Petőfi Népe, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

7. oldal GYORSHÍRBEN rö­pítették világgá nagy eseményt a hír­­ű ügynökségek: Moszk­vában Gromiko szov­jet külügyminiszter és nyugatnémet kol­légája Walter Scheel, pénteken délelőtt alá­írták a szovjet—nyu­gatnémet szerződést. Méltóan a tárgyalások óriási nemzetközi jelentőségé­hez, a szerződések mostani parafálásáig mindkét fél csak szűkszavú információkat adott ki. Az erőszakról való lemondás, illetve az arról most megfogalmazott szerződés Európa két legnépesebb állama között túl­ságosan komoly dolog ahhoz, hogysem felelőtlen fe­csegésekkel, illetéktelen szószátyárkodással zavarja meg bárki is a gondosan előkészített tárgyalások menetét. Erre utal egyébként Walter Scheel repülőtéri nyilat­kozata is, amelyet Moszkvából való elutazása előtt tett, melyben kijelentette: Hosszú és bonyolult tárgyalásokat fejeztünk be. Sikerült olyan eredményt elérni, amely mindkét felet kielégíti. Az az egyezmény, amelyben megállapodtunk, a jövőbe mutat. Feladata, hogy új utat nyisson a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság kapcsolataiban. Ugyanakkor Kelet- és­­­ Nyugat- Európa közötti kapcsolatok megjavítására is törek­szünk, hangoztatta a külügyminiszter. A MOSZKVAI tárgyalásokról eddig megjelent közle­mények szerint a felek kölcsönös megelégedésére a tárgyalások eredményeként kidolgozták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződés szövegét, amelyet pénteken írtak alá. A külügyminisz­terek között eszmecsere folyt egész sor, a feleket köl­csönösen érdeklő nemzetközi problémáról is. A bonni kormány szombat délután rendkívüli ülést tart, ame­lyen Scheer külügyminiszter beszámol majd moszkvai tárgyalásainak eredményeiről. A rendkívüli bonni mi­nisztertanácson — üdülését megszakítva — Willy Brandt kancellár is részt vesz. NEMRÉG hozták nyilvánosságra az NSZK-ban azt a közvéleménykutatási jelentést, amelyben a megkér­dezett nyugatnémet lakosság 79 százaléka helyesli a bonni kormány úgynevezett keleti politikáját, s Szovjetunióval, valamint a kelet-európai országokkal a folyó tárgyalásokat olyan lehetőségnek tekinti, amelyet n­em szabad elszalasztani. K. A. A Tupamaros-gerillák közleménye MONTEVIDEO (MTI) A Montevideóból érkező legújabb jelentések szerint az ottani Tupamaros-geril­­lák csütörtökön újabb köz­leményt adtak ki, amely­ben előbbre hozták köve­teléseik teljesítésének ha­táridejét Eszerint amen­­­nyiben az uruguayi kor­mány pénteken éjfélig nem teljesíti követelésüket az összes politikai foglyok sza­­badonbocsátását, akkor nem lehet szó a foglyul ej­tett Dias Gomides brazil konzul és Dán Mitrione amerikai tisztviselő szaba­­donbocsátásáról, hanem az „ügyet lezártnak tekintik és szabad folyást engednek az igazságszolgáltatásnak”. Antonio Francese tábor­nok, belügyminiszter újság­íróknak kijelentette, hogy a kormány még tárgyal a gerillák megbízottaival. Korábban a kormány 1700 angol fontnak megfelelő jutalmat tűzött ki azoknak, akik közelebbi nyomra ve­zetnek. Az elrabolt brazil konzul felesége csütörtökön Gar­­rastazu Medici brazil el­nökhöz levelet írt, amely­ben a maga és hat gyerme­ke nevében kéri: tegyen meg mindent férjének sza­­badon bocsátásáért. Gibson Barbosa brazil külügymi­niszter csütörtökön este magához kérette Uruguay brazíliai nagykövetét. Ezt követően a brazil külügy­minisztérium közleményt adott ki, amelyben remé­nyét fejezi ki, hogy az uru­guayi hatóságok mindent elkövetnek Dias Gomides konzul szabadonbocsátása érdekében. Dollárkölcsön BÉCS (MTI) Valóságos belpolitikai vi­hart kavart Bécsben a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak