg sok tízezer holdon, de megnövelte az itt élő lakosság életszínvonalát is. Érthető, hogy ez alkalommal szintén nagy várakozással tekintettünk a Gazdasági Bizottság ülése és állásfoglalásai elé. Most a megye általános fejlődéséről kellett beszámolnunk, bemutatva az 1960 óta megtett utat. A jelentést igen alapos felmérő, elemző munka előzte meg, a távlati fejlesztési koncepciók kialakításához nagy segítséget jelentett, hogy a megye országgyűlési képviselői is megvitatták azt. A jelentésben vázoltuk eddig elért eredményeinket, gondjainkat, továbbá az előrehaladás érdekében kialakított elgondolásainkat. Hogy a legfontosabbakat említsem: részletesen beszámoltunk a mezőgazdaság, helyesebben az élelmiszergazdaság komplex helyzetéről. Ide értve a termelés, feldolgozás és értékesítés valamennyi problémáját. Beszámoltunk az iparfejlesztés eredményeiről, a helyenként még mindig meglevő foglalkoztatási gondjainkról. Tájékoztattuk a Gazdasági Bizottságot az építőipari kapacitás elmaradottságáról és ezzel összefüggésben lakásépítési gondjainkról. Végezetül ismertettük megyénk települési adottságait, azt a kedvezőtlen helyzetet, melyet a kiterjedt tanyarendszer jelent a még igen nagy számú külterületi lakosságnak az életviszonyokat leginkább jellemző termelési, kereskedelmi, kulturális, egészs“eii,vi. kommunális stb ellátás terén. A Gazdasági Bizottság határozatában jelentésünket tudomásul vette és lényegében valamennyi vonatkozásban megerősítette jövőbeni elgondolásainkat. Egyetértett azzal a koncepcióval, hogy megyénkben a gazdaságfejlesztés fő irányának, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergazdaság komplex fejlesztését kell tekinteni. Ezen belül állást foglalt amellett, hogy a földhasznosítás során a korszerű, gazdaságos termeltetésre kell törekedni. Elvileg egyetértett azzal, hogy a mezőgazdaság állami támogatásának hatékonyabbá tétele révén — azért, hogy a támogatás jobban igazodjon a megye sajátosságaihoz —, s a gyengébb területek gazdaságos termelése érdekében növelni kell a megyei tanácsob hatáskörét. Felhívta a megyei vezetés figyelmét arra, hogy elsősorban a meglevő gyümölcs- és szőlőtermelő gazdaságok lehetőségét kell kihasználni, rentabilitásukat növelni. A további telepítéseket a bel- és külföldön egyaránt keresett termékek, mint például a csemegeszőlő, bogyós növények termelésének növelésére kell koncentrálni. Az ipar fejlesztésével kapcsolatban — az eddig alkalmazott módszerek helyeslése mellett — szintén azt rögzítette a Gazdasági Bizottság, hogy a megye ipari struktúrájában a feldolgozó élelmiszeripari tevékenység mezőgazdasági üzemi és ipari fejlesztését kell az eddiginél jobban figyelembe venni. Az új ipari kapacitások megvalósítása érdekében, a korábbi gyakorlatot figyelembe véve, az állami, tanácsi és szövetkezeti erőforrások összehangolt felhasználásával, közös vállalkozásokban kis- és középüzemek létrehozását ajánlotta a Gazdasági Bizottság. Hasonlóképpen állást foglalt az építőipari kapacitás fejlesztésével kapcsolatban. Az állami építőipar mellett erőteljesen decentralizált építőipart kívánatos létrehozni oly módon, hogy a városok önállóan is elvégezhessék a közepes és kisebb nagyságrendű építési feladatokat. A GB végül felhívta figyelmünket a munkatermelékenység növelésére. A Gazdasági Bizottság külön is állást foglalt jelentésünk alapján a szociálpolitikai kérdések megoldásának társadalmi üggyé tételével kapcsolatban. Mint ismeretes, a közelmúltban történt és megyei szintű felmérés ankét megállapításai alapján, megyei vezetés — a költségvetésben előirányzott összegeken túl — a tanácsok többletbevételeinek bizonyos hányadából külön alapot kíván létesíteni arra rászoruló sekgyermeszkés családok, idősek, elhányatottak stb. helyzetének javítására, az ifjúságvédelem feladatainak eredményesebb megoldására. Úgy véljük e kezdeményezés kedvező fogadtatásra talál a vállalatoknál, szövetkezeteknél, különböző társadalmi szervezeteknél is. Természetesen még nagyon sok munka szükséges ahhoz, hogy az elgondolások valóra váljanak. Tudatában vagyunk annak, hogy a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott