Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-21 / 17. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1983. január 21. események sorokban TOKIO A külügyminisztérium meghívására január 9—20. között Japánban tartózkodott Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. A látogatás során Berecz János tárgyalásokat folytatott a japán politikai, társadalmi és gazdasági élet vezető képviselőivel. LA PAZ_____________________ Hernan Siles Zuazo, Bolívia köztársasági elnöke szerdán elfogadta hat miniszter lemondását, a miniszterek valamennyien a kormánykoalícióban részt vevő baloldali forradalmi mozgalomhoz (MIR) tartoznak. BELGRÁD A jugoszláv külügyminisztérium képviselője csütörtökön dokumentumot nyújtott át a belgrádi albán nagykövetnek. A dokumentum megállapítja: a tiranai vezetés durván beavatkozik Jugoszlávia belügyeibe és területi követelésekkel áll elő. Az albán kormány által a Jugoszlávia egyes részeiben meglevő ellenforradalmi elemeknek nyújtott támogatás felhívás a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére. Enver Hodzsa albán vezető, hogy elterelje a figyelmet országa nehézségeiről és hogy megtévessze a közvéleményt. Mitterrand Bonnban A francia nukleáris erő „elrettentő célzatú” független, nemzeti erő, s ezért azt nem vehetik figyelembe az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon — jelentette ki csütörtökön Bonnban Francois Mitterrand. A francia elnök a Bundestag ünnepi ülésén beszélt, amelyen a francia—nyugatnémet barátsági szerződés megkötésének 20. évfordulójáról emlékeztek meg. A legutóbbi szovjet leszerelési javaslatoknak ezt a visszautasítását Mitterrand a NATO iránti francia szövetségi hűség hangoztatásával egészítette ki. Erősíteni kell az atlanti szolidaritást, mert csak így érhető el siker a genfi tárgyalásokon, csak így válhat feleslegessé az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése — vélte a francia elnök. A francia államfő részletesen foglalkozott a Közös Piac gazdasági helyzetével, a már 11 milliós és rohamosan növekvő munkanélküliséggel. Nyugat-Európa fokozottabb összefogását szorgalmazta az USA és Japán „kihívásával” szemben. A francia elnök, aki tegnap reggel érkezett Bonnba, rövid megbeszélést folytatott Helmut Kohl kancellárral. Izrael követelései A galileai Kiriat Simonéban, az izraeli, a libanoni és az amerikai küldöttség csütörtöki találkozóján Tel Aviv képviselője hivatalosan is előterjesztette a követelést: az izraeli megszálló csapatok kivonásának egyik feltételeként létesítsenek izraeli kezelésiben levő katonai megfigyelő és riasztó állomásokat Dél-Libanon területén. Libanon elutasító állásfoglalását az amerikai küldöttség is támogatta, de bejrúti vélemények szerint csupán átlátszó manőverről van szó, melynek célja az, hogy egy Tel Aviv-ii látszatengedmény eredményeként később az Egyesült Államok kaparinthassa meg az ultramodern megfigyelő és lehallgató berendezéseket. Izrael egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy maga kezelhesse az állomásokat. Antoine Faltai, a libanoni küldöttség vezetője csütörtökön közölte: a tárgyalások keretében megvizsgálják az Izraellel éveik óta együttműködő, hazaárulással vádolt Haddad őrnagy, illetve a parancsnoksága alatt álló milíciák további sorsát. Izrael azt követeli, hogy embereivel együtt rehabilitálják és fogadják vissza a libanoni kormányhadseregbe Hadd adót és adjanak neki kiemelkedő szerepet a Dél-Libanonban kialakítandó biztonsági övezet ellenőrzésében. Libanon csütörtökön értésre adta, hogy Izraeliel csupán az izraeli megszálló csapatok kivonásáról hajlandó tárgyalni, a Libanon területén tartózkodó szíriai és palesztin erők helyzetéről nem. Ami a hadiállapot megszüntetését illeti, erre csak az utolsó izraeli katona kivonása után kerülhet sor. Hadügyminiszterek egymás között A Lelio Lagoria olasz hadügyminiszter látogatóban Washingtonban, Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszternél, kollégájának