Ausztria dollár­­kölcsön-ügyéről szóló köz­lése. A lap szerint Ausztria — az óriási költségvetési hiány fedezésére — 40 mil­lió dollár összegű kölcsönt vesz fel külföldi bankoktól. H. Androsch osztrák pénz­ügyminiszter az elmúlt hé­ten még cáfolta a külföldi kölcsön felvételét, minisz­tériuma viszont most arra hivatkozik, hogy „akkor még nem volt időszerű a hír közlése”. A néppárti ellenzék kü­lönösen a dollárkölcsön után fizetendő 10—11 szá­zalékos kamat miatt támad­ja a kormányt, Nincs Párizsban politikai vakáció MIKÖZBEN Franciaor­szág 50 millió lakosából 24 millió szabadságra ment — régi hagyomány szerint Párizsban augusztus szin­te mindenkinek a vakációs hónapja! —, a belpolitikai harcok alig ismernek szü­netet. Pompidou elnök, aki a francia Riviérán egy kö­zépkori eredetű, tengerpar­ti erődítményben tölti sza­badságát, rendszeres tele­fon-összeköttetésben van minisztereivel és a kor­mánypárt vezetőivel. Cha­­ban-Delmas miniszterelnök Bordeaux városában, amelynek régóta polgár­­mestere is, időközi képvi­­selőválasztásra készül, vá­ratlanul meghalt ugyanis az a honatya, aki az ő árnyéká­ban, az ő mandátumával került be a nemzetgyűlés­be. (A francia kormány szerint a miniszteri tárca birtoklása összeférhetetlen a képviselőséggel, de a kor­mány tagjai fellépnek választásokon, hogy tekin­­­télyükkel megszerezzék a képviselői megbízatást, amelyet aztán a velük együtt megválasztott pót­képviselőnek adnak át...) A JELSZAVAIBAN még gaulleista kormánypárt ko­moly gondoknak néz elébe. A francia politikai színská­la közepén és bal oldalán egyformán ostromra ké­szülnek a hatalom bástyái ellen. Az utóbbi hónapok leg­érdekesebb jelensége az új centrista Jean-Jacques próbálkozás: Servan­ Schreiber, a radikális párt új főtitkára, aki Nancy vá­rosában a minap meglepő nagy választási győzelmet aratott egy ismert gaulleis­ta politikus ellenében, burzsoá középpártok veze­­­tőit és tömegeit akarja kor­mányképes többséggé tö­möríteni. Szeretné elszip­­kázni Pompidou és Cha­­ban-Delmas táborából az úgynevezett „független köz­­társaságiakat”, csoportosí­tani kívánja azokat a poli­tikai erőket, amelyek a ta­valyi elnökválasztáson a jobboldali Alain Poher mögött vonultak­ fel, mind­ezek mellé állítani saját pártját, a radikálisokat s talán még a polgári bal­oldal egyes elemeit is. A hosszú nevű politikus, volt újságíró, az Express című ismert hetilap korábbi tu­lajdonosa amerikai ízű kampányt kezdett, s még azt sem bánja, ha két ke­resztnevének rövidítésével mint „Zsizsi”-ről írnak ró­la, s a fő az, hogy mind többször essék róla szó. A GAULLEISTA kor­mánypárt vezetői aggoda­lommal látják, hogy az or­szágban az utóbbi hónapok során az árak „galopp­ütemben ” emelkedtek. Az élet drágulásának politikai lecsapódása „az októberi randevú” idején várható: ez a hangzatos kifejezés korántsem romantikus, sok­kal inkább reális tartalmú, hiszen a szabadságról vis­­­szatérő munkások október­ben szokták a kollektív szerződések megújítása al­kalmával előterjeszteni bérköveteléseiket. Elutasí­tás esetén jön a sztrájk! A társadalmi feszültség csak növekedhet, ha — mint hírlik — a kormány hozzányúl a társadalombiz­tosítás rendszeréhez. En­nek óriási deficitje refor­mot sürget, de ha a válto­zások a dolgozók juttatá­sainak csökkenését eredmé­nyezik, akkor azok a vár­ható sztrájkok még heve­sebbek lehetnek. A PÁRIZSI utca embe­re, aki mozgásra egyéb­ként is hajlamos, mosta­nában három témát talál az elégedetlenkedésre: az egyik a La Villette-vágó­­híd botránya. Párizs leg­korszerűbb vágóhídját, amelyet egy milliárd fran­kos költséggel csak nemrég