fejlesztési elgondolásaink részben a negyedik ötéves tervben, részben ezt követően realizálódhatnak. A határozatiból eredő feladatainkat ezért intézkedési tervben rögzítettük, melyet a végrehajtó bizottság megtárgyalt és a megyei tanács is jóváhagyott- 2. KÉRDÉS: A területi fejlesztési elképzelésekről sok szó esik mostanában, de a lakosság széles rétegei meglehetősen tájékozatlanok meg ebben a kérdésben. Kérjük vázolja fel az ezzel kapcsolatos koncepciókat. VÁLASZ: A kérdés szorosan összefüggő, de mégis külön tárgyalandó kérdéscsoportokat fed, amit közvélemény jobb tájékozatatása érdekében is szükségesnek tartok különválasztani. _) A TELEPÜLÉSU/ HÁLÓZATFEJLESZTÉS alatt a történelmileg kialakult településszerkezet tervszerű módosítását, a fejlődés befolyásolását értjük. Ezen keresztül kialakult, vagy kialakítandó vonzásköröket, területi összefüggéseket, települési szerepköröket alátámasztó és elérendő ellátási színvonalakat tervezünk. Ilyen tervvel Bács-Kiskun megye is rendelkezik, bár ezek az elképzelések még nem véglegesek. Soksok véleményt, helyi és területi érdekeket kell még egyeztetni, hogy a terv hosszabb távon is iránymutató legyen. Figyelembe kell itt venni Bács-Kiskun megye sajátos, csaknem minden megyétől eltérő településszerkezetét, települési viszonyait. Azt mindenki tudja megyénkről, hogy a lakosság jelentős része él tanyán, de kevesen tételezik fel, pedig tény, hogy nálunk az országos átlagot messze meghaladja a városiasodás foka, illetve sokan élnek nagyközségekben. Míg országosan a lakosság 39,7 százaléka él városokban, nálunk a belterületi lakosság 51 százaléka. Ugyanakkor, az országos átlagot messze meghaladva, a lakosság 31 százaléka külterületen él és még ma is meghaladja a 150 000 főt a tanyai lakosok száma. A sajátos városhálózat, nagyközségek magas száma a és a 46 ezer szórványban, illetve tanyasorban települt tanya a problémák egész sorát veti fel, amit nagyon körültekintően, sajátosságokhoz igazodva kell vizsgálni és megoldani. Település-hálózat fejlesztési terveink egyik sarkalatos pontja a tanyák szükségszerű és tényleges csökkenése, a zárt települések felé való áramlás befolyásolása. Ezt a folyamatot semmilyen adminisztratív A településfejlesztés és a tanácsi önállóság intézkedéssel nem akarjuk és nem is fogjuk gyorsítani, azonban fel kell rá készülni és céljainknak megfelelően alakítani. Megyénk területi és természeti adottságai, a mezőgazdaságban dolgozók kiváló szakértelme indokolttá teszi a mezőgazdasági lakosság országos átlagot meghaladó mértékét. Ezért nem helyes, ha olyanok is elvándorolnak, akikre a mezőgazdaságban nagy szükség van és jól is keresnek a mezőgazdaságban, mivel tapasztalataink szerint a városokba költözők csaknem egészében, a községekbe települők részben elvesznek a pedig mezőgazdaság számára. Ezért arra törekszünk, hogy a tanyai lakosok elsősorban a nagy községekbe települjenek, de azt is elő kívánjuk segíteni, hogy részben üzemi lakótelepekre, kijelölt külterületi lakott helyekre történjen a lakosság betelepülése. E települések helyben biztosítják a letelepedést és ezen keresztül a mezőgazdaság részére is szükséges dolgozók helyben maradását. E települések már megteremtik a kulturáltabb életforma alapfeltételeit az elsődleges ellátási igények kielégítésével. Település-hálózatfejlesztési gondjaink megoldásához nagy segítséget nyújt az a tervezet, melyet az illetékes országos szervek elkészítettek, s melynek általános szabályozási céljaival és főbb települési kategóriáival egyetértünk. Észrevételünk van egyes, megyénket azonban érintő konkrét települési kategóriákkal és település-hálózatfejlesztési célokkal kapcsolatban. E kérdéseket most szakbizottságok, majd a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságai vizsgálják és véleményezik. A főhatósági egyeztetések során el kívánjuk érni, hogy egyes településekünket a mi községeink nagyobb része már elérte, illetve túlhaladta. Ugyanakkor a lakosság további fejlesztést kér és társadalmi munkával, anyagi hozzájárulással ezt támogatni is kívánja. L A TELEPÜLÉSÚJ FEJLESZTÉS szorosan