régi puskaporos tartályt ajándékoz. Viszonzásként Weinberger tanáccsal szolgál, hogy miképp lehet fenntartani a hadikiadások színvonalát — amerikai elképzelés szerint. (Telefotó — MTI) VARSÓ Párttanácskozás Varsóban csütörtökön megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága kétnapos együttes ülése. Az ülésen az elnöki tisztet Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára és Roman Malinowski miniszterelnök-helyettes, az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága Elnökségének elnöke tölti be. Megnyitójában Jaruzelski méltatta annak jelentőségét, hogy a két párt legfelsőbb szerve — most először — közös tanácskozáson foglalkozik az ország számára létfontosságú kérdésekkel. Emlékeztetett arra, hogy a LEMP KB politikai bizottsága és a parasztpárt országos bizottságának elnöksége éppen két évvel ezelőtt tette közzé közös mezőgazdasági és élelmiszergazdasági politikájának irányelveit. A LEMP KB Politikai Bizottságának és az Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága Elnökségének beszámolóját —, amely a mezőgazdaság fejlesztéséről és az élelmiszer-önellátás eléréséről szól — Zbigniew Michalek, a LEMP KB mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára terjesztette elő. Mint hangsúlyozta, az élelmezés az egész lengyel társadalom ügye. Az élelmiszerhelyzet javulását a mezőgazdasági termelés lehető legnagyobb ütemű fokozásával kell elérni, úgy, hogy egyidejűleg megkülönböztetett figyelmet fordítanak a falusi lakosság anyagi és szociális helyzetére. I NAPI KOMMENTÁR Püspökök a békéért Egyházi vezetők egymás közti eszmecseréje ritkán emelkedik a külpolitikai hír rangjára. Most viszont ez történt — pedig az igazi esemény még hátravan. Tavaly novemberben nagy vihart kavart az Egyesült Államokban, hogy a katolikus egyház vezetői a fegyverkezési verseny és a leszerelés témakörében hallatták hangjukat. A katolikus egyházi vezetők akkor egy pásztorlevéltervezetet fogadtak el, melyben az atomfegyverek befagyasztását javasolták. A washingtoni kormánykörök felhördülése semmivel sem volt csekélyebb mértékű, mint az a hatás, melyet a katolikus vezetők állásfoglalása a közvéleményre gyakorolt. Azon nyomban ellenakciók indultak, abban a reményben, hogy a pásztorlevél szövegének tavasszal esedékes véglegesítéséig van még elegendő idő a főpapok „megdolgozására”. Nos, az ellenkampány sikeréről vagy eredménytelenségéről korai volna még szólni, az eheti vatikáni tanácskozás azonban jelezte, hogy az ügy máris szétfeszítette az amerikai belpolitika kereteit. A kétnapos eszmecserén nemcsak a Joseph Bernardin chicagói érsek vezette amerikai küldöttség vett részt, hanem a nyugat-európai katolikusokat képviselő nyugatnémet, olasz, francia, belga, holland és brit püspökök is. A megbeszélések lényegében zárt ajtók mögött, a sajtó teljes kirekesztésével folytak. Nem tudhatjuk tehát, vajon voltak-e próbálkozások az amerikai pásztorlevéltervezet hangnemének mérséklésére, vagy sem. Az viszont bizonyos, hogy a találkozón részt vevő nyugat-európai püspökök legalábbis elgondolkodtak a tengerentúli főpapok példáján, s elképzelhető, hogy a jövőben aktívabban bekapcsolódnak a hazájukban működő békemozgalmak munkájába. Ez utóbbi lehetőség azért is érdemes a figyelemre, mert a NATO határozata értelmében — Franciaország kivételével — éppen ezekben az államokban tervezik elhelyezni az év végén az új amerikai nukleáris rakétákat. Az amerikai katolikus egyház vezetői azt mondják, hogy tervezett pásztorlevelükkel nem a napi politikai döntéseket kívánják befolyásolni, egyszerűen belső erkölcsi parancsnak tesznek eleget. Nos, az indítékoktól függetlenül, fellépésük a békemozgalmakat erősíti, ezért üdvözlendő, ezért közügy. K. G. Miért magasak a kamatlábak? A nemzetközi pénzpiacokon végbemenő változások nem közömbösek a magyar népgazdaság szempontjából, mivel Magyarország széles