építettek meg, már le akar­ják borítani... A másik el­marasztalás azért éri a kor­mányt, mert az új költség­­vetésben az atomfegyver­kezés fokozását írja elő, 100 milliárdot szánnak e célra — ugyanakkor, ami­kor a közoktatás fejleszté­sére csak csurran-cseppen.. Végül az sem tüntette fel rokonszenves színben a pá­rizsi kormányt, hogy a faj­üldöző dél-amerikai kor­mány megrendelésére egy tengeralattjáró leszállítá­sát határozta el, holott az ENSZ emlékezetes határo­zata fegyverszállítási tilal­mat mondott ki. A FRANCIA kommunis­ta sajtó összefüggést lát a kormány gondjai és a cí­mére elhangzó bírálatok meg aközött, hogy — nyil­vánvalóan a figyelem el­terelésére — újabb kom­munistaellenes propaganda­kampány kezdődött a pol­gári sajtóban, az állami rá­dióban és televízióban. Akárcsak a „Garaudy-ügy”, a mostani „Tillon-ügy” is egy renegáttá vált, korábbi kommunista vezetőnek biz­tosít roppant publicitást. Roger Garaudy után ezek­ben a hetekben Charles Tillon, az egykori „fekete­tengeri lázadó matróz”, nyilatkozik sorra­ rendre rádióban, televízióban, bur­zsoá lapokban, személy szerint támadja a Francia Kommunista Párt vezetőit és rosszindulatúan állítja be az FKP politikáját. Vi­lágos, hogy a francia bur­zsoáziának ezzel az a cél­ja, hogy megossza a kom­munista tömegeket és el­riassza a párttól a szim­patizánsokat, megakadá­lyozza a polgári baloldal és az FKP akcióegységének kialakulását. KALEIDOSZKÓP RÓMA Már csak egy él a ked­den Rómában született ha­tosikrek közül. A kislányt Anna Máriának hívják és olyan kicsiny, hogy az or­vos tenyerébe is belefér. A 780 grammos csecsemőt oxigénnel töltött inkubátor­ban tartják és a szülőkkel együtt egész aggódik életéért.Olaszország VARSÓ Sikeresen kereszteztek a lengyelországi Opole állat­­kertjében egy zebrát és egy szamarat. A nász eredmé­nyeként zebroidnak neve­zett csíkos és szamárfülű állat született. PEKING Nimeri, a szudáni forra­dalmi tanács elnöke csü­törtökön néhány napos hi­vatalos látogatásra Peking­­be érkezett. A Nimeri ve­zette szudáni küldöttséget Csou En-laj, a Kínai Nép­­­­köztársaság miniszterelnö­ke és több más vezető sze­mélyiség fogadta. PAPETE Újabb nukleáris kísérle­ti robbantási sorozatot hajt vé­gle Franciaország 1971- ben. Május 15-től Francia­­ország nyolc nukleáris szerkezetet robbantott fel. ZÜRICH Pokolgép robbant pén­tekre virradó éjjel a spa­nyol légiforgalmi társaság zürichi irodájában. Tete­mes anyagi kár keletkezett, de sebesülés nem történt. TRONTHEIM Az öt észak-európai or­szág miniszterelnökei csü­törtökön a norvégiai Trontheimben úgy döntöt­tek, hogy novemberben Koppenhágában újabb ta­nácskozást tartanak az északi országok politikai együttműködésének megvi­tatására. nyilatkozat és tüntetés Hirosima és Nagaszaki amerikai atombombázásá­nak 25. évfordulója alkal­­­mából a szovjet békebizott­­ság nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy, a Japán elleni hadművelet­­ek utolsó napjaiban már nem volt stratégiailag szükséges az atomfegyver alkalmazása, ezt csupán az amerikai kormánykörök vi­láguralmi törekvése diktál­ta. — Ma is fennáll egy tért monukleáris kirobbantásának világháború veszélye. Ennek forrása az imperia­lista erők, elsősorban az amerikai imperializmus po­litikája — állapítja meg a nyilatkozat. Ezért fokozot­tan harcolni kell az im­perialista agresszió, a ter­monukleáris világháború veszélye ellen, a nukleáris fegyverek teljes eltiltásáért. A nyilatkozat rámutat arra, hogy a szovjet nép helyesli a szovjet kormány­nak a fenti célokra irányu­ló erőfeszítéseit. Az osztrák főváros több száz lakosa csütörtökön es­te néma menetben vonult