Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
Világ proletárjai, egyesöljetek! verőn MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVI. évf. 129. szám Arat 90 fillér Tizenkét év kísérleteinek eredményei Előkészületek az országos homokhasznosítási tanácskozásra A megye szántóföldi művelés alatt álló területének mintegy fele homok. Ez utóbbinak egyharmada pedig annyira gyenge termőképességű, hogy kataszteri tiszta jövedelme nem éri el az aranykoronát. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos feladat a talajjavítás, a rossz termőképességű területek mezőgazdasági hasznosítása. A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet növénytermesztési osztálya már tizenkét éve folytat homoki vetésforgó és talajjavítási kísérleteket. Dr. Bauer Ferenc osztályvezető az eddigi eredményekről adott tájékoztatót azzal összefüggésben, hogy a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani június 10—11-én Társasága Kecskeméten tartja ez évi vándorgyűlését. A tanácskozáson ezúttal a homoktalajok hasznosításának korszerű módszereit vitatják meg. — Az idén zárulnak a 12 év óta tartó kísérleteink — hangoztatta az intézet osztályvezetője. — A homoki vetésforgó kialakításához szükséges tapasztalatok összegezéséhez ugyanis legalább ennyi idő szükséges. Most már biztonsággal mondhatjuk, hogy egyegy talajtípusnak milyen növény felel meg legjobban, mennyi talajerő-utánpótlás szükséges hozam eléréséhez.bizonyos Az elmúlt évek alatt két új homoki növény is született. Az egyik a kecskeméti H rozs, amely már országszerte elterjedt. Tavaly már véglegesen elismerték, mint új fajtát. Másik növényünk az 1969-ben elismert kecskeméti kétéves fehérvirágú somkóró. Ez a gyenge homoktalajok pillangós növénye. Ott, ahol a lucerna nem termeszthető, a mi somkórónk megfelelő hozamot ad. Tavaly 5, az idén 15, jövőre pedig már 30 mázsa elit vetőmagot tud surladni tovább szapor. .-ra. A kétnapos homokhasznosítási tanácskozás előkészítésében magam is részt veszek és előadásomban ismertetem majd kísérleteink eredményeit. Ismeretes, hogy a növénytermesztésen kívül a egyéb kísérletek is folynak homok hasznosítására Nagy területen történtek szőlő- és gyümölcstelepítések, számottevő a zöldségtermesztés. A negyedik ötéves tóidőszaka alatt a megyében valósítják meg a lenagyobb erdősítési proramot. Több mint 14 ezer hekt lombos erdő és cellulóznyár-telepítést hoznak létre a mezőgazdasági nagyüzemek állami támogatással. A tanácskozáson természetesen nemcsak a Duna— Tisza közi homokok hasznosításáról lesz szó, hanem az ország összes hasonló, kedvezőtlen közgazdasági adottságú területeinek mezőgazdasági termelésbe történő gazdaságosabb bevonásáról is. K. S. Pullai Árpád előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiájának előadássorozatában szerdán, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára előadást tartott „Az MSZMP ifjúságpolitikájának néhány kérdése” címmel. 1971. június 3, csütörtök A Magyar Újságírók Szövetsége Magyarországon vendégeként tartózkodó Hans Klein, a müncheni olimpia sajtófőnöke szerdán látogatást tett Kecskeméten. A délelőtti órákban fogadta őt Reile Géza, Kecskemét Város Tanácsának elnöke, s tájékoztatta a megyeszékhely életéről, fejlődéséről, a város sportéletének alakulásáról. Hans Klein úr ezután, a kíséretében levő Szepesi György a Magyar Rádió főmunkatársa, Borbély Pál és Szombathy István, Népsport rovatvezetői, vaalamint Borszéki Lajos, a megyei TS elnöke kíséretében rövid látogatást tett a fedett uszodában, majd Bugacra utaztak. A délutáni órákban Hans Klein a Petőfi Népe Szerkesztőségében tartott sajtótájékoztatót a müncheni olimpia előkészületeiről. Képünk a fedett uszodában tett látogatásról készült. A kép jobb oldalán Hans Klein úr. (Tóth Sándor felvétele) Az első szállítmány kecskeméti Magyar—Szovajet Barátság Termelőszövetkezetből érkezett. Szeleczki Endre műszakvezető ezúttal nemcsak azt figyeli, hogy a gyár hatalmas, automatizált borsófeldolgozó berendezése hibátlanul működik-e, hanem azt is, hogy a termelőszövetkezet és a gyár nyersáru-előkészítést és szállítást korszerűsítő újítása hogyan válik be. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezetben gépesítették a borsófestés folyamatát olyannyira, hogy emberi kéz alig avatkozik a munkába. Itt a gyárban már csak az újítás végső mozzanata látszik, ám ez is igen érdekes. A megye élelmiszer-gazdaságán belüli jó együttműködést dicséri, hogy a konzervgyár Közép-magyarországi Pincegazdaság Alföldi Üzermétől — a szüretben szelőszemszállításra használt — úgynevezett tarcali kocsikat bérbe vette. A borsószemet szállító gépjárművek a gyárba érkezve csak odaállnak az automatizált konzerváló berendezés garatjához, s a tarcali kocsi billenthető tartályaiból a borsót egy könnyed mozdulattal a mosógépbe döntik. Innen a borsószemek az osztályozó berendezésbe kerülnek, majd csővezetéken át szivattyúzzák az előfőző üstökbe. A továbbiakban a visszahűtés, a szelektálás következik, majd a töltőgépek üvegbe adagolják, végül zárják a kész konzervet. Hantos József, a konzervgyár igazgatója igen nagy jelentőségűnek tartja a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nél bevezetett előfeldolgozás és szállítás-korszerűsítést, ami a szövetlét és a gyár munkaerő mdjain is egyaránt enyhít. N. O. Megkezdődött a borsófeldolgozás a Kecskeméti Konzervgyárban Bár az esős idő késleltette a munkát, mégis idejében megkezdődött a borsószezon a Kecskeméti Konzervgyárban. Az utóbbi napokban lehullott csapadék sokat használt a borsónak: a szemek üdék, zsengék maradtak, sőt a terméskilátások is javultak a későbben érő fajtáknál. Ezért konzervgyáriak bíznak abban, hogy 540 vagonos termelési előirányzatukat teljesíteni tudják. A müncheni olimpia sajtófőnöke Kecskeméten A borsófeldolgozó berendezés, ahol a konzerves üvegek zárását végzik. Bicikli és permetező Még nem volt alkalomám közelebbről szemügyre venni azt a különös kis permetező masinát, amely mostanában fel-feltünedezik az országút szélén kerékpározó Kiskörös-környéki szakszövetkezeti szőlősgazdák vállára erősítve. Önmagában a látvány egyetlen szót sem érdemelne, ha a battéria aljára szerelt aprócska motor nem tűnne fel szembeszökő módon. De még mindig joggal kérdi az olvasó, hogy mi ebben a figyelemre méltó. Hiszen természetes, hogy a kisüzemben használatos gépeknek, eszközöknek is lépést kell tartaniuk a technika fejlődésével — ennek szükségességéről nem egyszer írtunk már lapunk hasábjain. Nos, elgondolkodást épp az a kontraszt érdemel, hogy a szőlősgazda munkaeszközét korszerű energiaforrás működteti, ám járműve pedálját meglehetősen hagyományos módon kell taposni. A bicikli a múlt, a motoros házi permetező a jelen jelképeként fogható fel. Ha a látvány igazán ** akkor válik érdekessé, ha visszaemlékezünk az öt-hat év előtti időszakra, amikor az országos vezetők is fejcsóválva figyeltek fel arra a kontrasztra, amely a mostaninak pontosan az ellentétje volt. A jobb módú, tehetősebb szőlősgazdák akkoriban kezdtek el személykocsival járni parcelláikra, s vitték magukkal az ülések között hosszában elfektetett kapát. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy számomra a mostani látvány a rokonszenvesebb. Persze jól tudom, és örömmel is nyugtázom, hogy a szőlővidék falvainak lakói öt-hat év óta tovább „autósodtak”. és nehéz is volna eldönteni, hogy hol visznek több motoros battériát: vállra akasztva-e, vagy a kocsi csomagterében. Még azt is joggal feltételezem, hogy az ügyes kis permetezőt legelsőként épp az autós, a jobb módú gazdák szerezték be. De itt a lényeg az, hogy a motoros permetezőt azok is meg tudják vásárolni, akiknek eddig csak biciklivel, vagy mopeddel volt alkalmuk lépteiket meggyorsítani. S ezzel máris kivédeném azt az esetleges vádat, miszerint a kerékpárt előnyben részesíteném, az autóval szemben. A két látvány egymás mellé állításával helyes sorrendiségre szeretnék figyelmeztetni. Arra az alapigazságra, hogy az életforma, a fogyasztás szerkezetének korszerűsödését feltétlenül meg kell előznie a termelőeszközök modernizálásának. Ha nem így történik, súlyos ellentmondások keletkeznek. Arról van szó, hogy a szakszövetkezeti szőlővidéken korszerű kisgépekkel felszerelt gazdaportál legalább annyit szeretnénk látni, mint személygépkocsit. Mert csak így lehet reális reményünk arra, hogy minden portán ott látjuk majd az autót — a kerékpár mellett vagy helyén. H. D.