tartományban kapcsolódott be a nemzetközi munkamegosztásba és hitelfelvevőként is gyakran megjelenik a pénzpiacokon. Hosszabb idő óta a magas, 20 százalék körüli kamatlábak képezik a nemzetközi pénzvilág egyik leglényegesebb problémáját. A magas kamatlábak kialakulásában és állandósulásában számos, hosszú és rövid távon ható tényező játszott közre. Az egyik leglényegesebb ilyen hosszú távon ható ok a világpiaci infláció gyorsulása. Amíg a hatvanas években a világpiaci áremelkedések mértéke összességében alig haladta meg a 2—3 százalékot, a hetvenes évtizedben már 7—8 százalékra rúgott, sőt egyes években még ennél is nagyobb volt. A világpiaci áremelkedésekkel való lépéstartás önmagában is magasabb kamatlábakhoz vezetett. Hasonlóképpen kamatfelhajtó tényezőnek értékelhető a hetvenes években a világgazdasági növekedéssel kapcsolatos politikai, gazdasági természetű bizonytalanság és a legkorszerűbb technológiák drágulásával kapcsolatos fokozott kockázat. A bankok a hitelek kamatainak meghatározásakor figyelembe veszik az egyes országok politikai helyzetét, fizetési morálját stb. Eltűnt az „olcsó pénz” Az „olcsó pénz”, kedvező hitelfelvételi lehetőségek eltűnéséhez nem kis mértékben járult hozzá az, hogy az 1973—74. és az 1979—80. évi kőolajár-emelkedéseket követően, amelyek eredményeként 1980 végén egy hordó kőolaj tízszer drágább volt, mint 1973-ban, mind több ország indított költséges, energiamegtakarító beruházásokat.Különösen a gazdasági szerkezet átalakítása, a kevésbé energiaigényes termelési és exportszerkezet kiépítése, az energiafaló ágazatok(acélipar, nehézvegyipar stb.) helyettesítése igényel nagy beruházásokat. Nemzetgazdasági szinten ugyancsak számottevő tőkére van szükség a fajlagos energiafelhasználás mérséklése érdekében, mint például a lakások hőszigetelése, a túlfűtést elkerülő automatikus hőszabályozók beszerelése, vagy a kis fogyasztású gépkocsik kifejlesztése és sorozatgyártása. Az energiamegtakarító beruházások, amelyek jelentősége a jövőben csak nő, szintén hosszú időre mérséklik az értékesülést kereső adott napban „felesleges”, szabad pillatőkék nagyságát. Ugyancsak a hosszú ideig ható okok között kell megemlíteni azt a tényt, hogy nem utolsósorban a hetvenes években végbement kőolajár-emelkedések következtében sokszorosára duzzadt a kőolajimportőr országok adósságállománya. Csak a kőolajimportőr fejlődő országok adósságállománya meghaladja a 400 milliárd dollárt. Az adósságok további finanszírozási szükségletei ugyancsak a kamatlábak emelkedését segítették elő. Költségvetési hiány Viszonylag rövid távon ható tényezőként fogható fel a jelenlegi amerikai kormány gazdaságpolitikája. A Reagan-kormány ugyanis hivatalba lépését követően a beruházási tevékenység élénkítése érdekében egyrészt jelentős adócsökkentéseket hajtott végre, másrészt ezzel egyidejűleg költséges fegyverkezési programokat indított. E programok finanszírozásához az adókedvezmények nyomán csökkenő, vagy legalábbis nem elég gyorsan növekvő költségvetési bevételek nem nyújtottak megfelelő fedezetet, még úgy sem, hogy a költségvetési kiadások nem hadügyi tételeit erősen csökkentették. • A költségvetési hiány fedezése érdekében az amerikai központi bank kénytelen volt nagy mennyiségben hiteleket felvenni a pénzpiacokon, ami magas kamatlábak kialakulását eredményezte az Egyesült Államokban. A magas kamatlábak ugyanakkor más térségekből, így Nyugat-Európából és Japánból is az USA-ba vonzották a tőkéket. • Nyugat-európai gazdasági körökben ezért okolták az amerikai gazdaságpolitika keresztező intézkedéseit egymást azzal, hogy a magas kamatlábak révén akadályozzák a beruházási tevékenységet, mert előnyösebb ilyen körülmények között a tőkéket amerikai bankokban elhelyezni, mint például Nyugat-Európában a termelésbe befektetni. Illúziók nélkül Noha az amerikai gazdaságpolitika és a kamatlábak összefüggéseiről talán a kelleténél több szó esik, nem