végig Bécs egyik főútvona­lán az amerikai imperia­lizmus 25 évvel ezelőtt Hi­rosimában és Nagaszakiban­­ elkövetett bűntettére emlé­keztető plakátokkal és jel­­ szavakkal. A felvonulás résztvevői az Egyesült Államok jelen­legi indokínai agresszióját elítélő röpcédulákat oszto­gattak. A békés tüntetés Bécs egyik nagy terén fejeződött be, ahol Grete Müller, a felvonulást rendező osztrák nők demokratikus szövet­ségének titkára mondott beszédet. A moszkvai megegyezés sajtóvisszhangja A péntek reggeli nyugat­német lapok kivétel nél­kül címoldalukon adnak hírt a Szovjetunió és Nyu­­gat-Németország között Moszkvában létrejött meg­állapodásról. A szociálde­mokrata Neue Ruhr-Zei­­tung annak a vélemény­nek ad hangot, hogy szovjet—nyugatnémet szer­­­ződés kezdet a két ország kapcsolatai normalizálásá­nak útján. A lap szerint a szerződés két jelentős pon­ton nyugszik: 1. A második világhábo­rú után kialakult jelenlegi erőviszonyoknak az elis­merésén. 2. A szerződés lehetővé teszi az egymás tisztelet­ben tartását és a kölcsö­nös bizalmon alapuló együttműködés fejlesztését, amelynek magában kell foglalnia mind a gazdasá­gi, mind a politikai terü­letet. A jobboldali párizsi Aurore tegnapi kommen­tárjában a nemzetközi po­litika jelentős eseményé­nek nevezi a Moszkvában folytatott szovjet—nyugat­német tárgyalások eredmé­nyes befejezését. A baloldali független­ Combat szerint Scheer és Gromiko megegyezése az első lépés, amelyet további döntő lépések követnek majd, például Bonn és Varsó kétoldalú szerződései Luzsicai leletek VARSÓ Az egykori luzsicai kultú­ra területén értékes leletek­re bukkantak a napokban a lengyel régészek. A Gliniana községben végzett ásatások során az egyik sírból férfialakot áb­rázoló agyagszobor került elő, amely becslések szerint legalább 2 800 évvel ezelőtt készülhetett. A tudósok sze­rint kétséget kizáróan ez az első lengyel „Apolló”-figura. Ugyancsak az egykori lu­zsicai kultúra területén pá­ratlanul értékes, 2­500 éves­­ borostyánkő-gyűjteményt találtak. Az archeológusok i­s feltételezik, hogy a korai , vaskorszakban itt élt luzsi­­­­caiak közvetítő kereskede­­­­lemmel foglalkoztak, és­­­ egyebek között nagy boros­­­­tyánforgalmat­­ bonyolítot­tak le a Balti-tengeren túli­­ területek és Közép-Európa­­ között« | 1970. augusztus 8, szombat 1 Kairói beszélgetés Heikal egyiptomi kuztatásügyi miniszter, tájé­az Al Ahram pénteki számá­ban beszámol arról a be­szélgetésről, amelyet Nasszer elnök nemrég egy szu­dáni küldöttség tagjaival folytatott. Heikal szerint Nasszer a beszélgetés során kijelentette: Egyiptom azért járult hozzá az amerikai rendezési tervhez, hogy az ellenségre még nagyobb nyomást gyakorolhassa­nak. „Nem szabad semmiféle lehetőséget kihasználat­lanul hagynunk, hogy az izraelieket rákényszeríthessük a megszállt arab területekről való kivonulásra” — mondotta Nasszer. „A Szovjetunió által Egyiptomnak nyújtott támoga­tás révén az EAK katonai ereje oly mértékben meg­erősödött — mondotta az egyiptomi elnök —, hogy Washington szükségét érezte olyan javaslat előter­jesztésének, amely a Biztonsági Tanács 1967. novem­berében elfogadott határozatán alapul. Az Egyesült Államok valószínűleg abból a feltételezésből indult ki, hogy az EAK visszautasítja a kezdeményezést, és ez­által Washington ürügyet szerezhet arra, hogy Izrael­nek újabb Phantom és Skyhawk repülőgépeket szál­lítson”. Nasszer a szudáni küldöttségnek elmondotta: a Pa­lesztinai ellenállók nem elég erősek ahhoz, hogy ön­erejükből felszabadító háborút vívjanak, de arra ké­pesek, hogy zavarják Izraelt és növeljék a palesztinaiak öntudatát. Al Ah­ram

Next