kapcsolódik a fenti kérdésekhez. Fejlesztési igény minden településnél felmerül és ez egészséges, szükségszerű, támogatást érdemlő kívánság. Azonban a fejlesztés nagyságrendje, ágazati kiterjedése, viszonylagos területi koncentrálódása már gondos tervező munkát és hosszú távú célok megfogalmazását igényli. Saját lakosságának ellátási igényét meghaladó fejlesztést, ehhez szükséges központi támogatást csak az a település kaphat, amely valamilyen területi szerepkörrel is rendelkezik, más települések lakosságát is ellátja, kiszolgálja egy vagy több ágazatban. E tekintetben mindenki előtt nyilvánvaló és világos a városok szerepköre. Minden város — a tanyás területek városai még fokozottabban — nagy vonzáskörzettel rendelkeznek. A vonzáskörzetek lakossága itt találja meg egészségügyi kulturális, kereskedelmi ellátási központjait, sokszor munkahelyeit is. Ezekről a településekről ezért fokozottan kell gondoskodni a megyének és a kormányzatnak is. Fejlesztési igényeik, terheik, kötelezettségeik messze meghaladják saját erőforrásaikat és ez iránymutatást ad a támogatási arányok kialakításához. Községeknél már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Bár itt is alapvetően a területi szerepkört kell vizsgálni, mégis előfordulhat, sőt szükségszerű lehet hogy területi szerepkörrel zási köre, területi kapcsa nem rendelkező, de valata az eddigieknél reálisabban kerüljön meghatározásra, és a terv vizsgálja a megye közvetlen, illetve a megyehatárokon is túlterjedő sajátos tájkörzeteit, a bácskai, a Duna-melléki és a homokhátsági területeket. Ezenkívül feltétlenül erősíteni, fejleszteni kívánjuk a megye történelmileg kialakult városhálózatát, Kiskőrös és néhány másodváros várossá történő fejlesztésével. Magasabb ellátási szinteket kérünk falvainknak gyobb lélekszámú önálló község is magasabb ellátási szintet kap. A településfejlesztés számos ága és konkrét célkitűzései közül csak egy kérdést szeretnék kiemelni: a lakásfejlesztést. A tervszerű, céltudatos lakásfejlesztés nagy településformáló erő, nemcsak a lakosság elemi szükségleteinek kielégítésében, hanem a település arculatának kialakításában is. Ismeretes városaink, közis, mivel a tervezett szintet soraink, rendkívül leromlott lakásállománya, elemi felszereltségi hiánya. Az 1960. évi felmérés szerint lakóépületeink 90 százaléka vályog és sárfalazatú, szemben az 59,4 százalékos országos átlaggal. A lakásoknak csak 10,2~ százaléka van a vízhálózatba bekapcsolva és 57 százalékos a villamosenergia-ellátottság. Érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt épült lakásállományból csak 0,3 százalék volt többszintes, az összes lakások 1,7 százaléka. A felszabadulás után hozzáláttunk e súlyos elmaradottság felszámolásához. Fokoztuk a lakásépítés ütemét, felszereltségét, településarculatformáló szerepét. A harmadik ötéves tervben épülő lakásoknak már közel 40 százaléka többszintes, részben lakótelepszerű beépítésű. Felépült a kecskeméti leninvárosi lakótelep és ötszintes lakónegyedeket, épületeket építettünk minden városban. A községekben megjelentek az első többszintes épületek, amelyek ma már jelentős formálói a község arculatának, kifejezői a kezdődő városiasodásnak, nagyközségi szerepkörnek. Ezen az úton kívánunk tovább haladni. A negyedik ötéves tervben az épülő lakásoknak már 60 százaléka lesz többszintes. A városokban 10— 12 szintes, középmagas házak fognak épülni, de a községekben is megjelennek a többszintes blokkos lakóépületek. Törekvéseink arra irányulnak, hogy tervszerű településfejlesztési munkával is kifejezzük törekvő népünk egyre magasabbra törő vágyait, országépítő akaratát, békés, alkotó munkába vetett hitét. KÉRDÉS: A korábbi kormányintézkedések növelték a tanácsok önállóságát és felelősségét a helyi ügyek intézésében. Hogyan ítéli meg az e téren történt fejlődést megyei viszonylatban az aránylag rövid idő tapasztalatai alapján? VÁLASZ: Az eltelt egy év valóban rövid hogy megalapozott ahhoz, véleményt mondjunk. Mint ismeretes, a kormány intézkedéseinek lényege, hogy a tanácsok egyre inkább váljanak az önkormányzat szerveivé, másik oldalról 3. \