megalapozatlanul tételezhető fel, hogy az áttekintett hosszú távú, a világgazdaság jelenlegi szerkezetében rejlő okok következtében az amerikai kormány gazdaságpolitikájától függetlenül is emelkedtek volna a kamatlábak, esetleg nem ilyen mértékben és valamivel később. Éppen e hosszú távú, szerkezeti jellegű tényezők miatt illúzió lenne arra számítani, hogy nyolcvanas években javulnak a a hitelfelvételi feltételek, nagymértékben csökkennek a kamat-,lábak a nemzetközi pénzpiacokon. i • 3a í*. Losonc* MifelőBb& Nagy sorozatok helyett kisebb szériák a ruházati ipar tervei A ruházati iparban az idén nem tervezik a termelés növelését, a versenyképesség javítása és a piaci igényekhez való alkalmazkodás a fő feladat. A ruházati termékek iránti kereslet múlt évben a nemzetközi piacokon csökkent, a forgalom várt élénkülése nem következett be. Ez a hazai vállalatok exportjának alakulására is kedvezőtlenül hatott. A ruházati alágazatoknak az erőfeszítések ellenére sem sikerült a tervezett konvertibilis kivitelt teljesíteni, egyedül a cipőipar növelte — csaknem 10 százalékkal — exportját. A külpiaci helyzet várhatóan az idén sem fordul kedvezőbbre, s előreláthatóan mérséklődik belföldi kereslet is. Ennek ismeretében a ruházatipari vállalatoknak az igényeknek megfelelő választék kialakítására, a termékösszetétel változtatására kell törekedniük. Ehhez mindenekelőtt pontos, megbízható piaci információkra van szükségük, amelyeket az eddiginél jobb kereskedelmi munkával, a kül- és belkereskedelemmel való szorosabb együttműködéssel szerezhetnek meg. A termelő vállalatoknak fel kell készülniük és vállalkozniuk kell egyebek között a divat változásainak gyors követésére, valamint arra, hogy például a konfekcióiparban a nagy sorozatok helyett kisebb szériákat készítsenek. Mindehhez elengedhetetlen az alapanyaggyártókkal, szállítókkal való együttműködés javítása és a partnerek érdekeinek összehangolása. Ez utóbbi azért is fontos, mert a konfekcióipari vállalatok sok esetben külföldről származó anyagokat dolgoznak fel, miközben a hazai gyárak exportálják jó minőségű szöveteiket. A közös érdekeltség megteremtésével növelhetnék a hazai alapanyagokból készített, magasabb feldolgozottságú, tehát értékesebb termékek kivitelét. A konvertibilis export növelését, esetenként megtartását várhatóan elősegíti, hogy az idén tovább bővült az önálló exportjoggal rendelkező vállalatok köre. Megkezdte működését a MODEX Konfekcióipari és Kereskedelmi Társaság, amelyben mintegy tíz vállalat és szövetkezet fogott össze — közös érdekeltség alapján — az export bővítésére. A ruházati cikkek versenyképességét nagymértékben befolyásolja a különböző kellékek és kiegészítő anyagok színvonala. Biztató, hogy például a válltömőgyártás megoldására fejlesztő társaság alakult, s megkezdődtek az előkészületek a haazai vállfagyártás korszerűsítésére is. A belföldi ruházati ellátásban várhatóan tovább növekszik a hazai termékek részaránya. Az iparvállalatoknak fokozottan kell törekedniük arra, hogy a lakosság minden rétegének megfelelő választékú és mennyiségű terméket kínáljanak. Fontos a méretválaszték további javítása, korszerűsítése, amihez ugyancsak javítani kell a kereskedelem és az ipar együttműködését. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek még az iparvállalatok saját üzlethálózatának fejlesztésében, bővítésében. A mintaboltok ugyanis többszörös hasznot hoznak, alkalmasak a piackutatásras az új termékek bevezetésére, továbbá a választék speciális termékekkel való bővítésére. A cipőiparban elsősorban belföldön forgalomba kerülő termékek minőségének javítására és a választék bővítésére van szükség. Fokozni kell az úgynevezett kényelmi cipők gyártását, gyermekcipőkből ki kell elégíteni a népesebb korosztályok igényeit. Várhatóan bővül a divatos és ugyanakkor egészséges lábbelik választéka is. A cipőipar konvertibilis exportja az idén a terv szerint tovább növekszik, elsősorban a kooperációs kapcsolatok eredményeként. A ruházati iparban az idén tovább terjednek a korszerű munka- és üzemszervezési eljárások, melyekre máris szükség van, mert csaknem minden szakmában a munkáslétszám további csökkenésével számolnak. (MTI) Ifjúmunkás fórumok A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére január 24. és 28. között az ország mintegy 80 nagyvállalaténál, üzeménél rendeznek ifjúmunkás fórumokat. E tanácskozások célja, hogy mind szélesebb körben megismertessék, megvitassák a KISZ KB 1982. december 9. határozatát a munkásfiatalok körében végzendő KISZ-feladatokról. Az eszmecseréken szó lesz az idei népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos sajátos KISZ-es tennivalókról is. Legutóbb a KISZ KB 1975-ben foglalkozott átfogóan a munkásifjúság életével, munkakörülményeivel, mozgalmi életük tapasztalataival. Azóta az ifjúmunkások új generációi kapcsolódtak a termelésbe. A KISZ-nek tehát újabb és újabb ifjúmunkás-tömegeket kell megnyernie, meggyőznie a szövetség céljainak igazáról, törekvései helyességéről. KISZ azért is fordít megkülönböztetett figyelmet a munkásfiatalokra, mert ők képviselik az ifjúság egyik legnagyobb rétegét. A rendezvénysorozat záróeseményeként január 28-án ifjú munkásiaktíva-ülést tartanak KISZ KB székházában, az iparaban, a közlekedésben, a belkereskedelemben és az építőiparban dolgozó, nagyüzemi KISZ-vezetők részvételével. Nagyobb lehetőségek a lakóházak felújítására Az épületfenntartási feladatok idei előirányzata 1,2 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ám ennél jóval dinamikusabban bővül a lakóházak, az egészségügyi és a közösségi épületek fenntartása és az építőipari fogyasztási szolgáltatás. Országosan mintegy 20 ezer lakás felújítása és 10 500 lakás korszerűsítése a feladat. A tanácsok összességében 10 százalékkal többet fordítanak az idei lakóház-fenntartásokra. A munkálatokban a tanácsi és a szövetkezeti építőipar mellett mind nagyobb arányban vesznek részt az ÉVM-vállalatok, elsősorban a magas technikai és műszaki felszereltséget igénylő nagyobb közintézmények, lakóházak felújításában, rekonstrukciójában. Az építőiparban létrejött kis szervezetek többsége is fenntartási munkákat végez. Az építőipari fogyasztási szolgáltatás az előzetes adatok szerint 16 százalékkal növekedett az elmúlt évben, s az idén további feltételek megteremtésével bővítik a lakosság részére végzett lakáskarbantartást és -korszerűsítést. A tervidőszak első két évében az előirányzatnak megfelelően gyarapodott a korszerűsített lakások száma. Igaz, ez annak is köszönhető, hogy nőtt a lakosság kezdeményezőkészsége is. Az egyik ösztönző: a bérlők lehetőséget kaptak a korszerűsítési költségek egyösszegű megtérítésére is. A növekvő igények kielégítése érdekében a bevált lakásszerviz-szolgálat, a szövetkezetek és a kisipar közötti együttműködés kiterjesztését tervezik. A tapasztalatok alapján továbbfejlesztik a lakossági szolgáltatások formáit, és újabb önálló részlegek, szervezetek létrehozását készítik elő. Felavatták a Hotel Sugovicát (Folytatás az 1. oldalról.) Jentős, az országos átlagot is meghaladó növekedését. Az idén újabb szálláshelyekről kell gondoskodni, elsősorban Kecskeméten, Kalocsán és az épülő Csipke Szálló befejezésével Kiskunhalason. Tovább növelhető Bugac vonzereje. A helyi kezdeményezések fontosságát említette Kállai Oszkár, amikor hozzászólásában is arról beszélt, hogy még hatékonyabbá is kell tenni az idegenforgalmat. Az igyekezetnek már a múlt esztendőben is volt eredménye, ennek is köszönhető, hogy az idén újra lehet pénzbeli támogatást igényelni különböző fejlesztésekhez az idegenforgalmi alapból. Ezt követően dr. P. Kovács István, a bizottság titkára tájékoztatott az 1,9 millió forintos — a megye súlyához képest igen alacsony — vissza nem térítendő állami támogatás felhasználásáról és az idei keretösszeg felosztásáról. V. T.